Hol rontottuk el?

A gyűlöletkeltéstől a gyilkosságig (1)

Gönczöl Katalin

1968-ban az ELTE jogi karán szerzett diplomát. A  kriminológiai tanszéken kezdett dolgozni, 1979-ben nevezték ki egyetemi docensnek, 1990-ben egyetemi tanárnak. 1984-től 1995-ig kriminálszociológiát tanított az ELTE Szociológiai Intézet szociálpolitikai tanszékén. 1985-től 1988-ig az ELTE jogi karának oktatási dékánhelyettese volt. 1995-2001-ig az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. Tanácskozási jogú tagja az MTA-nak. 2003-tól az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Tanácsának megválasztott elnöke. 2001-2009 -ig az Igazságügyi Minisztérium kriminálpoltikai reformokért felelős miniszteri biztosa.  

Kandidátusi disszertációjának megvédése óta négy monográfiája és több mint 130 tanulmánya jelent meg, ezek közül 31 idegen nyelven.

 

Az erőszak kultusza adva volt, különféle folyamatok gerjesztették

A kilencvenes évek elején a politikai kultúra befogadta a kisebbségeket sértő gyűlöletkeltés megjelenését. A különféle radikális jobboldali mozgalmak, a Magyar Gárda már nyíltan vallotta a fajgyűlölő nézeteket, számítani lehetett az erőfitogtatás megjelenésére is. Gönczöl Katalin kriminológus, egyetemi tanár szerint, a társadalom nem tiltakozott tömegesen, és határozottan a rasszizmus megjelenésekor, a pártok nem utasították el erélyesen, és a kormányok nem voltak eléggé határozottak, a rendpárti követelések pedig növelik a társadalom ellentéteit.   

Stépán Balázs: Kezdjük azzal, hogy hol szúrtuk el. Jogilag és a kriminológia szemszögéből hogyan néz ki a rendszerváltás óta a gyűlölet-bűncselekmények igazságügyi kezelése?

Gönczöl Katalin: Hol szúrtuk el?  Mikor kapott gellert ennek a problémának a kezelése? Úgy érzem, hogy a kezdet kezdetén, az új demokrácia eszmélésének pillanataiban, akkor, amikor az első problémák felmerültek. 1993-ban megalakult a MIÉP, de már ezt megelőzően is terjedt a gyűlöletbeszéd. A gyűlöletkeltés visszaszorítása azonban nem volt számottevő. Sem a hatalom, sem a társadalom reakciója nem volt határozott. Elsősorban a megtámadott kisebbségek követelték azt, hogy a hatalom jelölje ki a határokat. 1992-ben az Alkotmánybíróság hozott egy igencsak idealista, szerintem ortodox-liberális határozatot, amelyben az emberi méltóság védelmével szemben a szólásszabadság védelmének adott elsőbbséget. 

 

Leszűkítették az uszítás fogalmát

S.B.: A rendszerváltás kezdetén nagy volt az igény a nyilvánosság, a szólásszabadság deklarálására, mint a jogállamiság egyik garanciájára.

G.K.: Igen, de nem lett volna szabad azt az emberi méltóság védelme elé helyezni. Akkor még csak a halálbüntetés megszüntetésével kapcsolatban elemezték az emberi méltóság tartalmát. Pedig még alaposabban körbe kellett volna járni azt, hogy egy új demokráciában mit jelent az emberi méltóság. A szabadságjogok ugyanis könnyebben definiálhatók, mint az emberi méltóság. Az Alkotmánybíróság Sólyom László elnökletével kimondta, hogy a büntetőjogi büntetésekkel nem a közvéleményt és a politikai stílust kell formálni, mert ez paternalista hozzáállás. Ennek az akkor talán túl nagyvonalú megállapításnak napjainkban egyre inkább érezhető, súlyos következményei lettek. A határok kijelölésében teljesen igaza volt Szabó András alkotmánybírónak, aki már akkor azt állította, hogy a gyalázkodást, a káromlást és a kifakadást nem lehet büntetőjogilag üldözni. Ez az illemkódexre tartozik, de a büntetőjogilag üldözendő gyűlölet, mint veszélyeztető cselekmény határait pontosabban ki lehet jelölni. Akkor az uszításban jelölték meg a büntetőjogi beavatkozás lehetőségét, csakhogy itt elkövettek egy jelentős hibát. Az alkotmánybírósági határozat szerint ugyanis az uszító tartalmú beszéd csak akkor büntethető, ha meghatározott emberre vagy ember csoportra nézve közvetlen és azonnali veszélyt jelent. Szerintem itt tévesztették el az utat, eltévesztették a büntetőjog által követendő határvonalat. Az uszítás amúgy az a gyűlöletkeltés, amely erőszak elkövetésére hív fel, ahhoz indulatokat gerjeszt. Ki tudja azt megmondani, hogy az ezzel kapcsolatos közvetlen és azonnali veszély hol kezdődik? Nincs az a bíró, aki ezt pontosan meg tudná állapítani. Érdekes azonban magának az uszítás fogalmának értelmezése is. 1992-ben Varga Zoltán büntető bíró például egy nyilvános fórumon azt mondta, hogy az uszító tartalmú felhívásnak, a félelemkeltésnek közvetlenül a primer érzelmeket kell megragadnia, meg kell kerülnie a rációt, és a legalantasabb ösztönökre kell hatnia. Ez az, ami a valóságos erőszak közvetlen előkészítése.

