EGY JELENTÉS JELENTÉSE

A magyar állam és nemzetbiztonsági szolgálatának felelősségéről a hat halálos áldozatot követelő, romák elleni támadások (2008-2009) kapcsán - Gulyás József írása

 

A dokumentum születésének körülményei, indokai

 

KÖZELIfeh.jpg2010 telén a TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) jogvédő civil szervezet megkeresésére készítettem el az alábbi szöveg nyers változatát. 

A felkérés arra vonatkozott, hogy a romák elleni támadásokkal összefüggésben a nemzetbiztonsági szolgálatok munkáját értékelő vizsgálat felhasználható tapasztalatai és államtitoknak nem minősülő információi alapján készítsek egy „jelentést”, illetve egy olyan írásos dokumentumot, melynek segítségével szembesíthetők a politikai döntéshozók az állami szervek, azon belül is a nemzetbiztonsági szolgálatok súlyos mulasztásai kapcsán az állam felelősségével.

Elvállaltam a feladatot, mert magam is úgy ítéltem meg, hogy az állam kárenyhítési kötelezettségére fel kell hívni a figyelmet. Meggyőződésem volt – egyébként már 2009 ősze óta – hogy a támadásokat elszenvedett túlélő áldozatok érdekében bármiféle eredményt elérni - mondjuk az együttérzéstől az odafigyelésen át, a gondoskodni akarásig, vagy a konkrét segítségnyújtásig - csak a nyilvánosság erejével, a döntéshozók szembesítésével lehet.  Az elvárható kárenyhítés kapcsán bíztam abban, hogy annak megítéléséhez nem szükséges az áldozatoknak jogi lépéseket megtenni.

Feladatom a nemzetbiztonsági szolgálatok által elkövetett hibák, mulasztások közérthető bemutatása volt, a korábbi vizsgálati munka alapján, egyes pontokon kiegészítve az időközben ismertté vált információkkal, illetve azok feldolgozásával, értékelésével.

Sajnos a vizsgálat során megismert konkrét információk ismertetésével csak igen korlátozottan élhettem a vonatkozó minősítési szabályok miatt, de törekedtem arra, hogy a már nyilvánosságra került, illetve nyilvánosságra hozható információkat úgy használjam, tegyem egymás mellé, hogy azok segítsék a történtek könnyebb megértését.

2009 őszén a törvényi felhatalmazáson alapuló, egyedi vizsgálatunk („ténymegállapító vizsgálat”) lehetőséget adott arra, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységét az ügy kapcsán közvetlenül, dokumentumok bekérésével, vagy helyszíni tanulmányozásával és meghallgatások sorával ellenőrizzük, majd értékeljük.

A közel egyhónapos intenzív vizsgálati munka végén a sürgető határidő mellett a tényfeltáró bizottságban meglévő megközelítésbeli, felfogásbeli ellentétek akkor nem tették lehetővé, hogy igazán jó szöveg szülessen. A jelentést ettől függetlenül ma is jónak tartom, mert megállapításai híven tükrözik a feltáró vizsgálat eredményét, függetlenül attól, hogy az ügyet mélységében nem ismerők, és a nemzetbiztonsági szolgálati zsargonban nem jártasak számára kissé nehézkes, nem könnyen fogyasztható a szöveg.

A Jelentés jelentésével 2011 március 25-e előtt, vagyis a büntetőügy első tárgyalási napja előtt elkészültem. Közben a munkámmal párhuzamosan – szintén a TASZ felkérésére - született egy hasonló értékelő jelentés a magyar állam más szerveinek, elsősorban a tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság kapcsán elkövetett hibáiról mulasztásairól.

Mivel 2011 tavaszán a támadásokban érintett áldozatok, áldozati hozzátartozók jogi képviselői között nem alakult ki egyetértés a kárenyhítés, illetve kártalanítás érdekében szükséges közös fellépésről, stratégiáról, a TASZ úgy döntött, hogy önálló kezdeményezéssel az első fokú bírósági ítélet megszületéséig nem él. Így az elkészült jelentésem mostanáig pihent.

Három évvel a támadások feltételezett elkövetőinek elfogása után, úgy ítéltem meg, hogy a vizsgálati jelentés feldolgozásának, és közreadásának van aktualitása és értelme. Ezért leporoltam, frissítettem, kiegészítettem és most közzé teszem.

***

Vizsgálattól jelentésig

2009. szeptember 8-án a Nemzetbiztonsági Hivatalnál elvégzett belső vizsgálatot követő tájékoztató keretében Ficsor Ádám, akkor még illetékes miniszterként úgy fogalmazott, hogy „a nemzetbiztonsági szolgálatoknak fontos szerepük volt az elkövetők felderítésében, de a Nemzetbiztonsági Hivatalnál követtek el olyan hibákat, amelyek nélkül hamarabb felmerülhetett volna a gyanúsítottak neve”.(1)

A rendszerváltás óta nem volt példa arra, hogy az NBH-nál végzett belső vizsgálat eredményének fontosabb megállapításait nyilvánosság elé táró kormánytag komolyabb ügyben elismerte volna, hogy a felügyelete alatt tevékenykedő szolgálatok súlyos következményekkel járó mulasztásokat követtek el. E megnyilatkozásával a miniszter elismerte, hogy az NBH megfelelő szakmai munkája esetén, továbbá a rendelkezésére álló információk nyomozó szervekkel történő megosztásával akár több halásos áldozattal járó támadás is megelőzhető lett volna.(2)

Ficsor Ádám miniszter 2009. szeptember 8-án a belső vizsgálat megállapításairól tájékoztatta az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságát. Ezen a bizottsági ülésen - kezdeményezésemre - a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 14. § (4) e) bekezdése szerinti ténymegállapító vizsgálatot rendelt el, majd pedig szeptember 22-i ülésén tényfeltáró munkacsoport felállításáról döntött az Országgyűlés illetékes bizottsága.(3)

A munkacsoport Bizottság által kijelölt tagjai: Demeter Ervin (Fidesz), Gulyás József (SZDSZ) a munkacsoport vezetője, és Tóth Károly (MSZP) voltak.

