Vádbeszéd: Sokan csak a „vakszerencsének köszönhetik életüket”

Lezárult a cigánygyilkosságok bizonyítása, pénteken elkezdte vádbeszédét az ügyész, de  nem tudta befejezni, szerdán folytatja. Elmondta, hogy a tárgyalás törvényes, a bűncselekmény körülményeit, a kétszázhárom tanú, és a negyvenhárom szakértő tisztázta.  A vádirat helytálló és szerinte e gyilkoság-sorozat bizonyított: „előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben tizennegyedik életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntette”. Hideg fejjel kitervelt, aljas sorozatgyilkossággal vádolja az ügyész a négy férfit. - Stépán Balázs írása

A cigányok ellen elkövetett bűncselekmény-sorozat 2008. júliusában kezdődött, Galgagyörkön támadtak először a vádlottak, ott senki sem sérült meg, de a következő támadások során sokan csak a „vakszerencsének köszönhetik életüket”. Nagycsécsen gyilkoltak először, az áldozatokat nem ismerték, nevüket sem tudták, bebizonyosodott, hogy a roma embereket akarták megfélemlíteni, és rettegésben tartani. Hat embert gyilkoltak meg, utoljára Kislétán, álmában öltek meg egy asszony, kislánya életét, az „utolsó pillanatban sikerült megmenteni”.

A vádlottak kifogásolták, hogy a bíróság kihallgatási módszere részrehajló, túlterjed a vádiraton.

tovább »
1 komment

Hüvelyvonó, kivető és ütőszög

Fegyverszakértőt hallgatott meg a bíróság, arról kellett beszámolnia, hogy a lövöldözések helyszínén talált hüvelyek és lövedékek melyik fegyverből származnak. Dr. S. I. lényegében a korábbi szakvéleményeket vizsgálta felül. - Stépán Balázs

Dr. S. tavaly szeptemberben kapott vagy hatvan, Nagycsécsen, Galgagyörkön, Piricsén, Alsózsolcán, Tarnabodon, Tiszalökön, Kislétán összeszedett lőszert, hüvelyt, meg a Debrecenben begyűjtött fegyvereket, hogy kiderítse melyik puskát, hol használták. Először a hüvelyeket meg töltényeket kellett szétszálazni, mert - mint mondta -, ömlesztve kapta a csomagot - ez most így sikerült, a magyar rendőrségi helyszinelések több, mint ezer éves történetének nagyobb dicsőségére. A töltényeket szortírozta aszerint, melyiket hol találták, mert volt közöttük olyan is, amelyet nem a besenyszögi vadásztól rabolták el a vádlottak. Azután azonosította, hol melyik fegyverből tüzeltek az áldozatokra. Megvizsgálta, hogy a hasonló lőszereket hol készítették, milyen lőporral töltötték meg, és a fegyver alkatrészeitől származó nyomok alapján kiderítette, hogy melyik fegyverből lőttek vele. Kicsit bonyolult, de így bizonyítható, hogy melyik fegyvert hol használták, és mennyit lőttek vele. Tavaly szeptemberben bízták dr. S.-re a vizsgálatot, február 22-re végzett a leckével, a végeredményt postázta a bíróságra, március 8-án idézték tanúnak, akkor megkapta a korábbi szakvélemények eredményét is, amelyet összevethetett saját tapasztalataival.

„Először a hüvelyeket meg töltényeket kellett szétszálazni, mert ömlesztve kapta a csomagot.”

Házkutatás a Fancsali tavi hajléktalanoknál

A múlt héten elkezdődött, vége a felolvasós szakasznak, élesben, egyenes adásban folytatódik a tárgyalás, enyhén retrográd beütéssel; az elmaradt tanúk, és tisztázatlan történetek kerülnek elő, a végtelenített debreceni helyszínelés meg a házkutatás Dombostanyán, és képbe került a Fancsali tavak környéke.