S.B.: Ez a definíció tulajdonképpen alaposan leszűkíti az uszítás fogalmát, úgy fest, mintha éppenséggel a verbális támadásokkal szemben lenne megértő…

G.K.: Igen, ez a meghatározás is a szólásszabadság primátusát jelzi. Azt, hogy csak akkor szabad beavatkozni, ha a fizikai veszély közvetlen, világos, egyértelmű, azonnali, és elháríthatatlan. Sajó András alaposan elemezte az alkotmánybírósági határozatot, és arra a megállapításra jutott, hogy nem csak indulatosan, hanem hideg fejjel, kimérten is lehet gyűlöletet kelteni. A holokauszt tagadása például hideg fejjel, átgondoltan történik, hamisított történelmi dokumentumokkal alátámasztva. A jognak természetesen nem az a feladata, hogy szeretetre meg tiszteletre neveljen, pláne, hogy erre kényszerítsen.  Ha nem a szólás szabadsága, hanem az emberi méltóság tisztelete az elsődlegesen védett alkotmányos érték, akkor, ahogy ezt Sajó András megállapítja, minden közléssel járó megaláztatás, fenyegetés közvetlenül alkotmányos alapjogokat sért. A gyűlöletbeszéd tilalmának ebben az értékrendben van létjogosultsága. Finomra hangolt kodifikációval kell kijelölni a büntetőjogi fellépés lehetőségét.

S.B.: A verbális rasszizmust elég sokáig, elég messzemenőkig tolerálta a társadalom jó néhány rétege.

G.K.: Nem az egész a társadalom. A veszélyeztetett kisebbségi csoportok folyamatosan érezhették azt, hogy komolyan megriasztják, adott esetben félelemben tartják őket. Főleg az idősebb generáció volt nagyon érzékeny, és hangot is adott nemtetszésének. Ez nyomon követhető a sajtóban, az irodalmi művekben. Kilencvenkettő-kilencvenhárom óta a félelem befészkelte magát a társadalomba, és azóta gerjesztik, gerjesztődik.

blog2.PNGKisléta, Tatárszentgyörgy nem kért Alexander Schilkowski emlékművéből, Iványi Gábor metodista lelkész elfogadta, a Magyar Evangéliumi Testvérközösség templomának kertjében állították föl. Február 26-án emlékeztek meg az áldozatokról.

Színre lép a Gárda

S.B.: Mikor, és hogyan billent át a verbális rasszizmus az erőfölény nyílt fitogtatásába, a kisebbségek inzultálásába, vagy a közvetlen fenyegetésbe?

G.K.: A MIÉP képviselői indították el a parlamentben a rasszista kirohanásokat. 2003-ban a Jobbik Magyarországért Mozgalom, 2006-ban a Hatvannégy Vármegye Mozgalom lépett a színre, és magalakult a Magyar Gárda is. Ezek a csoportosulások nyíltan vállalják és hirdetik a fajgyűlöletet, a zsidó-, és cigányellenességet. A rendszerváltás óta a futballmeccseken teljesen nyíltan folyik a zsidózás. A futballklubok körül kialakult körök, társaságok nyíltan vállalják a gyűlölködést, esetenként tettlegességig hevülnek az indulatok. A televízió ostrománál legtöbben ezeket a csoportokat vélték felfedezni.

S.B.: Az erőszakoskodás pedig beépült a csoportok a viselkedési kultúrájába, normái közé. A gyilkosságok három vádlottja egyébként a debreceni fociklub, a Loki szurkolótáborának kemény magjához tartozott…

G.K.: Az erőszak kultusza adva volt, különféle folyamatok gerjesztették. De a nagy gondok a „miért szabad?” kérdésével kezdődnek. Ha a focipályán szabad, akkor mi tiltja, hogy máshol visszafogják magukat? Ha pedig „van rá igény”, miért ne lehetne az ordas eszméket, a rasszista indulatokat máshol is terjeszteni?

S.B.: A tettlegességig fajuló indulatok tulajdonképpen 2006 őszén szabadultak el.

G.K.: Október 17-én szabadultak el igazán, de én még a következő év március tizenötödikén is éreztem a levegőben.

S.B.: Mit tehet a büntetőjog, milyen eszközei vannak, mennyire lehet képes visszaszorítani a rasszista indulatokat, a gyűlöletkeltést?

G.K.: A büntetőjognak világosan és egyértelműen kell meghatároznia a tilalmazott magatartások körét. Ezt követeli meg az emberi méltóság, a szexuális, faji, nemzetiségi kisebbségek védelme. Ha a jogalkotásra gondolunk, ott nagyon sok mindenre tekintettel kell lenni. Elsősorban arra, hogy egy demokráciában védeni kell a kisebbségi csoportok tagjainak emberi méltóságát. De vigyázni kell a védelemmel is, mert ha valami tiltott cselekmény, az bizonyos extrém csoportok számára önmagában vonzerőt jelenthet, hiszen a gyűlöletkeltés szereplési lehetőséget teremt számukra, odafigyelnek rájuk. Különösen a média a vevő az ilyen akciókra, és bő terjedelemben, nagy hírverést kelt az esemény körül.

S.B.: Milyen büntetés lehet például célravezető?

G.K.: 2010. április 10-e óta tiltja a Büntető törvénykönyv  a holokauszt tagadását, ez volt a szoclib kormány egyik utolsó jogalkotási lépése. Jellemző módon a Fidesz tartózkodott a szavazástól. 2012. április 13-án született az első ítélet. Ez viszont példaértékű volt. Az elkövető részt vett egy holokauszt-tagadó demonstráción, feljelentették, eljárás indult ellene. Egy év hat hónap, három évre felfüggesztett szabadságvesztés büntetést kapott. Az ítélet előírja, hogy három év alatt többször meg kell tekintenie a Páva utcai zsidó emlékhelyet, vagy saját költségén meglátogathatja a Jad Vasemet vagy Auschwitzot. Feljegyzéseket kell készítenie arról, hogyan alakult a véleménye. A bíró pontosan beletalált a cselekmény társadalomra veszélyességének motívumaiba, és azzal, hogy most szembesíti az elkövetőt tettének lényegével, és fel kell dolgoznia a történelem e fejezetét, a büntetés akár el is érheti a célját.  Kíváncsi vagyok a történet végére.