A vizsgálat elindításakor a Nemzetbiztonsági Bizottság meghatározta a vizsgálat célját, és felvázolta a vizsgálat alapvető feladatait: „A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok munkája, a különböző társszervek együttműködése a rendőrséggel, illetve a nyomozást irányító Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársaival mennyiben segítette a nyomozás hatékonyságát, eredményességét a romagyilkosságok elkövetőinek felderítése során. Emellett célja, hogy tisztázza azt, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok, illetve munkatársaik, valamint a működésükért felelősséggel tartozó személyek a tőlük elvárható szakmai gondossággal jártak-e el a nyomozást segítő feladataik, tevékenységük során.” (4)

A munkában résztvevő bizottsági tagok az NBH üggyel összefüggő tevékenységéről, továbbá a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Katonai Biztonsági Hivatal, valamint a rendőrség, illetve a Nemzeti Nyomozó Iroda munkakapcsolatáról kértek és kaptak információkat, továbbá huszonöt esetben kezdeményeztek meghallgatást.(5)

A meghallgatottak között - a támadásokkal összefüggésben vizsgált időszak alatt - miniszteri, NBH főigazgatói, főigazgató-helyettesi, igazgatói, főosztályvezetői, osztályvezetői, kirendeltség vezetői és beosztotti állományú, a rendőrség részéről az NNI vezető-helyettesi és munkatársi, a KBH részéről területi vezetői és munkatársi beosztású, illetve státuszú személyek szerepeltek.

A tényfeltáró munkacsoport vizsgálati jelentését két önálló dokumentumra bontva fogadta el 2009. november 17-én az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága. Döntött a bizottság a nyilvánosságra hozott vizsgálati jelentésről („TÉNYMEGÁLLAPÍTÓ VIZSGÁLATI JELENTÉS - A romák sérelmére elkövetett sorozatgyilkosság felderítésére irányuló nyomozást segítő nemzetbiztonsági szolgálati munka értékelése”), mely tartalmazza az elvégzett vizsgálat lényegi megállapításait és következtetéseit.  Továbbá külön döntött a bizottság egy, a jelentést megalapozó, és a vizsgálattal összefüggésben több részletet tartalmazó dokumentumról, mely „a nemzetbiztonsági szolgálatok és szervezeti egységeik működésére és szervezeti rendjére vonatkozó, nemzetbiztonsági érdekeket érintő adatok védelme miatt” jelenleg államtitoknak minősül. (6)

A jelentés fontosabb megállapításai

  

A még zajló igazságszolgáltatási eljárásban érintett vádlottak már a gyilkosságokba torkolló támadások előtt, az NBH „szélsőséges és extrémista törekvések, illetve szervezetek” megfigyelésére irányuló tevékenysége során „látókörbe kerültek”. (7)

A jelentés feltárta, hogy a romagyilkosságok egyik vádlottjáról, Kiss Istvánról (akit egyébként már évek óta neonáci aktivitása miatt megfigyeltek) 2008 tavaszán több olyan információ is keletkezett, mely szerint társaival - ráadásul köztük éppen a későbbi támadásokkal, gyilkosságokkal megvádolt személyekkel - fegyvereket akar beszerezni.

Az üggyel foglalkozó Hajdú Bihar megyei műveleti tiszt felterjesztette az NBH budapesti jogi osztálya felé a látókörbe került személyek megfigyelésére, műveleti ellenőrzésére irányuló javaslatát. A véleményezési joggal bíró jogi osztály illetékese azonban úgy értékelte, hogy a felterjesztés nem kellően alátámasztott. Ficsor Ádám miniszter által jegyzett vizsgálati összefoglaló állítása szerint „csekély konkrétumú, inkább következtetésen, feltételezésen alapuló információk” keletkeztek csak a fegyverbeszerzési törekvéssel összefüggésben.

Ezzel szemben a Nemzetbiztonsági Bizottság november 17-én nyilvánosságra hozott vizsgálati jelentése azt állapította meg, hogy „több különböző, egymást erősítő egyértelmű információ is keletkezett” a vádlottak fegyverbeszerzési törekvéséről, melyek alapján nyilvánvaló volt, hogy Kiss István társaival fegyverekhez akar jutni.(8)

2008 augusztusának első felében – ekkor már túl voltunk az első roma célpontok ellen indított támadáson (9) - Kiss István másodrendű vádlott évek óta tartó ellenőrzését is megszüntették. Így a vádlottak elkerülték, hogy fokozott ellenőrzés, megfigyelés alatt tartsa őket a nemzetbiztonsági szolgálat a közel másfél évig tartó bűncselekmény-sorozat idején. Tehát ahelyett, hogy a pár hónappal korábban ismerté vált fegyverbeszerzési törekvéssel összhangban alapos feldolgozó munkával ellenőrzés alatt tartották volna a másodrendű vádlottat (pl. lakásának fedett átkutatása, mely a bírósági tárgyaláson elhangzott tanúvallomás ismeretében jó eséllyel eredményre is vezetett volna (10), megszüntették az ellenőrzését, így telefonos kapcsolattartásának figyelését is. Kétségtelen, hogy 2008 tavasza és nyara között – nyilván a támadások előkészületeinek a fedése miatt – Kiss István egyre konspiráltabban viselkedett, így a korábbi fegyverbeszerzési szándékról ebben az időszakban újabb információ nem keletkezett. A jelentés megfogalmazása szerint így „nem került mélységében feldolgozásra sem az ellenőrzés alatt tartott személy, sem az ellenőrzés alá vonni javasolt személyi kör fegyverbeszerzésre vonatkozó törekvése, sem pedig az általuk a bűncselekmények elkövetése szempontjából kritikus időszakban végzett (2008 tavaszát követő) további tevékenységük.” (11)

A jelentés idézett megállapítása lényegében visszautal Ficsor Ádám illetékes miniszter azon megnyilatkozására, mely szerint „a Nemzetbiztonsági Hivatalnál követtek el olyan hibákat, amelyek nélkül hamarabb felmerülhetett volna a gyanúsítottak neve”. Szakértői vélemények szerint: a több mint egy évig tartó és komoly előkészületeket igénylő, mozgással, helyváltoztatással, valamint kommunikációs eszközök folyamatos igénybevételével együtt járó támadássorozat esetében kizárt, hogy úgy hajtsa azokat végre három, vagy négy nemzetbiztonsági ellenőrzés alatt álló személy, hogy róluk ne keletkezzenek „beeső”, vagyis a lebukásukat közvetlenül elősegítő információk.

 

A jelentés egy sor további hibát is feltár.

Elfogadhatatlannak találja például, hogy „miközben a bűncselekmény-sorozat a tatárszentgyörgyi cselekménnyel (2009. 02. 23.) együtt már négy áldozatot követelt, és a rendőrség már 2008. november eleje óta folyamatos hírigényt támasztott a Nemzetbiztonsági Hivatallal szemben”, továbbá már ismert volt az elkövetői „profil”, „a vezetői feladatszabások, az NBH különböző szintjein végzett elemző-értékelő és szakirányító munka több hónap alatt sem eredményezte az elkövetőkkel kapcsolatos releváns információk helyes kezelését, majd pedig a nyomozó hatóságok részére történő átadását.” (12)

A tatárszentgyörgyi, gyermekáldozatot is követelő támadást követően – ahol a helyszínelés során a rendőrség, tűzoltóság, és a kiérkező egészségügyiek rendkívül súlyos mulasztásokat követettek el (13) - egyre hangosabb lett az ügytől a hazai és a nemzetközi sajtónyilvánosság. Éppen ezért 2009 tavaszától azt lehetett gondolni, hogy a kormány, a különböző nyomozó hatóságok, és a felderítés segítésére hivatott nemzetbiztonsági szolgálatok a tőlük elvárható gondossággal és alapossággal mindent megtesznek a további emberáldozatokat követelő támadások megakadályozásáért.