Harmincegyedszer került sor Nyalka Évára, a „koronatanúra”, és most debütált dr. Németh Richárd, aki annakidején a Nemzeti Nyomozó Iroda megbízott osztályvezetője volt, és a debreceni akció egyik alparancsnoka. Nyalka Évát kapta feladatul, meg az asszony ingatlanainak átkutatását. Kiderült, illetve tovább bonyolódott, hogyan került a képbe Csontos István a letartóztatás éjszakáján. Itt az újabb verzió. Csontos egyszerűen kisétált a klubból, őt nem kapcsolták le azonnal, sőt az egyik rendőr még vissza is kísérte, hogy elvihesse a bent felejtett bukósisakját. Aztán szünet, a férfi elmotorozott haza. Németh szerint Csontos neve akkor került elő, amikor Nyalka Éva megemlítette neki, hogy Csontos vezette a gyanúsítottak autóját, amikor Balmazújváros határában elakadt a társaság, és a Vörös Csillag Mgtsz. traktorosa segített rajtuk. Németh telefonált a „vezetési pontra”, hogy van valami probléma, lenne itt még egy pofa, akit el kell kapni, gyűjtsék be őt is. Hogy a rendőrök mit léptek erre, még mindig homály fedi, Nyalka Éva egyik vallomása szerint; „Már fölkelt a nap, csörgött a telefon, Csonti hívott, hívjam vissza. Házkutatást tartanak nálam, te meg menj vissza a klubba” – mondta neki állítólag. Csontossal szemben zavartan viselkedtek a rendőrök, akadhatott más probléma is. Németh Richárd elmondta, hogy órákkal később, amikor rábukkantak a Dombostanyán elrejtett fegyverekre ismét felhívta a „vezetési pontot”, hogy minden rendben, Csontossal szemben is lehet, kényszerintézkedést alkalmazni. E szerint Németh, az akció egyik alparancsnoka, nem tudta volna, hogy kit, kiket kell elkapni aznap éjszaka? Ha pedig rajta volt a listán, miért engedték el? Van ennek köze Csontosnak a Katonai Biztonsági Hivatalnál való szerepvállalásához?

Az ügyész közbeszólt

A vádhatóság megelégelte, Szabó Zsolt ügyész negyvenperces felszólalásában utasította vissza a vádlottak, Kiss Árpád, Kiss István, Pető Zsolt törvénytelenséget emlegető kritikáját. - Stépán Balázs írása

„Az ügyész ütésállónak bizonyult, szótlanul nyugtázta a brainstormingot.”

Miszori László megszokhatta, többször kezdeményezték, mindannyiszor sikertelenül, hogy zárják ki, vegyék el tőle az ügyet, mert a vádlottak szerint elfogult, esetenként mentál-szadista módon vezeti a tárgyalást. A kritikát a vádhatóságra is kiterjesztették. Az ügyész elég jól bírta idáig a kritikát, a vádlottak ezen felbuzdulva erőre kaptak, és alaposan nekifeszültek a nyomozók minden intézkedésének. A sajtóban is gyakran kifogásolt tatárszentgyörgyi és debreceni házkutatás, helyszíni szemle hitelességét, a tanúk megbízhatóságát vonták kétségbe, megpróbálták lesöpörni a terepet, és kizárni az éppen elérhető bűnjeleket a bizonyítékok sorából. A tárgyi bizonyítékok lajstromozása, kezelése és értékelése, a jegyzőkönyvek elkészítése, a házkutatások lebonyolítása bőven szolgáltatott okot a kritikára. Kissék természetesen nagyítóval böngészték át a dokumentumok minden sorát, s többnyire a helyzethez illő kifogásokkal álltak elő. A bíróság aggályos tényfeltárása, az ellentmondások felderítése tálcán kínálta az ötletet, nem kellett sokat okoskodni, adta magát, hogy mikor mibe érdemes belekötni.