S.B.: Kisebb vita alakult ki a büntetésről, nagyon sokan erőtlennek, szimbolikus jelentőségűnek tartják. Ön mit gondol?

G.K.: Akkor lehet sikeres, ha az illető segítséget kap a pártfogó felügyelőtől, a Páva utcai emlékhely munkatársaitól, és nem egyedül kell kóborolnia ott. Nem láttam az írásbeli ítéletet, de a bírónő különféle magatartási szabályok betartására kötelezheti az elkövetőt, nem tudom, hogy elő van-e ott írva az, hogy a pártfogó is rögzítse a megfigyeléseit, tapasztalatait. Nem azt várom ettől az elkövetőtől, hogy teljesen átalakítsa a nézeteit, de okvetlenül szembesülnie kell azzal, hogy tényszerűen tarthatatlan az, amit állít. És közben megtapasztalja, hogy hogyan vélekednek a másik oldalon.  A kriminológiai tapasztalat az, hogy a holokauszt-tagadás és a gyűlölet-bűncselekmények általában megdöbbentő ismerethiányon alapulnak. Közülük legtöbben olyasmit gyűlölnek, amiről szinte semmit sem tudnak. Szóbeszéd, téves információ alapján, hétköznapi tapasztalatokkal alá nem támasztható buta közhelyek alakítják véleményüket, szélsőséges álláspontjukat.

blog.PNGMegemlékezés - Alexander Schilkowski felvétele

Ideáltípus a focihuligán

S.B.: Esetünkben a vádlottak a debreceni focicsapat, a Loki kemény magjához tartoznak, magukat nemzeti radikálisoknak tartják. Tőlük nem idegen a cigányellenesség. A tárgyaláson kiderül, hogy a legtöbben nem is nagyon értik, hogy mi a baj a cigányokat kirekesztő eszmevilággal. A tanúk legtöbbje a gyilkosságot elítéli, és nem hiszik el, hogy a vádlottak követték volna el azok, de a cigányellenességet szinte a hétköznapok velejárójának tekintik. Egy ilyen agresszív csoport létrejöttében mekkora szerepe lehet a közvetlen környezetnek?

G.K.: Vonzóvá válhat az aberrált világszemlélet. Ahhoz azonban, hogy megértsük egy ilyen csoport működését, még mindig vissza kell térni a „hol rontottuk el?” kérdéséhez. Én egyetértek azzal a feltételezéssel, hogy ez a magatartásforma újabb és újabb csoportokat vonz maga köré. Ideáltípussá váltak a futballhuligánok, az erős testalkatú, rettenthetetlen emberek. Főleg aki szóbeli hatósági figyelmeztetéssel megússza azt, hogy üres sörösüveget hajigál a pályára, vagy megfenyegeti, megveri a játékvezetőt. Magyarázatra szorul azonban az, hogy kellő eréllyel lép-e föl velük szemben a rendőrség. Már a szocializmusban is létezett a futball-huliganizmus, és folyt persze zsidózás is. Csakhogy akkor annak ott szigorú következményei voltak. A puha diktatúra alatt szigorúbban léptek fel az ilyen típusú garázdasággal szemben. Én most azt érzékelem, hogy 1993 óta egyes hatalmi csoportok csendes támogatást adnak a rasszista megnyilvánulásoknak, vagy legalábbis nem elég erélyesen lépnek fel velük szemben.

S.B.: Ön mit hiányol?

G.K.: Nem léptek föl kellő eréllyel a MIÉP-pel szemben. 1993-ban, Csurkát kizárták ugyan az MDF-ből, de nem volt kibeszélve a konfliktus, a közbeszéd sem fordított kellő figyelmet erre, nem volt tömegeket megmozgató jelentős tiltakozás.

S.B.: Ebben az időszakban már egyfajta „polgárjogot” nyert a verbális indulat, a gyűlölet-keltés…

G.K.: Igen, és 2006 környékén már erősebb politikai támogatottságot kaptak azzal, hogy a köztársasági elnök nem szólalt meg, vagy ha igen, akkor kétértelműen fogalmazott, a tv-ostrom és a cigánygyilkosságok alatt is. Nem volt markáns véleménye, nem ment el a temetésekre, nem kondoleált még akkor sem, amikor már nyilvánvaló volt, hogy a tettesek módszeresen támadják meg és gyilkolják a cigányokat. Nálam akkor kérdőjeleződtek meg a francia forradalomtól származó szólásszabadság felmagasztalt értékei, amikor a magyar politikai elitnek csak egy kisebb része érezte úgy, hogy kötelessége részt venni a cigánygyilkosságok áldozatainak temetésén, részvétet nyilvánítani és tiltakozni. De a magyar társadalmat senki sem mozgósította arra, hogy együtt tiltakozzon a gyalázat ellen, hogy nagyon sokan együtt kimondják azt, hogy ezt nem tűrjük tovább. A pártok sem tiltakoztak elég hangosan, a társadalmi szolidaritás elapadt, a tárgyalásról alig-alig tudósítanak az újságok, az elektronikus orgánumok.

S.B.: A nagy visszhangot kiváltó, erőteljes demonstrációkat hiányolja?

G.K.: Igen, ennek összetartó ereje lett volna a másik oldalon, az áldozatok és a rasszizmust elutasítók körében.  Nézze, Göncz Árpádról nem tudom elképzelni, hogy ne ő lett volna az első, aki részvétet nyilvánít, és elmegy a temetésekre.

