Az ügyész életfogytos fegyházat indítványozott

Az ügyész életfogytiglani szabadságvesztés kiszabását indítványozta a 2008 és 2009 között, kilenc támadás folyamán, hat roma ember meggyilkolásával megvádolt Kis Árpád, Kiss István, és Pető Zsolt ellen, úgy, hogy ne lehessen őket feltételes szabadságra bocsátani, Csontos István pedig legkorábban tizenöt év elteltével szabadulhatna. Az eredeti vád annyit enyhült, hogy nem mindegyik támadást tervelték ki előre, pontosan a vádlottak. Helmeczy László fontolgatja, hogy a sértettek nevében kártérítésért perli az államot.

Szabó Zsolt ügyész szerint a gyilkosság-sorozat eseményeit sikerült „aggálymentesen” bizonyítani a tárgyaláson. Indítványozta, hogy Kiss Árpádot, Kiss Istvánt és Pető Zsoltot ítélje el a bíróság „aljas indokból (rasszista indulatból – a szerk.), részben előre kitervelten, több emberen, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben tizennegyedik életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés büntette és más bűncselekmények” miatt. Csontos István előre kitervelten, aljas indokból, több emberen elkövetett emberölés büntettében bűnsegéd, a vád indítványa szerint.

Veszélyérzetet akartak kelteni a cigányságban – állítja az ügyész.

Galgagyörkön kezdődtek a támadások, amiket folyamatosan próbáltak „fejleszteni”, tökéletesíteni, hogy a cigánybűnözés veszélyére, a hatóságok tehetetlenségére, a cigány-nem cigány konfliktusok elmélyülésére irányítsák a figyelmet. Egyre merészebb, kíméletlenebb, félelmetesebb akciókat terveztek.  Piricsén lőtt először menekülő emberre a vád szerint Kiss István, Nagycsécsen még vaktában lövöldöztek a cigánytelep ablakaira, de két embert meggyilkoltak. Alsózsolcán Kiss Árpád már gyilkossági szándékkal lőtt kétszer is az általa ismeretlen putri-lakóra, Tatárszentgyörgyön pedig, az ügyészség álláspontja szerint, a padlásra és nappali szobába hajított molotov-koktél lángjai elől menekülőket szabályszerűen kivégezte Kiss István.  Tiszalökön lesben vártak az áldozatra, Kislétán pedig az alvó családra törték rá az ajtót, a házban végeztek Balogh Máriával, kislányát életmentő műtéttel sikerült megmenteni.

Kiss István szerint a megoldatlan társadalmi problémák gyökere a romákkal szemben elnézés.

Veszélyérzetet akartak kelteni a cigányságban - állítja az ügyész -, és meg akarták torolni a „cigánybűnözés” által okozott sérelmeket, hogy a bűnözők saját magukon érezzék, mit jelent félelemben élni. Ennek ellenére mégsem „cigánybűnözőkre” hanem válogatás nélkül, számukra ismeretlen, cigány emberekre támadtak.

A tanúk tagadták, hogy a vádlottak rasszisták lennének, csak éppen annyira azok, „mint minden normális ember” vallotta egyikük a tárgyaláson. Kiss István szerint a megoldatlan társadalmi problémák gyökere a romákkal szembeni elnézés. A rendőrség nem elég határozott, nem kellően erélyes. Kiss István a galgagyörki támadást elismerő, később visszavont vallomásában elmondta, hogy meg kell „rendszabályozni” a cigányokat. Az ügyész szerint Pető Zsolt „zsigeri ellenszenvvel” van a cigányokkal szemben. Kiss István ”vikingfarkas” és Csontos István ”Csontrabló” néven írt blog-bejegyzései szintén szélsőséges előítéletességet tükröznek. Kiss István egy korábbi sérelme miatt nyíltan cigányellenes, Pető Zsolttal együtt skinheadnek vallották magukat. Kiss tagja volt a Véres Kard csapatának, a bűncselekmény előtt azonban kilépett, bár 2009-ben még részt vett a Becsület napja megemlékezésein – említette az ügyész.

