Semmi nem igazolja a tiszalöki alibi-kísérletet

Pénteken Cs. Gábort, a klub alkalmazottját, és Fehérné Nyalka Évát hallgatta meg a Budapest Környéki Táblabíróság. A szórakozóhely nyitvatartásáról, a munkarendről és a vádlottak kapcsolatáról vallottak.

 
A vádlottak és a koronatanú a tiszalöki gyilkosság alibijét igazolhatják, ha bebizonyítják, hogy 2009. április 22-én, ha egészen rövid időre is, de kinyitott a klub.
 
Tavaly áprilisban hangzott el először, a vádlottak és a koronatanú váratlanul azt állította, hogy 2009. április 22-én, szerdán este, pár órával a gyilkosság előtt, ha rövid időre is, de kinyitották a klubot. Hiába várták azonban a didzsit, nem jött el, és a gyatrán meghirdetett műsorra vendégeket sem sikerült toborozni. Ha ez így van, nem érhettek volna a gyilkosság időpontjában Tiszalökre. A vártalan bejelentést azzal magyarázta Fehérné Nyalka Éva, hogy tizenhat addigi kihallgatása során, még egyszer sem kérdezték őt az alibit igazoló történetről, neki meg nem jutott eszébe, hogy beszéljen róla. Ekkor még nem volt ismert, hogy az elsőrendű vádlott és a koronatanú telefonkapcsolatot tarthat egymással, illetve, hogy az elsőrendű vádlott védője, a tárgyalások előtt alkalmanként beszélt Fehérné Nyalka Évával, de állítólag csak „Árpád aktuális idegállapotáról”.
 
A klub rendszerint pénteken és szombaton, kora estétől hajnalig tartott nyitva, esetenként szerdán is volt buli, esetleg kocsmaszínház, feltéve, ha sikerült teltházas rendezvényt szervezni. Cs. Gábor azonban nem emlékszik arra, hogy a kérdéses napon kinyitottak volna. Talán szerveztek programot aznap estére, ezt azonban lemondták. K. Árpád most azt állítja, hogy ő utóbb meghirdetett egy bulit, ki is nyitottak, a DJ azonban nem érkezett meg időre, ők vártak egy darabig, azután bezártak és hazamentek.
 
Az alkalmi dolgozók munkaigazolása szerint aznap senki sem dolgozott a klubban.  A kereskedelmi hatóság nyilvántartása is ezt erősíti meg. Cs. Gábor szerint az igazolásokat lazán kezelték, ez igaz, azonban nem fordulhatott elő, hogy akár csak néhány óra munkát ne igazoljanak, hiszen ez alapján fizették a béreket. K. Árpád viszont azt állítja, hogy több napot dolgozott rendszerint, mint amennyi a nyilvántartásban szerepel.
 
Cs. Gábor elmondta, hogy a vádlottakkal laza kapcsolata volt, időnként gúnyolták raszta hajviseletét, és elzavarták az asztaltól, ha egymás között beszélgettek a testvérek, vagy P. Zsolt is a társaságukban volt. A négy vádlott közül a K. testvérek és P. Zsolt között volt bizalmas kapcsolat, Cs. István nem tartozott szorosan a társasághoz megfigyelése szerint.  Öltözékük, és tetoválásaik miatt gondolta, hogy a szkinhedekhez tartozhatnak, de rasszista szövegeket nem hallott tőlük, magatartásuk sem utalt erre.
 
A kislétai gyilkosság után hallotta, hogy Cs. István felháborodottan beszélget az egyik asztalnál barátjával arról, hogy a gyilkosok még a kislányt sem kímélték. Azt pénteken sem sikerült tisztázni, hogy az alkalmazottak közül kik, mikor használhatták a bejárati ajtók, és az elzárt helyiségek kulcsait.
 
A tárgyalás szerdán folytatódik, júniusban kerül sor a szakértők meghallgatására.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://ciganyvadaszat-per.blog.hu/api/trackback/id/tr334527045

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.