S.B.: Az első három vádlott annak idején részt vett a Magyar Gárda eskütételén, amelyen megjelent Für Lajos, az Antall-kormány volt honvédelmi minisztere is. A vádlottak komolytalannak találták az avatást, erőtlennek a Gárdát, pedig annak létrejötte új fejezetet nyitott a romákkal való együttélés történetében.

G.K.: A Gárda színrelépése tovább fokozta a társadalmi megosztottságot, pártolói erőre kaptak, a rasszista szemlélet pedig támaszt talált a paramilitáris szervezetben. A „hol rontottuk el?” kérdéskörében is új fejezetet nyitott a gárda eskütételes, díszpompás parádézása az elnöki rezidencia előtti téren, és a köztársasági elnök ismét nem szólalt meg. Nem kétlem, hogy abban a pillanatban nem volt a rezidencián, de azt kétlem, hogy ne lett volna alkalma kifejteni az álláspontját. Úgy látszik, erről nem volt mondanivalója. És ezek a ki nem mondott szavak, meg nem tett gesztusok óhatatlanul megerősítik azok önbizalmát, akik a rossz oldalon állnak, és azt hiszik, hogy nekik ezt szabad. Volt olyan, magát konzervatív értékek alapján meghatározó politikai párt is, amelyik egyáltalán nem volt hajlandó nyilatkozni. És én hiányoltam az egyházak egyértelmű fellépését is, holott a híveik körében ki kellett volna állniuk, főként azoknak, akiknek közösségeihez cigányok is tartoznak. Egyedül talán az evangélikus egyház emelte fel a szavát a cigánygyilkosságok idején.

S.B.: A Magyar Gárda példája ösztönözte a hasonló paramilitáris szervezetek létrejöttét, meg is szaporodtak az ilyen alakulatok, Debrecenben a gyilkosságsorozat előtt működött a Véres Kard, a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség, különféle ad hoc alakulatok. Ezek a csapatok pedig bonyolult, nem egyszer ellentmondásos viszonyban állnak egymással.

G.K.: Bátorítják egymást, de lehet úgy is bátorítani, hogy nem ítélik el határozottan és kategorikusan ezt a tevékenységét, hanem félrenéznek.

S.B.: Mi lehetett a tétovaság oka? A Gárdát betiltották, a jogszabály azonban körülményes, nehezen alkalmazható, nem zárja ki kategorikusan a hasonló, átkeresztelt, „rendteremtésre” szövetkező szabadcsapatok létrehozását.

G.K.: Most sem tapasztalható egyértelmű kiállás velük szemben.

S.B.: De megpróbálták kiszorítani legalább a közterekről. A gyöngyöspatai konfliktus után, igaz egy hónappal a járőrözés befejezését követően, megszavazta a parlament az egyenruhás bűnelkövetésre vonatkozó jogszabályt. Gyöngyöspatán a rendőrségnél sokkal kezdeményezőbben léptek föl az egyenruhás szabadcsapatok, a rendőrség pedig csak arra ügyelt, nehogy elcsattanjon az első pofon.

G.K.: A rendőrség tehetetlenkedett, mást nem is tehetett volna, hiszen nem volt pontos politikai „megrendelés”, nem lehetett pontosan tudni, hogy a hatalom mit várna el tőlük, nem tudták, mikor, hogyan avatkozzanak az eseményekbe. Az a rendőri vezetés gyenge, amelyik bizonytalan. Keressen fel egy rendészeti honlapot, rendészeti szakemberek számtalanszor megírták, hogy a magyar rendőrség a rendszerváltás óta gyakran azért keveredett bizonytalan helyzetekbe, mert nem ismerte pontosan a hatalom szándékát. A rendőr nálunk a politikai akarattól függetlenül azért nem tudja a szakmáját gyakorolni, mert a rendőrség működését nem védik, nem szabályozzák kiérlelt és koherens hivatásrendbeli, garanciákkal ellátott normák. Világos és markáns hivatásrendi szabályok nélkül pedig nincs magabiztosan eljáró rendőrség.


47 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ciganyvadaszat-per.blog.hu/api/trackback/id/tr444639278

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

septem 2012.07.10. 13:08:33

a megélhetési bűnözésnél lett elrontva, az szdsz által, meg a spontán privatizációval. nyilván direkt, mert a véletlenbe azért matematikai alapon becsúszik egy kicsi jó is általában. a végéhez csapjuk hozzá a magyarok elleni permanens uszítást a tasz, narancs, népsz. és tsaik részéről, ill. hogy hibás itt csak a magyarok lehetnek, csak egy példa a pesty film körüli kavarás.

yatumux 2012.07.10. 13:20:43

Sajnálom. jó téma csapnivaló cikk.

A kedves "szakértő" asszony egy Politikus.

Magyarországon szép számmal akadnak már a nyugati kultúrában szocializált békére vágyó pártatlan szakértők, értelmiségiek.

Elegem van ebből a lövészárok háborúból.
Mind a szociknak mind orbánéknak menniük kell és a helyükre egy sokkal kompromisszumkészebb, ideológiamentesebb, pragmatikusabb nyugatos csapatnak kell jönnie.

Ez nem patriótizmus elhagyását jelenti, sőt !
A globalizációban az egyik legfontosabb az egészséges nacionalizmus.

Én személy szerint anachiát látok. Mindenhol.
Az hogy egy gárda alakul a központi hatalom gyengeségét mutatja és az emberek félelmét és bizonytalanságát.
Az hogy egyenruhában a police helyett ők akarnak rendet csinálni az azt is jelentheti hogy a rendőrség nem végzi a munkáját.