Három az egyben, lassan vége a helyben járásnak

Egyszerre abszolvált három tárgyalást a bíróság, az egyhelyben topogós repetíciónak lassan vége, éledezik a tárgyalás, noha a mikepércsi házkutatás körülményei nehézkesen körvonalazódnak. Pénteken, még mindig a debreceni akciónál maradva, Kiss Árpád Sándor sorolhatta szinte véget nem érő észrevételeit, a bíróság jól bírja a kiképzést - Stépán Balázs írása

Az egyik helyszínelő úgy emlékszik, hogy a Perényi1 zenei klub bejáratából látta, ahogy az alagsori raktárból előkerül valamelyik fegyver. Azelőtt és azóta sem járt a helyszínen, alig hitte el, hogy a bejárati ajtóból a raktárat nem látni, sőt a folyosón tartózkodó szemtanúk sem látták, hogy mire bukkantak a budapesti tűzszerészek. Akadnak még tisztázásra váró részletek a helyszínelés és házkutatás történetében, bár az akciót ambiciózusan megtervező és levezénylő helyszíni parancsnok elégedettnek tűnik a több helyről verbuvált, egymást talán hírből sem ismerő rendőr teljesítményével. Ennek ellenére a megismételt tárgyaláson sem kaptunk választ arra, hogy ki irányította a klubban összeszedett hatósági tanúkat, ismertették-e jogaikat, elmondták-e nekik, hogy mit csináljanak, mire ügyeljenek, mi a dolguk. A történet szempontjából jelentéktelennek tűnő momentumok ismerete azonban az ítélet szempontjából elengedhetetlen.  A hatósági tanúnak, vagy minek kinevezettek egymás között megbeszélhették, mi a dolguk, de hogy pontosan ismerték volna, az most sem derült ki. Jöttek-mentek ide-oda a rendőrökkel, sodródtak az eseményekkel, figyelték, mi történik, valamelyest hitelesíthetik is a rendőrök elmondását, a bíróság dolga lesz eldönteni, mit kezdjen ezekkel a vallomásokkal. Biztosnak vehető azonban, hogy a meglehetősen bonyolult, több mint száz rendőr közreműködését igénylő monstre erődemonstrációt megspórolhatták volna, ha külön-külön csípik el a gyanúsítottakat, de akkor le kellett volna mondani a publicitásról, amiről viszont a felső vezetés nem akart lemondani, hogy a letartóztatás utáni sajtótájékoztatón a híradók sokkoló vágóképeinek hatására igazi sikertörténetről számolhassanak be.

Húsz oldal / óra sebességgel haladt a bíróság

Január-februári összefoglaló - Stépán Balázs írása

Május 17-én elhangzanak a perbeszédek és befejeződik a cigánygyilkosság-sorozat 2008 március 7-én, Besenyszögönyön fegyverrablással kezdődő, hat halálos áldozatot követelő terrortámadások tárgyalása. Addig sorra kerülnek még az elmaradt tanúk, és az ellentmondásos, gyenge, vagy rossz minőségű tanulmányokat gyártó távközlési-, fegyver-, nyom-, és fotószakemberek. Nyár elején hirdet ítéletet a bíróság. 

Tavaly december 11-én hirdette ki Miszori László bíró, hogy a 2011. március 25-én kezdődött „KISS ÁRPÁD SÁNDOR és 3 TÁRSA ellen folyamatban lévő” terrortámadások befejezését legalább három hónappal későbbre kell halasztani egy különös és zűrös eljárásjogi hiba miatt. Január közepétől március végéig, harminc tárgyalást kell megismételni. Tavaly ősszel derült ki, hogy a harmadrendű Pető Zsolt kirendelt ügyvédjének helyettese nem vehetett volna részt a bűnperben, mert édesapja két éve, a Legfelsőbb Bíróság tagjaként részt vett Pető Zsolt egyik beadványának elbírálásban, ezért meg kell ismételni az összes tárgyalást, amelyen közreműködött. Január óta az elmeszelt tárgyalások jegyzőkönyveinek szó szerinti felolvasása folyik a törvényszéken, húsz oldal / óra sebességgel halad a bíróság; a 795. oldal első bekezdésétől, a 815. oldal utolsó bekezdéséig jutottak el, tapasztalhattuk február 26-án reggel kilenctől tízig.

Csorba Csaba halálára

Vágvölgyi B. András cikke a Vasárnapi hírek oldalról:

2009. február 23-ra virradó éjszaka Csorba Csaba a fia égő házának fényében hívta mobilon a dabasi rendőrkapitányt. „Jóska, gyertek gyorsan, kiirtják a családomat!”