Ezzel szemben a vizsgálati jelentés megállapítása szerint - annak ellenére, hogy erősödött a rendőri vezetéssel szembeni elvárás – a bűncselekmények elkövetőinek elfogásával kapcsolatosan „a Nemzetbiztonsági Hivatal tevékenysége esetében nem volt felfedezhető a hagyományos, rutinszerű munkán túli tevékenység, illetve feladatszabás.” (14)

Az NBH-nál - a megnövekedett elvárások ellenére - a hibák és mulasztások sorozata folytatódott. Igazán kínos és teljességgel védhetetlen az a hibasorozat, melyet azt követően követtek el a Nemzetbiztonsági Hivatal illetékesei, hogy ismertté vált számukra Kiss István ismételt fegyverbeszerzési törekvése 2009 márciusának elején, vagyis nem sokkal a tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság után. (Az elkövetett hibák megint csak nem lokalizálhatóak egy NBH-s „ügygazdára”, osztályra, vagy az NBH egy igazgatóságára, vagyis több, szakmai-vezetői szinten is találkoztak ezzel a figyelemre méltó, és további intézkedéseket igénylő információval.)

„Súlyos hibaként kell értékelni azt a körülményt, hogy bár 2009 elején újabb fegyverbeszerzési törekvésre vonatkozó információ keletkezett az egyik, mára gyanúsítás alatt álló, korábban ellenőrzés alatt tartott elkövetővel kapcsolatban, azonban nem történt meg ezen információnak az elvárható szakmai gondossággal történő együttes értékelése az egy évvel korábbi, hasonló tartalmú adatokkal. Bár felmerült, hogy indokolt a célszemély újbóli ellenőrzés alá vonása, erre azonban a debreceni őrizetbe vételig nem került sor.” (15) – olvasható a vizsgálóbizottsági jelentésben.

Bár a nyomozó hatóság visszatérően támasztott hírigényt az NBH-val szemben, mégsem került sor az elkövetéssel megvádoltak elfogásáig arra - még ennek az újbóli fegyverbeszerzési törekvésnek az ismeretében sem -, hogy az elkövetői profillal, és ennek részeként a támadások feltételezhetően rasszista indítékával összhangban elővegyék, kellő alapossággal értékeljék, összevessék a szolgálatoknál korábban keletkezett, illetve már meg lévő, releváns információkat.  Nyilvánvaló, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok különböző, kiemelten pedig a vezető beosztású munkatársai, amennyiben rendeltetésszerűen, a tőlük elvárható szakmai gondossággal látják el a feladatukat, akkor az elmulasztott tevékenységeknek felszínre kellett volna hoznia a később megvádolt személyeket.

A vizsgálat megállapítása szerint sem miniszteri, sem főigazgatói szinten nem merül fel, hogy „a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hagyományos együttműködési munkakapcsolatán túl a konkrét üggyel összefüggésben célirányosan felállított közös munkacsoport dolgozzon.” (16)

A Nemzetbiztonsági Hivatal és a társszervek közötti szakmai együttműködés „csúcsszerveként működő” Terrorellenes Koordinációs Bizottság (TKB) ülései ugyan alkalmasok voltak arra, hogy az NNI a nyomozással összefüggésben fontos kérdéseket felvessen, kéréseket megfogalmazhasson, azonban a vizsgálat megállapítása szerint mégsem tudott „a szakmai együttműködés fő szervezetévé válni, annak csak egy színtere volt. Ülésein kizárólag a rendőrség irányából érkező egyoldalú aktivitás volt tapasztalható. A Hivatal a rendőrséggel történt együttműködés keretében megkapott különböző információkat (elkövetői profilt) csak jelentős késlekedést követően képezte le és továbbította saját rendszerében.” (17)

A jelentés ugyanakkor elismerően szól – az NBH tevékenységével szemben - a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat hatékony szerepvállalásáról (18), mivel a vádlottak telefonhasználatával kapcsolatosan feldolgozott, és a nyomozó hatóságoknak átadott információknak – a kapott tájékoztatás szerint - fontos szerepe volt abban, hogy a vádlottakat végül 2009. augusztus 20-áról 21-ére virradóan őrizetbe vették.

Újra kell értékelni KBH szerepét

 

A tényfeltáró munkacsoport – Balajty László főigazgató irányítása alatt lezajlott belső vizsgálat eredményének ismeretében - kiemelten foglalkozott a Nemzetbiztonsági Hivatal tevékenységével, hasonló információkkal a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) vonatkozásában nem rendelkezett. Ezzel is magyarázható, hogy a KBH és az NBH, valamint a KBH és a nyomozó hatóságok közötti munkakapcsolat - sajnálatosan - nem kap kitüntetett helyet a jelentésben.

Amikor 2009 augusztusának végén sajtónyilvánosságot kapott, hogy Cs. István (negyedrendű vádlott) a KBH informátora volt, akkor ezt követően a nemzetbiztonsági bizottság - még a tényfeltáró vizsgálat előtt - tájékoztatást kért és kapott a Katonai Biztonsági Hivatal illetékes vezetőitől (konkrétan Hamar Ferenc vezérőrnagytól, a KBH-főigazgató általános helyettesétől).

A bizottsággal megosztott információk, továbbá később, már a vizsgálat során kért és megkapott dokumentumok ismeretében, valamint a KBH munkatársainak meghallgatásai után a tényfeltáró munkacsoport a rendelkezésére álló információk alapján nem értékelte, nem értékelhette helyén a Katonai Biztonsági Hivatal szerepét a nyomozás elősegítésében.

Utólag, közel tíz hónappal a vizsgálati jelentés elfogadását követően - 2010 nyarának végén - azonban olyan, merőben új információk kerültek nyilvánosságra (konkrétan: Cs. István negyedrendű vádlottat „szerződéses katonai szolgálatának idején – a KBH korábbi vezetésének állításával ellentétben - valóban beszervezték.” (19)

Ezt követően a vizsgálatban részt vett képviselők - egymástól függetlenül – azon véleményünknek adtak hangot, hogy alapvető információkat elhallgattak előlük, tulajdonképpen „átverték” őket, ezért nem is vizsgálhatták kellő alapossággal a KBH felelősségét a nyomozó hatósági munka támogatásával összefüggésben.