Lehet hogy éppen óbudán segít a dílereknek a zavartalan munkavégzésben...

Lehet hogy éppen Zsanettet igazoltatják öten.

Lehet hogy éppen az eü csomag miatt büntetnek egy szuzukist.

Az, hogy vannak olyan területek magyarországon ahol kvázi dajak fejvadász hordák nyugdíjas nénik megerőszakolásával és kirablásával foglalkoznak főállásban és ahol egy egész bantu törzs ver agyon egy tanárt fényes nappal a kisgyermekei szeme láttára.

Számomra azt mutatja hogy elhagyta őket a magyar állam. Nem félnek, nem féltenek, nincs mit veszteniük.

Az éremnek két oldala van.

2012.07.10. 13:24:39

"Vonzóvá válhat az aberrált világszemlélet. "

Hát igen, ez stépán balázson és gönczöl katalinon pontosan lemérhető. Két elmebeteg, aberrált idióta.

pástétom 2012.07.10. 13:29:56

@septem: Cigánybűnözés, zsidók, magyargyűlölet, libsi-bolsi hazaárulás, etc.: a fajtád beszűkült gondolkodásának kulcsszavai.

yatumux 2012.07.10. 13:29:58

Ja és a szakértő néni Gönczöl Katalin KISZ és MSZMP tag volt elég keményen. 44 ben született tehát eléggé nyugdíjas.

A kedves cikk író nem talált kevésbé megosztó, esetleg fiatalabb szakértőt aki nincs benne az mszp kontra fidesz bunyóban ?

Meg kellene érteni hogy nem menő szem a Nyilas párt sem az MSZMP. Aki ezekben részt vett vonuljon ki a közéletből.

Kati néni biztos finom sütit süt vagy jól köt, horgol.

A sütijét szívesebben látnám mint a "szakértelmét" mely nem kicsit pártos.

És még valami. Csak nekem visszás hogy egy ilyen néni beszél a liberális értékekről és emberi jogokról aki 65-ben belépett az MSZMP-be... khmmm. megváltozott nyilván.

Horváth Lajos,kőmíves, bisztonsági őr 2012.07.10. 13:30:09

Na mi volt abban sértő, hogy leírtam, hogy a cigányok összevertek gyerekkoromban?

pástétom 2012.07.10. 13:38:16

@yatumux: "A kedves "szakértő" asszony egy Politikus."

A kedves szakértő asszony egy szakértő. Az, hogy minisztériumban is dolgozott, még nem válik politikussá - főleg úgy, hogy előtte és utána is civil tudósként dolgozott. Ott az életútja bazd meg, mi kell még? Egy biztos: nálad sokkal jobban ért hozzá.

"Mind a szociknak mind orbánéknak menniük kell és a helyükre egy sokkal kompromisszumkészebb, ideológiamentesebb, pragmatikusabb nyugatos csapatnak kell jönnie.

Ezzel egyetértek, de ettől az új csapattól se várd, hogy Gönczöltől eltérően fog viszonyulni a témához, mert nem lehet.

Kacsura 2012.07.10. 13:40:12

Sajna yatumux-nak sokmindenben igaza van.
Az, hogy a helyzet idáig fajult, nagyban köszönhető a kisebbség "viselkedésének". S ha csak jogokat kapnak, kötelességük meg semmi, akkor nagyjából ezt érjük el. Én nem gondolom, hogy ma Magyarországon az átlagpolgár bármelyik náció halálát akarná, vagy ne ítélné el az ilyen akciókat. De azért csak elgondolkodtató, hogy szintén az átlagpolgár, aki főleg vidéken havi nettó 100 alatt keres, ezért dolgozik 8-10 órát, s bizony igencsak meg kell válogatnia, hogy mit is vegyen, közben a kisebbség, aki nem dolgozik, segélyt kap, úgy vásárol, hogy semminek az árát nem kell néznie. Mindezt kiabálva, koszosan.
Ha segíteni akarunk nekik, meg ezen az egész átkozott helyzeten, akkor most már a kötelezettségeikre kell nagyon rámutatni. Egyszerű dolgokkal kezdjünk: kötelesek tisztán tartani magukat, gyereküket, lakókörnyezetüket. Nem minden pénzkérdés. Nem is olyan régen volt, 40-50 évvel ezelőtt, amikor vidéken parasztemberek nem éltek jobb anyagi körülmények között, de kosz az nem volt náluk.
Lopni pedig bűn, és azért büntetés jár, függetlenül a bőrszíntől.
Tulajdonképpen tényleg a politika, meg a saját érdekvédőik miatt utálják őket egyre többen. Most már nekik kell változniuk.

septem 2012.07.10. 13:52:25

@pástétom:
baj van a szemeddel, vagy nem tudsz olvasni? te fajtázó...

VT Man 2012.07.10. 14:04:21

Érdekes, hogy Budapesten amikor a cigányok az utcán járnak-kelnek, nem nagyon látom rajtuk, hogy félnének...

De persze lehet, hogy félelemből hallgatják a buszon kihangosítva a telefonjukon a zenét... A zene megnyugtat?

khmm... 2012.07.10. 14:04:26

@Kacsura: 100%-ban igazad van!

Érdekes módon GK úgy állítja be, mintha az érintettek maguk lennének a maszületett angyalok.... Mintha az "előítéletek" (valójában kőkemény élettapasztalatok) puszta megátalokodttságból alakultak volna ki a többségi társadalomban...

Áhhh....!

venszivar 2012.07.10. 14:12:10

Kitörlitek a leg ártatlanabb, emberséges hozzászólást is !?!

