Kiss István vaktában lövöldözött, Pető meg ártatlan!?

Határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabását indítványozta Balázsi Bence védencére, Kiss Istvánra, aki álláspontja szerint két rendbeli szándékos veszélyeztetésben bűnös. Kiss Istvánt bűncselekmény, vagy bizonyítottság hiányában mentse föl a Budapest Környéki Törvényszék a hat gyilkosság vádja alól - indítványozta. Lőrincz Márton bizonyítottság hiányában kérte védence, Pető Zsolt felmentését az összes vád alól. - Stépán Balázs írása

Mindkét ügyvéd arra hivatkozott, hogy nem sikerült minden kétséget kizáróan bizonyítani, hogy a vádlottak követték el a hat gyilkosságot Nagycsécsen, Tatárszentgyörgyön, Tiszalökön és Kislétán, és a besenyszögi fegyveres rablást. Kiss István és Pető Zsolt a gyilkosságokban nem vett részt, nem is jártak a helyszínen, illetve a vád nem bizonyította be minden kétséget kizáró módon bűnösségüket – vélik az ügyvédek. Lőrincz Márton szerint, bár a Kiss testvérek azt vallották, hogy Pető is részt vett a galgagyörki és a piricsei támadásban, azonban a két vallomás az ügyvéd szerint nem elég ahhoz, hogy a bíróság bűnösnek mondja ki védencét, aki mindvégig mindent következetesen tagad.

Mindkét védő kétségbe vonta a perben felvonultatott tanúk, elsősorban Csontos István, és F.-né Nyalka Éva szavahihetőségét.

Mindkét védő kétségbe vonta a perben felvonultatott tanúk, elsősorban Csontos István negyedrendű, és Fehérné Nyalka Éva szavahihetőségét, vallomásaik felhasználhatóságát. Csontos együttműködött a nyomozókkal.  Balázsi szerint „egyfajta megfelelési kényszerben” beszélt a nyomozóknak, egyrészt saját magát mentegetve, másrészt megpróbálta kitalálni, mit várnak tőle a kihallgatók. Elismerte, „lehet az újságban olvasottak alapján” vallott: „lehet megpróbáltam segíteni a rendőröknek, azért mondtam többet, mint amennyit tudtam”. Mindkét ügyvéd szerint a tiszalöki és a kislétai gyilkosságok részleteit másként mesélte el különböző vallomásaiban, a korábbi támadásokról pedig hallomás alapján számolt be, állítólag Kiss István beszélt neki azokról, és azt ismételte el különböző formában a nyomozóknak.  Ráadásul az újabb és újabb vallomások tartalma egyre bővült, hiszen olvasta az újságokat, figyelte a híreket, az onnan, és a nyomozóktól szerzett ismereteit használhatta föl – véli Balázsi. Az ügyvédek szerint Csontos szavaira „nem lehet büntető tényállást alapítani”.

Csontos: „lehet megpróbáltam segíteni a rendőröknek, azért mondtam többet, mint amennyit tudtam”.

Nyalka Éva zavaros vallomásait a bosszútól való félelmében, zavart lelkiállapotban tette a nyomozás során, a tárgyaláson azután megpróbálta a „fiúkat terhelő” momentumokat visszavonni.  Az asszony vallomásait Lőrincz Márton szerint „erős fenntartással kell kezelni”, mert azokat kezdetben a harag, a kétségbeesés diktálhatta és az asszony nagyon befolyásolható.

A tárgyi bizonyítékok nem meggyőzőek, és a védők szerint nem helytálló a vád sorozatgyilkosságra hivatkozó koncepciójának logikája sem, amivel a különböző helyszíneken elkövetett gyilkosságok bizonyítékait, az elkövetés hasonló vonásait, és a tanúvallomásokat egymásra vonatkoztatva, egységesen értékeli.

Hatalmas társadalmi nyomás alatt dolgozott több mint száz nyomozó, de „nem a társadalmi kívánalmaknak kell megfelelni”.