Miután nyilvánosságot kapott, hogy a negyedrendű vádlott és a KBH-s tartótisztje között 2009 nyaráig élő kapcsolat volt, és a KBH ezzel összefüggésben információkat tartott vissza, Tarjányi Péter – aki rendőrségi-nemzetbiztonsági ügyekben szakértőként ismert – erős kritikával élve így fogalmazott: „komolyan aggódom amiatt, hogy a végén kiderül: az utolsó, kislétai gyilkosság megelőzhető lett volna, ha az ügyben eljáró hatóságok mindegyikénél mindenki teszi a dolgát. Én ma nagyobb esélyt adok annak, hogy a Katonai Biztonsági Hivatal bűnös mulasztása miatt ölhették meg utolsó áldozatukat a romavadászok, mint annak, hogy ez az egész csupán merész fantáziálás lenne. (20)

Egy évvel később, 2011 szeptemberének közepén újabb, a Nemzetbiztonsági bizottság ténymegállapító vizsgálata elől eltitkolt információ került napvilágra: Miszori László, a romagyilkosságok büntetőperét vezető bíró megkereséssel fordult a KBH főigazgatójához, mert „a büntetőeljárás adatai szerint” Kiss Árpád elsőrendű, Kiss István másodrendű, valamint Pető Zsolt harmadrendű vádlottat a hivatal három éven át (2006 és 2008 között) - "megfigyelte, róluk információkat szerzett be". Ezt a főigazgató válaszában ugyan cáfolta, de elismerte, hogy Kiss István "személyét érintően az MK Katonai Biztonsági Hivatalnál keletkeztek minősített adatok", véleménye szerint azonban ezek „nem hozhatók összefüggésbe a büntetőeljárással”. (21)

A Katonai Biztonsági Hivatal szerepének tárgyszerű megítéléshez, és nem utolsósorban a korábban alultájékoztatott Nemzetbiztonsági bizottság reputációjának, továbbá a parlament ellenőrző szerepének elismerése és erősítése érdekében szükség lett volna egy újabb alapos vizsgálat elrendelésére már 2010 nyarán, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy rendesen félretájékozatták az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságát, és annak vizsgáló bizottságát. Ilyen kezdeményezéssel azonban nem álltak elő sem a parlament koalíciós többségi, sem pedig ellenzéki pártjai.

A HM-en belül feltehetően volt az üggyel összefüggésben egy belső vizsgálat, de ennek eredménye nem nyilvános, tartalma nem ismert.

Törvényi felhatalmazáson alapuló, megfelelő jogosítványokkal felruházott külső vizsgálat, azaz egy újabb parlamenti vizsgálat hiányában nem megválaszolható, hogy a nyomozó hatóságok támadások felderítésére irányuló munkáját, majd pedig a vádhatósági munka megalapozását milyen mértékben segíthette volna információkkal a KBH. Amit viszont 2009-es vizsgálat óta megtudtunk, abból az látszik, hogy igenis rendelkeztek a feltételezett elkövetők vonatkozásában olyan releváns információkkal, amelyeket az NNI hírigénye alapján meg kellett volna osztaniuk a nyomozóhatóságokkal ám ezt – nem tudni miért, milyen megfontolások mentén – nem tették.

A jelentésben olvasható, hosszan sorolt hibákból érdemes néhány kirívóan súlyos hibát, illetve mulasztást kiemelni:

Évek óta megfigyelés alatt álló Kiss István (másodrendű vádlott), két másik megvádolt társával (Kiss Árpád elsőrendű, és Pető Zsolt harmadrendű vádlottakkal) fegyvereket akart beszerezni 2008 tavaszán, ezt észlelte az NBH, de nem rendelete el szorosabb megfigyelésüket.

A 2008 nyarától induló támadások előtt nem egyszerűen a vádlottak fegyverbeszerzési törekvését nem kezelték helyesen az NBH különböző szervezeti-szakmai szintjein, hanem az addig megfigyelés alatt álló K. István másodrendű vádlott ellenőrzését is leállították. (Így a vádlottak elkerülték, hogy fokozott ellenőrzés, megfigyelés alatt tartsa őket a nemzetbiztonsági szolgálat a több mint egy évig tartó bűncselekmény-sorozat alatt.)

A nyomozó hatóság (NNI) visszatérően támasztott hírigényt az NBH-val szemben 2008 novembere óta. A visszatérő hírigény ellenére a vádlottak elfogásáig a Nemzetbiztonsági Hivatal ugyan adott át információkat, azonban az „elkövetői kör személyeire vonatkozólag azok teljes mértékben indifferensek voltak”.

2009 elején - nem sokkal a tatárszentgyörgyi támadás után - Kiss István újabb fegyverbeszerzési törekvésével hívta fel magára a figyelmet, szándékát a nemzetbiztonsági szolgálatok észlelték, dokumentálták. Az NBH-nál, illetve annak informátoránál közvetlenül keletkezett információkból egyértelmű volt, hogy Kiss István törekevése életellenes bűncselekmények, illetve terrorcselekmények végrehajtására alkalmas fegyverek (lőfegyverek, kézigránátok) beszerzésére irányult. Miközben a vizsgálat szerint nem mindennapos esemény fegyverbeszerzési törekvések azonosítása, továbbá a romák elleni támadás kapcsán eleve elvárás volt az éles fegyverekkel kapcsolatos információk fokozott figyelése, mégsem reagált gyorsan és hatékonyan az eset kapcsán a Nemzetbiztonsági Hivatal.  Az arányos, és szükséges intézkedések nem születtek meg.

A nyomozóhatóságok által megadott hírigény, valamint az elkövetői profil alapján Kiss Istvánról az NBH-nál rendelkezésre álló információk gyors és szakszerű értékelését követően azonnal tájékoztatni kellett volna a Nemzeti Nyomozó Iroda illetékes vezetőit, ez a fontos lépés azonban elmaradt.

A vizsgálat során megismert iratok szerint 2009 tavaszán ugyan a Nemzetbiztonsági Hivatalnál felmerült Kiss István ismételten beazonosított, illetve dokumentált fegyverbeszerzési törekvéssel összefüggésben – egyébként az észleléshez képest hónapokkal később, 2009 júniusában! –, hogy indokolt újbóli ellenőrzés alá vonása, azonban ennek realizálására, a debreceni őrizetbe vételig nem került sor. A ténymegállapító vizsgálat külön kitér arra, hogy intézkedéseket, a kiadott feladatokat nagyon lassan, körülményesen hajtják végre, ám ebben az esetben hónapok alatt sem jutottak el a végrehajtásig! (22)

Az üggyel összefüggésben nem használták ki a Nemzetbiztonsági Hivatal informatikai-technikai adottságait. A „rendszerben” meglévő, és a nyomozóhatóság hírigénye alapján kiemelten fontos, és egyébként könnyedén előhívható információk feldolgozására nem került sor.

