Májusi összefoglaló - A tanúk óvatosak és feledékenyek, a rasszizmus vádját elkenik

Májusban a 2009. augusztusi letartóztatáskor tartott házkutatásról a Perényiben és a vádlottak világfelfogásáról esett a legtöbb szó. A bíróság nem lazít, nyáron a szakértőket hallgatják meg.

 

A baráti körből származó tanúk, és a Perényi 1 alkalmazottai tagadják, hogy a vádlottak kemény rasszisták lennének. Legalábbis nem vették észre.

 

Akár megrendelésre is születhetett volna, jobban nem is időzíthették, két nappal az első májusi tárgyalás előtt, a pestisrácok.hu blogban jelent meg egy interjú Kiss Árpáddal. „Eljárási hibákról” beszélt: „s most már ott tartunk, hogy a nyomozásban mégsem volt minden rendben” – állítja az elsőrendű vádlott. Kifejti, hogy: „…dilettáns, kapkodó, hevenyészett, és nem igazán törvényes eljárásban foglalták le a fegyvereket is. (…) A lefoglalás körülményeiről pedig annyit, hogy annak egy részén jelen volt egy tanú, aki nem szerepel a jegyzőkönyvben. A kinevezett hatósági tanú egyáltalán nem látott semmit, de még a jegyzőkönyvet sem íratták alá vele.” Tagadja, hogy rasszista lenne, ami helyenként egybevág a bizonytalanságot sugalló tanúvallomásokkal. „Szemenszedett hazugságnak” nevezte a nyilatkozatot az ügyet közelről ismerő szakember, amit a tárgyaláson aligha lehet képes bebizonyítani Kiss Árpád.

 

Csontos sajnálkozik

 

A cikk szóba sem került, miért került volna (?), mégis májusban, a tárgyalás eredeti forgatókönyve szerint, részben az interjúban szereplő állítások igazságtartalma verekedte magát a főszerepbe. A Perényi 1-ben tartott helyszíni szemle és a házkutatás, a gyilkosságokhoz használt fegyverek megtalálásának körülményeit próbálta rekonstruálni a bíróság. Hébe-hóba felmerült a vádlottak világnézete, a gyilkosság sorozat rasszista indítéka is. Apró mozaikokból, illetve a tárgyalás jelenlegi szakaszában a részletek finomra csiszolásával próbálja összeállítani a történetet a bíróság.  A tanúvallomások azonban ellentmondásosak, a három-négy évvel ezelőtti eseményeket nehézkesen, bizonytalanul idézi föl a legtöbb tanú. Óvatosan fogalmaznak, kerülik a kemény állításokat. Cs. Gábor, a klub egyik alkalmazottja elmondta, hogy csúfolták ugyan rasztára vett hajviseletét, de nem bántóan, és nem észlelte, hogy a vádlottak cigánygyűlölő rasszisták lennének. Arról is beszámolt, hogy a kislétai gyilkosságot követően Csontos István elítélően beszélgetett a bűncselekményről, a kislány lelövéséről egyik barátjával a klubban. A magát jobboldalinak valló Pethe Tamás, a Loki egyik vezérszurkolója, Csontos barátja állította, ő nem hallott fajgyűlölő kijelentéseket a negyedrendű vádlottól. Annyit árult el, hogy Kiss István nálánál elkötelezettebben jobboldali, de nem állította, hogy radikális, pláne nem, hogy fajgyűlölő lenne. A rasszista indíték tényszerű bizonyításhoz alig vittek közelebb a májusi tanúvallomások.

 

Laza házkutatás, fegyverek a farács mögött

 

A vádlottak letartóztatása után, 2009. augusztus 21-én hajnalban, a pinceklub lomtárában találták meg a besenyszögi vadásztól elrabolt, és a gyilkosságokhoz használt fegyvereket, amelyek a Kiss testvérek és Pető Zsolt kezében is voltak. Ez tény, ám a vád nem ad választ a védelem néhány aggályos kérdésre, amelyeket a tárgyalás folyamán kell tisztázni.

Hogyan kerültek a klub lomtárába a besenyszögi fegyverek? Ha nem a vádlottak rejtették oda, akkor kicsoda? Eléggé megbízható rejtekhely volt-e a lomtár, vagy tényleg átjáróház, ahogy Kissék és Pető is állítja, ahova bárki észrevétlenül bemehetett? Ha zárták a lomtárat, kinél voltak a kulcsok, kinek volt bejárása oda? Vajon a klubban tudott-e bárki is a fegyverekről? Ezeknek a kérdéseknek akkor lehet jelentősége, ha a vádlottak bizonyítani tudják, hogy a fegyverek az első, a 2008. november 2-i, nagycsécsi, két halálos áldozatot követelő gyilkosság előtt már nem voltak birtokukban.

Kiss Árpád a pestisrácok-interjúban sejtette, hogy van elképzelése hogyan kerültek a klubba a fegyverek, amivel elő is fog állni valamikor, de nem árulta, mikor, hogy mire, vagy kire gyanakszik.