Két éve szeptemberben vállalta el Balázsi Bence Kiss István védelmét. Perbeszédében sérelmezte, hogy akkor nem kapott negyvenöt nap felkészülési időt, mert a bíróság szerint, ismernie kellett, hogy milyen bonyolult ügyet vállal el. Balázsi szerint ezzel csorbult a védelem joga, de erről majd az első fokú ítélet után, a másodfokú bíróság dönt. És arról is, hogy vajon a vádhatóság és a bíróság ki tudta-e küszöbölni a nyomozás hiányosságait? Lőrincz Márton elismerte, hogy hatalmas társadalmi nyomás alatt dolgozott az ügyön a több mint száz nyomozó, de „nem a társadalmi kívánalmaknak kell megfelelni”, utalt arra, hogy talán egyfajta koncepció igazolása uralhatta el a nyomozást, és magyarázhatja meg az egyes eljárási cselekmények, a házkutatások, helyszínelések elkapkodását.

Kiss István a galgagyörki és a piricsei támadást elismerte. Balázsi Bence szerint Kiss István Galgagyörkön vaktában lövöldözött, Piricsén pedig reflexből tüzelt a viskó váratlanul kinyitott ajtajára, nem gondolt arra, hogy bárkit megsebesíthet. Erre utal szerinte az, hogy a lövés után sietve elhagyta a helyszínt. Balázsi szerint nem akart megölni senkit, célja a félelemkeltés, az épületek megrongálása volt.

Vajon a vádhatóság és a bíróság ki tudta-e küszöbölni a nyomozás hiányosságait?

„Vakvágányra futott” a vád azzal, hogy túl nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy Kisst évekkel ezelőtt egy „félig roma férfi” megkéselte, és innen eredhet elvakult cigánygyűlölete, mert egy pszichológiai szakvélemény szerint a vádlottat az ilyenkor szokásos traumánál nagyobb és mélyebb sokk nem érte – érvelt Balázsi. Kiss a kilencvenes évek elején valóban a debreceni élet ismert skinhead figurája volt, a nemzeti radikálisokkal együtt járt nemzeti rock koncertekre, focimeccsekre, kirándulni és bográcsozni. A „tetováló művészek” a kétezres évek elején varrták Kissre Rudolf Hess képmását, meg a halálfejet, ivott és dohányzott, de „180 fokos fordulat állt be életébe”, amikor megismerkedett élettársával, eltávolodott a nemzeti radikálisoktól is. Balázsi indítványozta, hogy ez ügyben Fehérné Nyalka Éva, és  Kiss élettársának tárgyalási vallomásait fogadja el a bíróság, annak eldöntésére, hogy védence valóban szélsőségesen cigánygyűlölő lenne.

A debreceni házkutatás eseményeit részletesen elemezte az ügyvéd, vajon milyen „hitelességűek a lefoglalt tárgyak”? A bíróság számtalan helyszínelő és házkutatást végző rendőrt hallgatott meg, de az ügyvéd véleménye szerint nem sikerült megnyugtatóan tisztázni, honnan, hogyan kerültek elő a bűnjelek, hogyan kezelték azokat, hogyan sikerült megvizsgálni mindegyiket. Több mint öt órán keresztül vizsgálták át a Perényi 1 klub tizenöt helyiségét, és erről csupán egy két oldalas jegyzőkönyv készült. Ebből nem lehet hitelt érdemlően rekonstruálni az eseményeket, állítja az ügyvéd, és véleménye szerint téved a vád, hogy a helyszínen készített videó felvétel, és a tanúvallomások segítségével hitelesíthető lenne a bizonyítékok lefoglalása és bűnügyi kezelése.

Balázsi bírálta a szakértőket is. A fegyvereken talált DNS minták ugyan igazolják, hogy védence kezében voltak a fegyverek, de a szakértők elismerték, hogy ezekből nem lehet megállapítani ki, mikor használta a puskákat, és hogy ki húzta meg a ravaszt a gyilkosságok helyszínén. Az ügyvéd szerint a hasonló gyilkosságok sorozatos elkövetése nem elég ahhoz, hogy a különböző helyszíneken talált bizonyítékokat egymásra vonatkoztassák, a hasonló módszerrel megtervezett és véghezvitt támadások pedig nem bizonyítják, hogy mindet ugyanazok a vádlottak követték el – véli az ügyvéd.


Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://ciganyvadaszat-per.blog.hu/api/trackback/id/tr205331917

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.