A halálos áldozatok számának növekedésével párhuzamosan egyre inkább erősödtek a szervezettel (NBH) szembeni elvárások, mégis elmaradt, hogy kellő alapossággal értékeljék, összevessék a szolgálatoknál korábban keletkezett információkat. Súlyos, a  politikai és a szakmai felső vezetőket is érintő felelősségi probléma, hogy ilyen irányú konkrét feladatszabás, elemző-értékelő tevékenység nem volt, a rendelkezésre álló releváns információk összevetése és az abból kinyerhető információk kiértékelése elmaradt.

Összegző megállapítások:

 

A Nemzetbiztonsági Hivatal a nála meglévő információkkal a nyomozás kezdeti szakaszától érdemben, hatékonyan segíthette volna a rendőrség munkájának eredményességét, vagyis az elkövetők mielőbbi elfogását, és ezzel több halálos áldozatot követelő támadás megakadályozható lett volna. Ám alapvető szakmai hibák, elmaradt vezetői feladatszabások, elmaradt ellenőrzések miatt az NBH a nyomozással összefüggésben a vele szemben támasztott, illetve támasztható elvárásoknak nem felelt meg, így az elkövetők - akár hónapokkal hamarabb történő - elfogását nem segítette elő. 

A roma lakosságot - több mint egy éven keresztül ­- előre eltervelten terrorizáló, és provokáló gyűlölet-bűncselekmények felderítéséhez és megakadályozásához a Nemzetbiztonsági Hivatal bár rendelkezett a megfelelő törvényi felhatalmazással, szervezeti-technikai feltételekkel, és költségvetési forrásokkal, mégsem volt képes a tőle elvárható gondossággal, alapossággal ellátni feladatát. (23) A támadások megelőzésére, az elkövetői kör felderítésére, és mielőbbi elfogására irányuló tevékenysége során az NBH „műhibák” sorozatát követte el.

A fentiek ismeretében egyértelműen látszik, hogy a magyar állam 2008 és 2009 között a harmadik köztársaság történetében példátlan mértékű alkotmányos mulasztást követett el, amikor áldozattá váló állampolgárai esetében nem tett eleget „elsőrendű kötelességének” és az akkor hatályos alkotmányban (Magyar Köztársaság Alkotmánya), valamint az Alaptörvényben lefektetett alapvető jogok védelmét nem volt képes garantálni. (24)

Ez a mulasztás önmagában megalapozza, hogy az áldozatok esetleges kárigényével szemben helyt álljon a magyar állam, illetve annak kormánya, mely „a végrehajtó hatalom általános szerve”. (25)  

Már 2009 őszén is felvetettem, hogy a magyar állam képviselőinek ebben proaktív módon kéne eljárni, és nem addig várni, amíg a hosszadalmas büntetőeljárás után az áldozatok jogi képviselői útján polgári pert indítanak majd. (26)

A magyar kormány ugyan megkésve, de 2010-ben – a kormányváltást követően - gondoskodott a 2006-os tűzijáték-tragédia áldozatairól, amikor rendelkezett a kártalanításukról, elismerve azt, hogy felelősség terhelte az ünnepség szervezőit, és lebonyolításban közreműködő állami szervek, hatóságok képviselőit.

Eljött az ideje, hogy három évvel a feltételezett elkövetők elfogása után (27) egyértelműen nyilatkozzék a kormány a „műhibák” elismerésén túl arról, hogy kész az áldozatok, áldozati hozzátartozók kártalanításáról gondoskodni. 

Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága által elfogadott Ténymegállapító vizsgálati jelentés megerősítette, sőt még inkább alátámasztotta Ficsor Ádám már többször idézett állítását, mely szerint, ha nem hibáznak a nemzetbiztonsági szolgálatok, akkor hamarabb, több életellenes támadás végrehajtása előtt elfoghatók lettek volna az elkövetők.

Arra sem a nyilatkozó miniszter, sem pedig a nemzetbiztonsági biztonsági vizsgálat nem vállalkozott, hogy állításokat fogalmazzon meg arról, hogy pontosan mikortól, illetve melyik cselekmény elkövetése előtt lehetett volna elfogni a gyanúsítottakat. Ám - éppen a vizsgálati eredmények ismeretében - egyáltalán nem zárható ki, hogy a 2008 áprilisában dokumentált fegyverbeszerzési kísérlet és a 2008 november elején végrehajtott, első halálos áldozatokat követelő Nagycsécsi támadás között az ellenőrzés alá vont elkövetőkkel szemben jó szakmai színvonalon végzett nemzetbiztonsági munka, továbbá a nemzetbiztonsági szolgálatokkal hatékonyan együttműködő rendőrség tevékenysége eredményre vezethetett volna.

Jogerős ítélet a 2011. március 25-én indult perben talán csak évek múlva születik, ráadásul a vádlottakkal szemben anyagi viszonyaik miatt a túlélő hozzátartozók kártérítési igényüket nem érvényesíthetik, de vajon nem elegendő ok az áldozatok, sértettek állami kárpótlására az, hogy életbiztonságukat a magyar állam nemzetbiztonsági szolgálatainak súlyos hibái, mulasztásai miatt nem tudta garantálni?

Az állam eddigi segítsége a civilek erőfeszítéseivel együtt sem hozott érdemi javulást a megtámadottak, illetve a túlélő, közvetlen hozzátartozók életminőségében. (28)

A sértettek nem egyszerűen a trauma feldolgozásához elengedhetetlenül szükséges mentális segítséget nem kapták meg, hanem a támadások óta azzal is szembe kell nézniük, hogy korábbi életlehetőségeik is végletesen beszűkültek.

Itt az ideje, hogy a szemükbe nézzünk, és azt mondjuk: tudjuk, hogy megtörtént, aminek nem lett volna szabad megtörténnie, tudjuk, hogy ebben mi magunk is felelősek vagyunk, tudjuk, hogy az elszenvedett trauma nem feldolgozható. Éppen ezért itt vagyunk, segítünk, amiben tudunk!