Ott rontottuk s rontjuk el, hogy nem mondjuk nekik, pl. : a josi barat vezetésével sétáljanak haza Indiai s Pakisztáni testvéreikhez.

Dgzt 2012.07.10. 14:29:21

Ahogy előttem írták, igen, az éremnek két oldala van. Én nem szeretem a cigányokat. Nem egy jó dolog a gyűlölködés, de sajnos meg van rá az okom.

Engem eddig egyszer vertek meg és egyszer raboltak ki. És igen... mindkétszer cigányok voltak. De biztos csak a véletlen műve...

A cigányok (is) tehetnek róla, hogy ideáig fajúlt a helyzet. Emberek olyanok, hogy adott emberek alapján megbélyegzik a többieket.

Én hál' Istennek olyan anyagi helyzetben élek, hogy megtehetem, hogy néha elutazok ide-oda. Pár éve Mallorkán voltam. Ott az a szokás, hogy vacsorához fel kell illően öltözni. Sok német félmeztelenül ment be a vendéglőbe és lehetett látni a helyieken, hogy ez nekik nem tetszett. És igen, ilyenek miatt sem nagyon szeretik a német túristákat. Én felöltöztem mindig és még meg is tanultam 1-2 spanyol szót, hogy ha kiderül, hogy Magyarországról jöttem, akkor ítéljék meg úgy a magyarokat (álltalam) hogy normális emberek vagyunk. És minden ember felelősséggel tartozik a nemzetiségéhez. Ha magyar, ha cigány, ha német, ha orosz. stb.

Elég hosszúra sikeredett, de arra akartam kilyukadni, hogy a cigány emberek felelőséggel tartoznak a cigányságért. És nem azt a szót kell a szályába adni, hogy ha valami nem tetszik neki, akkor ordítson rasszizmust, hanem mi a dolga, hogy a közösség részévé válljon.

Magna cum laudeTigeri másztesz digrii 2012.07.10. 14:30:45

Neem nem azért nem szeretjük a cigányokat,ahogy viselkednek.Hanem mert mi ilyen rasszisták vagyunk.
De azért ők is úgy választanak iskolát a gyereknek hogy ott ne legyen cigány.

Magna cum laudeTigeri másztesz digrii 2012.07.10. 14:32:08

Mármint az ilyen:jaj ne cigányozzunk emberek.

Magna cum laudeTigeri másztesz digrii 2012.07.10. 14:39:51

Milyen igaz .Én láttam már mindenféle cigányt de félőset még sosenem.Csak a környezetük félt tőlük.
Ha még mindig itt tartunk hogy jaj szegény cigányok akkor baj van.
Biztos a félelem rettegés és kirekesztés miatt kínozzák meg és ölik meg brutálisan az áldozataikat.
Szegény 80+ éves nénike nem adta oda a 3 üveg lekvárját.

sivatagi n. 2012.07.10. 14:44:35

Nyilván a turbóliberális szólásszabadság alapján törölték azt a kommentet, ami bizonyítja, hogy kizárólag a cigányok pofozkodtak Gyöngyöspatán:

www.heol.hu/heves/kek-hirek-bulvar/gyongyospata-hazatertek-a-romak-elcsattant-az-elso-pofon-373266

dreia 2012.07.10. 14:54:51

Akkor lett elrontva, amikor a romák létszáma mesterségesen fel lett szaporítva, vagyis arra lettek ösztönözve, hogy minél több gyerekük legyen. Addig a "munkakedvük, szorgalmuk" határt szabott a szaporodásuknak. Ez olyan, mintha vadonban kinéznénk egy fajt, és elkezdjük étellel tömni, persze, hogy túlszaporodik és felborul az egyensúly.

Max, A Gondolkodó Birca · http://maxval.co.nr/ 2012.07.10. 15:23:32

Az, hogy az érintettek viselkedése része a problémának tény. Azonban nem lehet a problémát onnan megoldani. Az amerikai négerkérdés sem úgy lett megoldva, hogy "majd viselkedjenek, mint mi, s akkor esetleg elfogadjuk őket". Ez így nem működik semmi esetre sem. Igenis a többségnek kell megtennie a szükséges lépést! A kisebbség meg sem teheti e lépéseket, mert a légkör ezt nem teszi lehetővé. Így a kisebbség zöme még jobban elszigetelődik, egy része meg radikalizálódik és még inkább desktruktív magatartást fog felvenni. Ez zsákutca. Ha a zsákutca folytatódik, az eredmény az lesz, hogy nem csak cigány bűnözőbandák lesznek, hanem meg fog jelenni a politikai radikalizmus is náluk, tulajdonképpen terrorista módszerekkel. Ez kinek jó? Senkinek. Azaz Gönczöknek teljesen igaza van.

Laciii 2012.07.10. 15:33:07

@Max, A Gondolkodó Birca:
Fokozódik, van aki már nem is iróasztal mögül hanem 10000 km-ről akarja megmondani a tutit.

Kacsura 2012.07.10. 15:46:54

@Max, A Gondolkodó Birca: Nincs igazad. Én úgy hiszem, a társadalom nagy része mellettük lenne, ha látna részükről hajlandóságot megváltozni.
Ezen nyilatkozatok nagy része egyfajta elefántcsonttoronyból érkezik, az emberek véleménye nem a tv, újság alapján alakul ki, hanem személyes tapasztalatból.

S még egy apróság: Ha a roma társadalom nem kezdi saját magának felállítani azt a normát, amit egyébként normálisan el kellene érni, akkor az árok csak mélyülni fog. Nekik maguknak kell kitermelni (csúnya szóval) maguk közül azokat a példákat, amikre felnézhetnek, és nekik maguknak is elítélni azt a fajta viselkedést, amit most legtöbbjüknek sajátja.