A vallomások alapján úgy tűnik, hogy a fegyvereket korántsem bombabiztosan rejtették el, a lomtárnak nevezett földszinti, a táncterem mögött lévő helyiségében egy farács mögé. A Budapestről Debrecenbe rendelt, előzőleg az augusztus 20-iki fővárosi tűzijátékot biztosító tűzszerész brigád találta meg a puskát. A vallomások szerint meglepően tájékozottnak tűntek. „Vélhetően fegyverek vannak elrejtve a mulatóhelyen” – kaptak útmutatást a klub átvizsgálása előtt. R. Ottó szobafestő ezekben a napokban, közvetlenül a letartóztatás előtt dolgozott a klubban, kimázolta jóformán az összes helyiséget, az ecseteket, a festéket a lomtárban tartotta, gyakran bejárt a helyiségbe, gyermekei is ott lábatlankodtak körülötte. Vallomása szerint semmiféle fegyvert nem látott, amikor kiürítette lomtárat és összepakolta szerszámait.

Cs. Gábor a klub alkalmazottja kalauzolta a klubban helyismerettel nem rendelkező tűzszerészeket, de semmiféle jegyzőkönyvet, bizonylatot, szemlekönyvet nem írattak alá vele - vallotta. Cs.-nek úgy tűnt, hogy ötletszerűen, nem szisztematikusan kutatták át a terepet, őt pedig elzavarták, amikor a puskát megtalálták. Gyakran, nap, mint nap járt a lomtár-raktárba, de sohasem tűnt föl neki az állítólagos rejtekhely, amelynek egyik kulcsát a pultban tartották, mindenki tudta, bárki használhatta.

 

Nyáron a szakértők kerülnek sorra

 

K. Imre, a karaoke bár pultosának férje volt a házkutatás egyik hatósági tanúja. A házkutatás összefüggő történetét azonban nem tudta pontosan felidézni három év távlatából. Arra tisztán emlékszik, hogy a pinceklub alagsorában állították sorba a lefoglalt tárgyakat tartalmazó műanyag-zsákokat. Mindegyik lezárt zsákot ellátta kézjegyével, ami azonban csak annyit bizonyít, hogy valahol a klubban bukkantak rá a nyomozók, onnan szedték össze, de a fegyverek feltalálásáról keveset lehet megtudni szavaiból. Pontosan azt sem tudta felidézni, hogy melyik zsákban mi volt, csupán abban volt biztos, hogy találtak egy sörétes és egy távcsöves puskát, meg egy jelzőrakéta kilövésére használható pisztolyt is.

Az újabb tanúkra a júniusi és júliusi tárgyalásokon kerül sor, és a nyáron hallgatja ki a bíróság a szakértőket is.

A házkutatás körülményeit a jegyzőkönyvek, és a márciusi helyszíni szemle tapasztalatai alapján tisztázhatja a bíróság.


4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ciganyvadaszat-per.blog.hu/api/trackback/id/tr874568432

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Egyallampolgar 2012.06.06. 14:05:50

Igazából egy vadásztársaság alvállalkozói voltak, akik az éves rutin fegyverellenőrzés kalibrációját végezték el a vonatkozó települések közelében.
Még alkohol alapú világító eszközökkel ki is jelölték a veszélyes területeket, nehogy véletlenül sérülést okozzanak.
A véletlen balszerencse volt, hogy a megvilágításnak használt eszközökből égő folyadék cseppent az alátámasztásra szolgáló épületre. Ó milyen szörnyű, abban emberek laktak akik belefutottak a technikai területbe.
Távol áll tőlük a rasszizmus mindamellett, hogy Isten, a Turul és Nagymagyarország elkötelezettjei. Akkoriban is javára arról beszélgettek, hogy a biztonságtechnikai fizetésükét fel akarják majd ajánlani egy kisebbségi integrációt segítő alapítványnak.

rulla 2012.06.06. 14:52:04

Könnyen lehet, hogy ezt az egész cigánygyilkosság-ügyet a Szilvásyék hajtatták végre anno... remek lehetőségek nyílnak/nyíltak ezzel.

BigPi 2012.06.07. 07:05:28

@Egyallampolgar:
Attól, hogy valaki Isten, a Turul és Nagymagyarország elkötelezettje, nagy valószínűséggel nem rasszista.
Hazánkban sokkal nehezebb megállítani, hogy ki az igazi rasszista. Én ennek okát abban látom, hogy a nép neveket gyakran használjuk minőség jelzőnek mint pl. vandál , francba....stb..

Sok olyan emberrel találkoztam akiről meg voltam győződve ő az akire azt lehet mondani, hogy rasszista. Még is leülnek az érintet kisebbséghez, vagy felekezethez tartozó barátaikkal sörözni, hogy ott együttesen szidják egymást és a világot.

A rendőrségi eljárás.
Hazánkban volt egy Móri ügy, amiben a rendőrség és a bíróság mindent megtett, hogy elítéljenek két ártatlan (abban az ügyben) embert.
süti beállítások módosítása