Szomszédok voltak a fiával a tatárszentgyörgyi erdőszélen, a Fenyves utcában. A ház előtt huszonhét éves fiának és ötéves unokájának a teteme hűlt. „Jóskáék”, a dabasi rendőrök a magyar kriminalisztika évezredes történetének egyik legfelháborítóbb helyszínelését produkálták: összejárkálták a hóban a nyomokat, amit meg nem, azt szétvizelték, mert a szükség, az szükség, mondták, még ha friss halottak hevernek is a földön mellettük. Arról próbálták meggyőzni a túlélő feleséget és a kislányt, Biankát, hogy nem Molotov-koktélos, Ku-Klux-Klán stílusú támadásnak estek áldozatul, hanem bizonnyal szakszerűtlenül volt bekötve az elektromos vezeték – hisz’ cigányok, tutira lopják az áramot! –, valami szikra gyújtotta fel a padlásteret, a lezuhanó gerendákból kiálló szögek ütötték a sebeket Róberten és Robikán. Dehogyis sörétnyomok azok, dehogy!
 

A tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság kellett ahhoz, hogy a közvélemény felkapja a fejét a romák elleni rasszista sorozatgyilkosságra. A korábbi, besenyszögi, debreceni, galgagyörki, piricsei, nyíradonyi, tarnabodi, nagycsécsi és alsózsolcai eseteket külön kezelték a nyomozó megyei rendőrségek, és nem érte el a közvélemény ingerküszöbét sem: a rendőrséghez hasonlóan a szélesebb közönség is uzsora-bűncselekményekre, cigányok közötti elszámolási vitát követő vendettáknak gondolta az eseménysort – már ha egyáltalán gondolt valamit. A tatárszentgyörgyi gyilkosság után még két bűncselekmény történt: az év áprilisában Tiszalökön az éjszakai műszakba igyekvő Kóka Jenőt a háza udvarán, augusztusban pedig Kislétán az alvó Balogh Máriát saját ágyában ölték meg. A feltételezett elkövetőket 2009. augusztus 21-én a debreceni Perényi 1 zenei klubban tartóztatták le, ahol a későbbi elsőrendű vádlott programszervező és hangtechnikus, a későbbi másod-, harmad- és negyedrendű vádlottak pedig kidobóemberek voltak.

Szarvasgombászok, könnyű kis perpatvar, iratismertetés

Iratismertetéssel kezdődött és folytatódik a gyilkosságsorozat tárgyalása. Nem történt semmi, amire fölkaphattuk volna a fejünket, az MTI is csupán néhány soros közleményt szánt a tárgyalásra egy szarvasgombász, egy szarvasgomba kutató, és a szarkákat kergető vörösrókáról szóló beszámolók között.

Ha jól számoljuk, több mint százhúsz napja tart a gyilkosságsorozat pere, és pénteken, több mint egyhavi szünet után, kezdődött el az ötödik folytatás. A bíróság számíthatott arra, hogy a vádlottak kérni fogják az őszi szezon jegyzőkönyveinek felolvasását - egyedül Csontos István nem ragaszkodott hozzá -, úgyhogy péntekre se tanúkat, se szakértőket nem idéztek be. Miszori László bíró a tervezett menetrendet felborítva hétfőre póttárgyalást rendelt volna el, ha elnyúlik az iratismertetés, tapasztalatból tudhatja, hogy még az ő tempójában sem lehet egy nap alatt felolvasni az ősszel lejegyzett iratokat, ha a vádlottak közbevetése időnként „megakasztja a tempót”. A póttárgyalás ellen az ügyvédek élből tiltakoztak, mondván sérül a védelem joga, és hétfői elfoglaltságaikra hivatkoztak, meg arra, hogy a hétvége kevés, nem tudnak megfelelő védőt találni maguk helyett, ám ha mégis, az illető képtelen lesz két nap alatt felkészülni a tárgyalásra. Azt nem lehet tudni, hogy mire, hiszen az eddig elhangzottak fognak még egyszer elhangzani, ráadásul a jegyzőkönyveket már mindenki megkaphatta. A bíró hajthatatlan maradt, tízperces szünetet rendelt el, hogy a védők a könnyű perpatvar után összekaphassák magukat az újabb kihívásra. Sok hűhó semmiért, póttárgyalást végül mégsem kell tartani, egyelőre marad a tervezett menetrend, az éppen aktuális iratismertetést sikerült pénteken lezavarni.