DjZoNe · http://djz.hu/blog/ 2012.07.10. 15:47:26

Úgy látom, hogy a liberális, félelemkeltő ajvékolóéknál elkezdődött a kampány...

KovA 2012.07.10. 16:01:23

Én megmondom nektek hol rontottátok el:

Ott, hogy az elnyomott igazságok megdühödnek és mérgeznek is...

parttalan 2012.07.10. 16:02:06

@Max, A Gondolkodó Birca: "Az amerikai négerkérdés sem úgy lett megoldva, hogy "majd viselkedjenek, mint mi, s akkor esetleg elfogadjuk őket". Ez így nem működik semmi esetre sem. Igenis a többségnek kell megtennie a szükséges lépést!"

Maximálisan egyetértek. Ha már az amerikai négerkérdést hoztad fel példának, ott úgy oldódott meg a dolog, hogy a hatvanas-hetvenes évektől a munkaerőpiac minden szegmensét lassan megnyitották az addig ingyenélőnek, lustának, és megvetendőnek tartott fekete társadalom előtt. Az előítéletességet pedig kényszerrel, törvényekkel szorították vissza. És meg is lett az eredménye. Bele lett verve az amcsi fehér ember fejébe, hogy nincs bőrszín alapján első-és másodrendű állampolgár. És egy feketéből azóta bármi lehet, úgyanúgy, mint egy nemfeketéből: tudós, bankár, tanár vagy éppen taxisőför.

Nálunk? Adott egy, a régi amerikai fekete kissebség sorsában tengődő etnikai kisebbség. A cigányság előtt zárva a munkaerőpiac legtöbb kapuja. Nem igaz, hogy a cigányok többsége nem kívánna dolgozni, ez hülyeség. A fehér magyar munkaadó viszont nem, vagy csak alig alkalmaz cigányembert. És így visszajutunk a bűnözéshez, a lopáshoz, mert enni kell. Ördögi kör. A magyar népesség felőli diszkrimináció, hovatovább agresszió pedig a roma társadalom lelkét is mérgezi és a kölcsönönös ellenérzés minduntalan egyre csak növeli a roma-nemroma népesség közti szakadékot. Éppen az ellentétes irányban haladunk mint kellene.

Kacsura 2012.07.10. 16:08:47

@parttalan: Komolyan kérdezem: láttatok már romát közelről?

Az én nagyszüleim svábok voltak. MIndenüket elvették, ott maradtak a nagy semmire 7 gyerekkel. Mégse mentek lopni senkihez, felépítettek valamit amire tellett, nagyanyámnál mindig tisztaság volt, állatokat tartottak, gyümölcsfáik voltak, befőztek, főztek, takarítottak, a gyerekeiket iskolába járatták.
Én (44 éves vagyok) még laktam úgy anyummal (6 hónapos koromban balesetben meghalt apám, anyám fél lába odalett), hogy nem volt fürdőszobánk, a ház olyan állapotú volt, hogy mai napság nemigen költöznének bele, de mindig rend volt, én tisztán jártam iskolába, pedig segélyt egy fillért nem kaptunk.
Azt nem értitek meg, hogy az emberek többségének az szúrja a szemét, hogy a roma társadalom csak a markát tartja, s cserébe legföljebb "egykissé" nagyobb lett az önbizalma.

Advanced Flight 2012.07.10. 16:15:29

@Max, A Gondolkodó Birca: "Az amerikai négerkérdés sem úgy lett megoldva, hogy "majd viselkedjenek, mint mi, s akkor esetleg elfogadjuk őket". "

Te figyike, a négerkérdés nem lett megoldva! Csak kissé háttérbe szorult, mert a hispanók lassan lenyomják őket.

nyekk 2012.07.10. 16:15:35

Ez a "kócos nő" (és banda, amihez tartozott) több kárt okozott az országnak, mint a fekete pestis.

Ha nem a Törp papa a kedves apukája (aki szintén nagy kártevő volt a maga idejében), akkor a kvalitásai alapján még sertésgondozónak sem igen vették volna fel sehová.

Anyukája ismeretlen, apja annál ismertebb. Érdekes, hogy az emberek mégis anyukáját emlegetik rendszeresen.

parttalan 2012.07.10. 16:20:58

@Kacsura: "Azt nem értitek meg, hogy az emberek többségének az szúrja a szemét, hogy a roma társadalom csak a markát tartja"

Azt nem értitek megy, hogy ez nem így van.

Rasid al-Maghribi (törölt) 2012.07.10. 16:22:55

@Magna cum laudeTigeri másztesz digrii:
Pontosan ez a mondat jutott eszembe nekem is. Ebben a cikknek nevezett izében tucatszor említenek egy rég nem létező pártot. Ha valaki ennyire leragadt valahol 1994 környékén, attól miképpen várható el, hogy 2012-ben érdemben lehessen véleménye valamiről?

Advanced Flight 2012.07.10. 16:26:27

@nyekk: Érdekes, hogy az emberek mégis anyukáját emlegetik rendszeresen.

LOL! XD

Advanced Flight 2012.07.10. 16:28:14

@Rasid al-Maghribi: igen, az állítólag roppant nagy szaktekintély szerint Mo-n azért van gyűlöletbeszéd és rasszizmus (ami egyébként kisebb-nagyobb mértékben minden országban jelen van), mert egy törpepártot nem likvidáltak 20 évvel ezelőtt.
Nagyon ért a témához a csajszi, az láccik :.-)

Rasid al-Maghribi (törölt) 2012.07.10. 16:29:40

@septem:
"a megélhetési bűnözésnél lett elrontva, az szdsz által,"

Gönczöl Katalin pedig ennek a legfőbb ideológusa volt a "Bűnös szegények" c. munkájával. Hogy aztán a szadesz "csak" felhasználta a munkáját, vagy eleve az ő megrendelésükre dolgozta ki ezt a förtelmes teóriát, nem tudom.