2012.08.20

Hivatkozások, megjegyzések:

1: A miniszter nyilatkozata több 2009. 09.08-án megjelent tudósításban is fellelhető pl.: http://www.nol.hu/archivum/romagyilkossagok__hibazott_a_nemzetbiztonsag, http://hvg.hu/itthon/20090908_romagyilkossagok_hibak_nemzetbiztonsag

2: Ficsor Ádámhoz hasonlóan ugyanezt állította Demeter Ervin is. („Demeter Ervin, a bizottság fideszes tagja az ülés után újságíróknak azt mondta, hogy a gyilkosságsorozat részben vagy egészében megelőzhető lett volna, ha a titkosszolgálatok hatékonyabban látják el a feladatukat.” http://www.origo.hu/itthon/20090908-nbh-roma-tamadasok-komoly-hibak-voltak-a-vizsgalat-szerint.html)

3: A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 14. § (4) e) pontja alapján, a Nemzetbiztonsági Bizottság, „ha valamely nemzetbiztonsági szolgálat jogszabályellenes működését észleli, illetve, ha [ugyanezen törvény (4) szakaszának] c) és d) pontokban, illetőleg a 27. § (4) bekezdésben meghatározott eljárás során azt indokoltnak tartja, ténymegállapító vizsgálatot folytathat le, amely során betekinthet a nemzetbiztonsági szolgálatok nyilvántartásában lévő, az adott ügyre vonatkozó iratokba, meghallgathatja a nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársait.”

4: Idézett Jelentés 2. oldal. (A november 17-én elfogadott bizottsági jelentés az Országgyűlés honlapjáról az alábbi linken érhető el:

5: Elsősorban a Nemzetbiztonsági Hivatal bocsátott a vizsgáló testület rendelkezésére dokumentumokat.

6: Idézett jelentés 2. oldal. (Megjegyzés: erre többek között azért is volt szükség, mert a jelentés elfogadása előtt vita bontakozott ki a bizottsági tagok között arról, hogy mennyi információ, illetve konkrét részlet osztható meg a szolgálatok működéséről, és magáról a konkrét ügyről, ahol még csak feltételezett elkövetőkről beszélhetünk, továbbá még nem fejeződött be a nyomozati eljárás. A tényfeltáró munkacsoport tagjai ezért, a vizsgálatban közvetlenül részt nem vevő bizottsági tagok számára elkészítettek egy bővebb, ugyanakkor nem a nyilvánosságnak szánt „megalapozó” jelentést is. Meggyőződésem, hogy e dokumentum minősítésének fenntartása már nem indokolt.)

7: Jelentés 3. oldal

8: Jelentés 4. oldal

9: A vádirat szerint az első ilyen támadást 2008. július 20-áról 21-ére virradó éjszaka követték el Galgagyörkön.

10: Ez azért lényeges, mert a feltételezett elkövetői körhöz kapcsolódó Smilnyák Mihály vallomása szerint volt olyan időszak, amikor a vádlottak a fegyvereket, illetve azok egy részét a közös albérletükben tárolták.  http://ciganyvadaszat-per.blog.hu/2012/05/29/fegyverszeru_fegyverek_az_agy_alatt Éppen ezért a lakás esetleges átkutatása már az első halálos kimenetelű támadás előtt is leleplezhette volna az elkövetőket.

11: Jelentés 4. oldal

12: Jelentés 4. oldal

13: A kettősgyilkosság helyszínén eljáró hatóságok munkájáról civil jogvédők készítettek jelentést: „Jelentés a 2009. február 23-án, Tatárszentgyörgyön történt kettős gyilkosság körülményeiről és az eljáró hatóságok munkájáról” - Budapest, 2009. május 7. - Európai Roma Jogok Központja (ERRC, Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI), Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) http://www.neki.hu/attachments/438_TSZ_Jelentes.pdf

14: Jelentés 4. oldal

15: Jelentés 4. oldal

16: Jelentés 4. oldal

17: Jelentés 5. oldal (A Terrorellenes Koordinációs Bizottság (TKB) ülésein a nemzetbiztonsági szolgálatok és a rendvédelmi szervek illetékes, illetve kijelölt vezető munkatársai vettek részt.)

18: Jelentés 5. oldal

19: „Az előző Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának több tagja egybehangzóan állítja: elaltatta a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) a romagyilkosságokkal összefüggésben a szolgálatok felelősségét vizsgáló képviselők figyelmét. Néhányan ezért indokoltnak tartanák a tavaly novemberben lezárt vizsgálat folytatását.” http://nol.hu/belfold/20100830-ki_mit_tudott_a_kbh-nal_

„Mint azt a KBH a föllelhető iratok áttanulmányozása után közölte Cs. Istvánt szerződéses katonai szolgálatának idején – a KBH korábbi vezetésének állításával ellentétben - valóban beszervezték.” (!) HM sajtóközlemény (2010. augusztus 19. 6:47) http://www.kormany.hu/hu/honvedelmi-miniszterium/hirek/sajtokozlemeny-adminisztracios-hiba-a-kbh-csak-2009-majusaban-zarta-ki-cs-istvant 

20: Tarjányi Péter nyilatkozata a Népszabadságban jelent meg:

21: A Magyar Hírlap hozta nyilvánosságra a KBH főigazgatójának (Domján László vezérőrnagy) a Pest Megyei Bíróság tanácselnöke (Miszori László) kérdéseire írott válaszlevelének részleteit: http://www.magyarhirlap.hu/kronika/kiss_istvanrol_is_van_adata_a_kbhnak.html

A HM még aznap közleményt adott ki, melyben azt állította, hogy „a Pest Megyei Bíróság tanácselnöke 2011. szeptember 5-én teljes körűen, személyesen, a KBH tavaly kinevezett főigazgatójának, Domján László vezérőrnagynak az engedélyével és részvétele mellett tekintette át a hivatal központi objektumában lévő, az ügyhöz kapcsolódó valamennyi iratot.” http://www.hirado.hu/Hirek/2011/09/19/16/Romagyilkossagok_a_KBH_segiti_az_igazsagszolgaltatast_.aspx

22: „A hagyományos keretek között megtett intézkedések, feladatszabások, és az ezeket követő hosszú reakcióidő számos esetben gyenge színvonalú szakmai munkát eredményezett.” -  Jelentés 7. oldal

23: A támadások célját, az elkövetők indítékait tekintve nem tekinthető pontosnak, vagy kellően kifejezőnek a sorozatgyilkosság fogalmának a használata. Sokkal jobban leírja azt, ami történt, ha terrortámadásokról, terrorcselekményekről beszélünk, mert ez a fogalom fedi le leginkább a vádiratban is leírt elkövetői indítékokat, és persze a végrehajtott támadások jellegét is. („Az eredetileg félelemkeltésre irányuló elképzelésük mellett az újabb cselekménnyel már az volt a céljuk, hogy a támadás olyan felháborodást váltson ki a roma népesség egy részében, ami erőszakos cselekményekre sarkallja őket” – Pest Megyei Főügyészség vádirata X. vádpont 2. fejezet 67.oldal)

A „terrorcselekmény” (Btk. 261.§.) büntetőjogi tényállása ebben az esetben bizony megáll. Tekintettel arra, hogy a 2009. november 17-én elfogadott jelentés volt ennek az újraértékelő írásnak a kiindulópontja, ezért a szóhasználatot ebben az anyagban nem változtathattam meg, inkább csak kerültem a sorozatgyilkosság kifejezés használatát.