 Tízperc szünet, hogy a védők, a könnyű perpatvar után összekaphassák magukat.

Az őszi ülésszakon többnyire a szakértők kényszerültek nem egyszer kínos magyarázkodásba; hogyan rontották el a tatárszentgyörgyi helyszínelést és a debreceni házkutatásokat, a letartóztatást. De a legérdekesebb kérdésre nem kaphattunk választ, vajon miért éppen a zsúfolt szórakozóhelyen kellett nagy felhajtással elkapni a gyanúsítottakat miközben észrevétlenül, csendben is lekapcsolhatták volna őket, azután kisebb hibaszázalékkal matathattak volna a pinceklubban, ahol a fegyverekre bukkantak. De kellett a látványelemekkel teletűzdelt show, hogy a megmozdulás helyrehozza a rendőrség cigányfronton megkopott tekintélyét. Az előadás csaknem botrányba fulladt, bár az akció képileg jól mutathatott.

 Minden idegszálukkal az időhúzásra koncentrálnak.

A bíróság szóvivője tavaly még enyhén optimista volt a per befejezését illetően, azt nyilatkozta, hogy 2012 végére talán megszülethet az elsőfokú ítélet. Ma már csak azt ígérheti, hogy még az idén nyáron befejezik a tárgyalást. Persze ahhoz is össze kell kapnia magát a bíróságnak, még huszonöt napon keresztül hallgatják majd a tanúkat és a szakértőket. A tervek szerint március 27-én lesz az utolsó összejövetel, akkor kezdődik el az összegzés, és ha nyárra nem születik meg az ítélet, akkor augusztus 21-én szabadon kell engedni vádlottakat, akik minden idegszálukkal az időhúzásra koncentrálnak

Kedden iratismertetéssel folytatódik a per.

Stépán Balázs

Csúcskísérlet: áprilisig még huszonhat tárgyalást tartanak

A január 18-án kezdődő ötödik fordulóra sűrű menetrendet készítettek, március 27-ig huszonhatszor ül össze a bíróság, teljes gőzerővel folytatódik a hazai kriminalisztika példátlan, monstre tárgyalás-sorozata. Az elbaltázott nyomozás körülményeit kell még tisztázni, tanúkat, szakértőket hallgatnak meg.

Február végén még óvatosan optimista volt a Budapest Környéki Törvényszék szóvivője, bár az ítélethirdetés időpontjáról az MTI tudósítójának adott nyilatkozata enyhe bizonytalanságról árulkodott. A Budapest Környéki Törvényszék arra törekszik, hogy még idén (2012-ben - a szerk) ítélet szülessen a romák elleni támadásokkal vádolt négy férfi ügyében. A bíróságnak a büntetőperben további 45 tanút és 30 szakértőt kell meghallgatnia. (…) A szóvivő magyarázata szerint a tárgyalásokon bármi előadódhat, ami az eredetileg tervezett "menetrendet" felboríthatja, így - mint már eddig is megtörtént - nem jönnek el tanúk, megbetegedhetnek a vádlottak. (…) A kiesett eljárási cselekményeket pótolandó, újabb határnapokat kell kitűzni, és ugyancsak gyakori, hogy a korábban már vallomást tett tanút ismét szükséges kihallgatni. Az is előfordulhat, hogy újabb bizonyítási indítványok, újabb körülmények merülnek fel, amelyek tisztázása időbe telik“ – magyarázta a bírósági szóvivő.