Rasid al-Maghribi (törölt) 2012.07.10. 16:31:15

@nyekk: Gönczöl Katalin nem a "kócos asszony" ne keverd :-)

adhuvbeigiqe upiugtqeőoqőoqqe 2012.07.10. 16:50:40

Ott rontottuk el, hogy:
- A Kádár rendszerben az összes ótvarságával együtt, a cigányság munkára volt KÉNYSZERÍTVE. Ha valaki nem dolgozott azt azonnal KMK-snak (közveszélyes munkakerülés) nyilvánították és BÜNTETTÉK.
- Ezzel szemben a nagy "rendszerváltás"-kor hirtelen mindenkinek CSAK jogai lettek, kötelességei meg senkinek. Jogai mutyi privatizálásra, jogai arra, hogy az állam csecsén lógva segélyből tengessék a napjaikat (és nem is akárhogyan) és még kurva hosszan lehetne sorolni.

Itt basztuk el!

Azért

Advanced Flight 2012.07.10. 17:28:29

Érdekes, hamar eltűnt ez a bejegyzés az Index-címlapról! nem az elvtársak elvárásai szerint alakult a kommentelés XD

khmm... 2012.07.10. 18:57:23

@Max, A Gondolkodó Birca: Bocsi, de abszolút irreleváns a néger példa! A cigányokat senki nem hurcolta ide rabszolgaként Magyarországra!
Mi alkalmazkodjunk hozzájuk....? Kezdjünk el mi is törvényt szegni, lopni, rabolni, gyilkolni - és mindehhez kérjünk segélyt, mert az nekünk JÁR...???

eastern 2012.07.10. 19:59:49

Megint egy Isten barma rózsadombi szociomókus, akinek fogalma sincs a való világról. Vajon hány hajdúhadházi, bagi, tarnabodi, gyöngyöspatai nyugdíjassal beszélt?
Elmehetne például ide: www.youtube.com/watch?v=OkEOZDu0f8A
Az egész életét végigdolgozó, síró néninek is elmondhatná a bölcsességeit....

kifordított nagyanyó 2012.07.10. 20:26:28

Jaaj gyerekek a csúnya többségi társadalom nem engedni dolgozni a szegínromákokat ugye.
Elárulom kedves "jogvédők" ,rajvédők, a normális cigányok esetében fel sem merül a származás,bőrszín kérdése.
Vajon miért?
Azoknak bárki segítene.De az ilyen jogvédő szervezetek a cigányság bűnöző részét védik az esetek többségében.
Segítsetek a normális cigányoknak.Azzal senkinek semmi baja.

venszivar 2012.07.10. 23:23:14

de érdekes. Csak nem mondjátok, hogy nincs több hozzászólás........?!

nannov 2012.07.11. 00:50:11

Nem tudom, miért annyira fontos Stépán Balázsnak többször is hangsúlyozni, hogy a Loki kemény magjához tartoztak - amikor a Loki Szurkolók Egyesülete már évekkel ezelőtt közleményben határolódott el az elkövetőktől és az általuk elkövetett cselekményektől.

www.civishir.hu/sport/2009/08/22/122821/a_loki_szurkolokat_is_belekevertek.html
mno.hu/migr_1834/oriaszaszlo-250021

Attól, hogy valaki a B-be vesz jegyet, és onnan nézi a mérkőzést, esetleg ordibál idiótaságokat, még nem lesz a szervezett szurkolói közösség (a kemény mag) tagja.
Másrészt az, hogy valaki focimeccseken szurkol egy csapatnak, semmilyen összefüggésben nincs azzal, hogy más időpontban mit követ el.

Ami pedig a Gönczöl Katalin-féle vélekedést illeti:
Én nem látom, hogy ideáltípussá váltak volna a futballhuligánok, még a szurkolók között sem. Egy normálisan működő, kulturált szurkolói közösségben visszaszorul ez a viselkedés - mint ahogy a debrecenieknél ez a 90-es évek második felében meg is történt (az egyre szervezettebben működő SZUD színrelépésével).
A kemény mag nem az agresszivitás, keménykedés miatt az, hanem az összetartás és a csapat melletti állandó (hóban-fagyban-esőben) kiállás miatt.
Attól, hogy valaki tagja a szervezett szurkolói közösségnek (vagy ha nem is tagja, de a B-ben szurkol), még nem lesz futballhuligán, neonáci vagy romagyilkos. Urambocsá', még az is meglehet, hogy csak a csapatot éltető rigmusokba kapcsolódik be, de nem zsidózik és nem cigányozik, mert nem ért vele egyet. És még csak nincs is egyedül ezzel a normális viselkedéssel...

korondisz 2012.07.12. 16:30:08

@Max, A Gondolkodó Birca: Egy korábbi cikk alján már feltettem ezt a kérdést, de ott valamiért nagyon gyorsan eltűnt az addig aktív vitapartnerem.Most téged kérdeznélek Max, ha a cigányok annyira akarnak dolgozni, miért Kanadába mennek tízezrével egész kelet Európából? Biztosan nem az azonnal folyósított és hosszú távon biztosított segély miatt, de akkor mégis miért? Miért nem jó nekik az EU, ahol mindig van segédmunka, talán kevés a fizetés?

Magna cum laudeTigeri másztesz digrii 2012.07.13. 13:04:05

ezt hitler rontotta el....
Juj mit mondtam.
egyébként meg szigor kellene.
Ez a cigányoknak is érdeke.