24: A támadássorozat az áldozatok, ill. sértettek alapvető alkotmányos joga: életük biztonsága, emberi méltósága ellen irányult (Magyar Köztársaság Alkotmánya: „54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani.”) Eközben a magyar állam képtelennek, sőt alkalmatlannak bizonyult arra, hogy ezzel az alapjoggal összefüggésben ellássa „elsőrendű” kötelezettségét. (Alkotmány: „8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.”) Hasonlóképpen fogalmaz a hatályos Alaptörvényünk is: „AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége” / Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) I. cikk (1)/ 

25: "A Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe.  /Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 15. cikk (1)/

26: „Az lenne kívánatos, hogy a kormány maga kezdeményezzen lépéseket. Javaslom, hogy az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium felelős képviselője minél előbb lépjen kapcsolatba az áldozatok hozzátartozóival, az érintettek jogi képviselőivel. (…) Már a szeptember eleji belső vizsgálat is megalapozza a kártérítési igényt, a mi vizsgálatunk után pedig már kétségek sem lehetnek.” http://magyarnarancs.hu/belpol/magara_talalasahoz_nem_erdemes_remenyeket_fuzni_-_gulyas_jozsef_tavozo_szabad_demokrata_kepviselo-72780 - Érdemes megjegyezni, hogy a német igazságügyi minisztérium a Nemzetiszocialista Illegalitás (NSU) elnevezésű neonáci terrorista sejt áldozatainak kárpótlását, illetve annak elindítását már a bírósági eljárások lefolytatása előtt szükségesnek tartotta. „A kifizetések megkezdésekor a minisztérium hangsúlyozta, hogy a klasszikus értelemben vett kártalanítás még hátra van, egyelőre arra koncentrálnak, hogy minél hamarabb segítsenek a rászorulóknak. Az ügyintézés gyors és mentes a túlzott bürokráciától, az igénylőknek nem kell részletes anyagot beadni a minisztériumhoz arról, hogy milyen károkat szenvedtek.  http://hvg.hu/vilag/20120327_neonaci_gyilkossagok

27: A feltételezett elkövetők elfogására 2010. augusztus 20-áról 21-ére virradó éjszaka került sor Debrecenben.

28: Balogh Zoltán, még a KIM   Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkáraként komoly lépéseket tett azért, hogy a megtámadott családok túlélő tagjainak lakhatási problémáin segítsen, azonban ez a segítség sem nem helyettesítheti az elmaradt kártalanítást, sem nem oldotta meg a családok közvetlen gondjait.

55 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ciganyvadaszat-per.blog.hu/api/trackback/id/tr924721503

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

manes 2012.08.20. 19:02:28

Undiritó libsi szöveg az egész,semmi más.

Hell István 2012.08.20. 19:16:46

Bár már nagy vonalakban ismertem a szörnyű sorozatgyilkosság nemzetbiztonsági hátterét (éppen Gulyás Józseftől), jó így írásban látni, összefoglalóan. A magyar nemzetbiztonság katasztrofális állapotban van - morális értelemben is. Köszönöm, Joe!

letmetellyou 2012.08.20. 19:37:32

ez egy provokatív blog

Mészáros Laci 2012.08.20. 19:51:17

...amikor száz gyanúsan viselkedő emberből az EGYIK tényleg elkövet valami durva dolgot, utólag könnyen hibának lehet tekinteni azt, hogy miért nem vonták szorosabb megfigyelés alá, hiszen gyanúsan viselkedett.

egy pártatlan vizsgálat arra is rámutat, hogy
1. milyen különös körülmények indokolták volna, hogy a többi, gyanúsan viselkedő ember közül pont ezt az egyet kellett volna szorosabban figyelni
2. hol van az a hiányosság az NBH eljárásaiban, amely miatt ez elmaradt
3. milyen módon kellen az NBH eljárásait módosítani ahhoz, hogy hasonló hiba a jövőben ne fordulhasson elő.

ha ezek a lépések elmaradnak, akkor a vizsgálat kevéssé hasznos, és még olyan szájízt is hagyhat maga után, hogy nem is ez volt a célja.

Anti Anyag (törölt) 2012.08.20. 19:51:34

Egyáltalán, olvassa ezt a blogot valaki, vagy csak a hsz-ek érdeklik?

Én mióta fent van, talán az elsőt olvastam el, libsi kamu.

Nekem is az a véleményem, hogy nemzetbiztonsági háttér nélkül ezeknek már a második sem jött volna össze.

Mészáros Laci 2012.08.20. 19:53:25

@Anti Anyag:

az NB háttérről nem foglalnék állást, de az tuti, hogy Gulyás elemzésének nagyobb része nem elemzés, hanem szépirodalmi alkotás ("itt az ideje, hogy a szemükbe nézzünk" és társai).

Mészáros Laci 2012.08.20. 19:54:14

@Hell István:

"A magyar nemzetbiztonság katasztrofális állapotban van"

ezt az elemzés mely szakaszából szűrte le?

Mészáros Laci 2012.08.20. 19:55:42

@eßemfaßom meg áll:

"24:8"

ez mi? MAC-addressnek rövid, bibliai hivatkozások meg nem így szoktak kinézni.

Mészáros Laci 2012.08.20. 19:59:04

"Eljött az ideje, hogy három évvel a feltételezett elkövetők elfogása után (27) egyértelműen nyilatkozzék a kormány a „műhibák” elismerésén túl arról, hogy kész az áldozatok, áldozati hozzátartozók kártalanításáról gondoskodni. "

1. nemzetbiztonsági kérdésekben a műhibákat nyilvánosan nem szokták beismerni.

2. nagyon nyomós indoklás szükséges ahhoz, hogy az állam kártérítést fizessen bűncselekmények áldozatai/hozzátartozói részére. ha a szerző lát erre esélyt, akkor irodalmi alkotás helyett célravezetőbb bírósági beadványt fogalmazni (felperes: sértettek, alperes: magyar állam).

Mészáros Laci 2012.08.20. 19:59:36

@eßemfaßom meg áll:

ja. akkor már értem, miért nem értem.

Anti Anyag (törölt) 2012.08.20. 20:04:58

@Mészáros Laci: Nyilván ott sem hülyék üldögélnek, leállíthatták a megfelelő embereket.

Olyan ez is mint a "vízbe fulladt" rendőr golyó ütötte lyukkal a fején.