Hát ebből minden bejött. Tanúk, szakértők, hatósági emberek, rendőrök mentették ki magukat, el sem jöttek a tárgyalásra, mások összevissza vallottak, a rendőrség botladozott, a bűnjeleket szabálytalanul gyűjtöttek össze, a bíróságnak kell mérlegelnie, hogy mi fogadható el közülük, a letartóztatást is elbaltázták, a helyszíni szemle összes mozzanatába beleköthetnek a vádlottak, akik a szakértők meghallgatására összeszedték magukat, észrevételek és kérdések százait zúdítják a bíróságra.

„A Budapest Környéki Törvényszék arra törekszik, hogy még idén ítélet szülessen a romák elleni támadásokkal vádolt négy férfi ügyében.”

Százhatvan tanút és több mint félszáz szakértőt idézett a bíróság, idáig összesen százhúsz tárgyalásra. Volt aki el sem jött, volt akit rendőrök hoztak, a koronatanú nyomozati kihallgatását szinte minden alkalommal újra és újra elő kell venni. A harmadrendű vádlott védőjét a negyedik felvonás elején ki kellett zárni, mert kiderítette és bejelentette, hogy édesapja, a Legfelsőbb Bíróság tagjaként tavaly év végén részt vett védence szabadulási kérelmének elutasításában. Ha a kizárás jogerős, harminc nap jegyzőkönyveit kell ismét elővenni és részletesen ismertetni.

Nehéz lesz bizonyítani azt is, hogy mikor készültek, a piricsei fotók. A vád szerint Kiss István készítette, a támadás előtt ugyanis pontosan feltérképezték a helyszínt, ám a masina kaotikusan jegyezte föl a dátumokat; akkor és ott nem is járhatott a jelzett időben Kiss István és testvére, valami nem stimmel. Vajon a költöző madarak vonulása, vagy a napállás alapján kell kibogozni majd az időpontot? Mert más támpont nem nagyon akad. A védekezési taktika a bizonyíthatóság megingatására, ezen keresztül felmentésre irányul, bár egyetlen bebizonyított gyilkosság is fekvőnyolcas (életfogytiglani fegyház), ám ez a büntető igazságszolgáltatás, az ügyészség és a rendőrség munkájának teljes kudarcát jelentheti, és a terrortámadás brutalitása elenyészik.

Ha 2013. augusztus 21-ig nem sikerül befejezni, a vádlottakat szabadon kell engedni.

A tárgyalás 2013. január 18-án folytatódik, és ha 2013. augusztus 21-ig nem sikerül befejezni, a vádlottakat szélnek lehet ereszteni, szabadon kell engedni őket, az előzetes letartóztatást meg kell szüntetni.

Stépán Balázs

 

Nem akkor és nem ott, megtévesztő digitális adatok

Az utolsó decemberi tárgyaláson osztotta szét Miszori László a legfrissebb, november 28-ra elkészült informatikai szakvéleményt az ügyész, az ügyvédek, és a vádlottak között. Az informatika ismeretelméleti alapjait döngették a vádlottak: megbízhatóak-e, vagy pontatlanok – esetleg, kimondatlanul is, manipulálhatóak-e – a digitális telefonok, fényképezőgépek adatai? Ez utóbbi, kimondatlan tézis győzött.

 

A vád szerint a galgagyörki támadást műholdas térképen kezdték el megtervezni, majd helyszíni szemlét is tartottak a vádlottak. Piricsén Kiss István Samsung fényképezőjével lefotózta a támadás helyszínéül kiválasztott cigánynegyed házait, Alsózsolcán a helyszínt műholdas felvételek, térképek alapján tanulmányozták, Kislétán még a polgármester házát is lefényképezték - emlékszünk, esett szó korábban arról már a per folyamán, hogy Kiss Árpád halállistára helyezte volna Pénzes MSZP-s polgármestert, mondván „ő a Veres János kutyája“ -, többek között ilyen fényképeket találtak a vádlottaktól lefoglalt digitális adathordozókon és fényképezőgépeken.

Címszó: „útvonal, térkép, fegyver, lőszer, cigány, Piricse, Tarnabod, Alsózsolca, Tatárszentgyörgy, Kisléta, rendszám”

süti beállítások módosítása