A csapat szándékegységben akciózott, innen tekintve mindegy, ki húzza meg a ravaszt…

 A csapat szándékegységben akciózott, innen tekintve mindegy ki húzza meg a ravaszt, a cél a gyilkolás. Nagycsécsen lövöldözött a két Kiss testvér és Pető Zsolt, a jog szerint társ-tettesek. Tatárszentgyörgyön kiperzselték a házból a Csorba családot, Kiss István a tettes, aki megvárta, hogy menekülni próbáljanak a házból, azután nyitott tüzet Csorba Róbertre és kisfiára, a kislány apja takarásában úszta meg a halálos lövést. 

Az ügyész szerint Csontos István tudta mire készülnek társai Tiszalökön és Kislétán, a gyilkosságban nem vett részt ugyan, de felelőssége nem kisebb, mint a másik három merénylőé, ő bűnsegéd.

A terrorizmus célhoz kötött, az állami intézmények és intézetek önálló, szuverén döntésének befolyásolására irányul.

Szabó Zsolt elhatárolta a sorozatgyilkosságot a terrortámadás jogi tényállásától, és cáfolta, hogy bűnszervezetet alkottak volna a vádlottak. A terrorizmus célhoz kötött, az állami intézmények és intézetek önálló, szuverén döntésének befolyásolására irányul - fejtegette. A vádlottak célja ezzel szemben a megfélemlítés volt. A bűnszervezet pedig a bűnözők valamiféle intézményesített, „szervezetett” kapcsolatát feltételezné, amiről a testvérek és a gyermekkori barát viszonyában szó sem lehetett. Csonka Árpád ügyvéd, a tatárszentgyörgyi sértettek képviselője, a népirtás bűntettének elkövetését vetette föl, mert érvelése szerint a vádlottak tevékenysége úgy értelmezhető, miként egy népcsoport kiirtására való törekvés.

Az ügyész felvázolta a vádlottak személyiség jegyeit is. Kiss Árpád a csapat esze, határozott, kitartó, hidegvérű, de gyanakvó, érzékeny és narcisztikus. Intelligens, ami a kriminalisztikai profilalkotás szerint a sorozatgyilkosságot elkövetőkre is jellemző. Öccse Kiss István érzelmileg éretlen, befolyásolható, indulatos, antiszociális személyiség. A bűncselekmény folyamán egyre kíméletlenebb és érzéketlenebb lett. Pető Zsolt érzéketlen, agresszív és gátlástalan. Csontos István labilis, a kudarcot nem tűri, indulatos. Az ügyész szerint azonban egyikük beszámítási képessége sem korlátozott.

Kóka Jenő sértetti képviselője azt fontolgatja, hogy beperli az államot kártérítésért, szerinte ugyanis a tiszalöki gyilkosság megelőzhető lett volna, ha rendőrség kifogástalan munkát végez, és hamarabb kerülnek látókörükbe a vádlottak.

A vádbeszéd után a sértettek jogi képviselői a nyomozás hibáira hívták föl a figyelmet. Helmeczy László ügyvéd, aki a Tiszalökön meggyilkolt Kóka Jenő sértetti képviselője, a parlamenti ad-hoc bizottság jelentésére hivatkozva bejelentette, hogy a hatósági mulasztások miatt fontolgatja, hogy beperli az államot kártérítésért, szerinte ugyanis néhány gyilkosság megelőzhető lett volna, ha a rendőrség kifogástalan munkát végez, és hamarabb kerülnek látókörükbe a vádlottak. A Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) állítólag adatokat is eltitkolt. (Ezt az ügyészség is jelezte a bíróságnak, az elsőfokú ítéletet követően dönt a bíróság arról, hogy indítanak-e eljárást a KBH ellen.) Négyen ülnek a vádlottak padján, de kik hiányozhatnak onnan, akik kitervelték, támogatták a támadásokat. Szerinte nem mindig véletlenszerűen támadtak az elkövetők, előre tájékozódhattak néhány áldozatról. Kóka Jenő például szerinte nem véletlenül került a gyilkosok látóterébe, ő az Olaszliszkán meggyilkolt Szögi Lajos édesapjának volt az egyik legmegbízhatóbb beosztottja, a tiszavasvári alkaloida üzemben.

A tárgyalás pénteken a védelem perbeszédeivel folytatódott, erről hamarosan beszámolunk.


Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://ciganyvadaszat-per.blog.hu/api/trackback/id/tr715317569

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.