Pas de probleme 2012.08.20. 20:06:11

Elvben itt egy szoveg, ami alapjan utni lehetne "a komcsikat", meg gyurcsanyozni egy jot. De nem, az olvasok inkabb felhuzzak magukat azon, hogy valaki nehany szerencsetlen, jogfosztott ember mellett, es az oket gyilkolo fasiszta pribekek ellen szol.

Bravo, ez igen.

Sun9us 2012.08.20. 20:10:45

"2010 telén a TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) jogvédő civil szervezet megkeresésére készítettem el az alábbi szöveg nyers változatát. "

Na én itt abba is hagytam a poszt olvasását. Van egy érzésem, hogy nem maradtam le semmiről.

Mészáros Laci 2012.08.20. 20:15:09

@Anti Anyag:

az összeesküvéselméletekkel pont az a gond, mint a gyanús személyekkel: nagyon sok van belőle, de csak 1-2 tapint rá a valóságra, a többi érdekes, de nincs benne semmi.

és csak utólag lehet tudni, hogy na ez pont érdekes lett volna.

tehát, győzz meg arról, hogy a TE összeesküvéselméleted megalapozottabb, mint a többi száz.

Mészáros Laci 2012.08.20. 20:16:58

@Pas de probleme:

"Elvben itt egy szoveg, ami alapjan utni lehetne "a komcsikat", meg gyurcsanyozni egy jot."

üssed, meg gyurcsányozzál, de azon túl, hogy neked (esetleg) jólesik, fikarcnyit sem visz előre. ami előrevihetne, az meg nincs ebben az elemzésben.

Anti Anyag (törölt) 2012.08.20. 20:22:31

@Mészáros Laci: Nem tudlak meggyőzni és nem is akarlak. De ha állítólag figyelnek egy társaságot (vagy annak egyes tagjait) és azok fegyvert szereznek, elkövetnek pár gyilkosságot, mire gondoljak?

Arra, hogy leszarják? Mellesleg Gyurcsányékból így 2006. október 23-a óta ki is nézem.

Mészáros Laci 2012.08.20. 20:30:58

" De ha állítólag figyelnek egy társaságot (vagy annak egyes tagjait) és azok fegyvert szereznek, elkövetnek pár gyilkosságot, mire gondoljak?"

utólag ezek az összefüggések egyértelműek, de a megfigyelés pillanatában az utólagos információk nem állnak rendelkezésre. ha az NBH eljárásain van mit javítani, az elemzésnek arra kell rámutatnia, hogy pontosan mit kellene javítani. akár a belső ellenőrzést is, vagyishogy ne lehessen cigánygyilkosságokat NBH közreműködéssel elkövetni úgy, hogy az NBH-n belüli segítőknek módja legyen az ügy megúszására.

mondok példát, mondjuk telefonlehallgatás. a lehallgatás módja, eszközei, korlátai továbbra is titkosak, de azok a garanciális szabályok, amelyek a lehallgatás elrendeléséről, a lehallgatással szerzett adatok tárolásáról, felhasználásáról, megsemmisítéséről szólnak, nyilvánosak.

az információ rendelkezésre áll, csak meg kell különböztetni a zajtól.

Anti Anyag (törölt) 2012.08.20. 20:37:42

@Mészáros Laci: Ja, ez a szöveg teljesen olyan mint a rendőrségi szóvivőé Ozora kapcsán.

Valójában lehetnek kivételek, de ismerve a magyar valóságot elég valószínű, hogy a dealerek ott tejeltek a rendőröknek.

A gond az, ha nem hat cigánycsaládot támadnak meg, hanem mondjuk a Bp-ivóvízkészletet. Mert utána aztán lehet magyarázkodni.

Mészáros Laci 2012.08.20. 20:46:58

@Anti Anyag:

talán az az árnyalatnyi különbség, hogy nem vagyok rendőrségi szóvivő, így aztán ebben a pár sorban, amit jó eséllyel csak te olvasol (ha egyáltalán), nem kell valamilyen imidzs ápolására törekednem :-)

***

az ivóvízkészletet, a telefonközpontokat, stb általában gondosabban védik. minap valami hencegő vidéki pasira törték rá az ajtót a kommandósok, mert valami olyasmit írt az interneten, hogy el akarja tenni láb alól az USA elnököt. szóval ha valaki elég fontos, akkor alacsonyabban van az ingerküszöb. de ma Magyarországon olyan sok ember haragszik a cigányokra, és használ (felelőtlenül) szélsőséges szavakat magánbeszélgetésekben, hogy nem lehet mindegyikre kommandós csapatot küldeni, mert arra nincs pénz.

tehát arra kellene valami módszert taláni, hogy a naponta elhangzó "le kíne lőni párat oszt a többi tunná, hol a mezsgye" jellegű kiszólásból melyik az az egy, amelyik utána tényleg meg is teszi.

Mészáros Laci 2012.08.20. 20:50:10

@Anti Anyag:

ami valóban előremutató lehetne: valami világosságot gyújtani a (politikusok) fejében, hogy CSAK erővel nem lehet rendet teremteni. nyilván szükség van az erőre, de csak akkor van hatása, ha egy rendszer része. Amíg a Lézer János típusú gondolkodás uralja a politikai vezetést (a büntetés az egyetlen visszatartó erő), nem várhatunk komoly javulást.

Anti Anyag (törölt) 2012.08.20. 20:56:21

@Mészáros Laci: Ez eléggé liberális vélemény, ami nem lenne baj. A baj az, hogy vagy nem tudod a választ, vagy nagyon sok pénzbe kerül, ezért megvalósíthatatlan.

Mészáros Laci 2012.08.20. 21:01:31

@Anti Anyag:

Arra nem tudom a választ, hogy Lézer Janóval mit lehetne kezdeni, de a liberális szót Magyarországon annyira lejáratta a szadi, hogy kikérem magamnak.

Az az attitűd, amely szerint "büntetés az elsődleges / egyetlen visszatartó erő" elég egyszerűen belátható módon igen kellemetlen világot eredményez.

Pas de probleme 2012.08.20. 21:07:04

@Mészáros Laci: A mondat masik fele a lenyeg, a tobbi ironia.

Mészáros Laci 2012.08.20. 21:08:15

@Anti Anyag:

Lézer Janó ugye arról kapta a becenevét, hogy a (szolgálati) audijára lézerblokkolót szereltetett, hogy ne akadjon fel a traffipaxokon. Ez két dolgot mutat:
1. Lézer Janó valószínűleg azon az állásponton van, hogy csak azokat a normákat kell betartani, amelyek megszegése büntetéssel jár.
2. Ha a normakövetés egyetlen motivációja a büntetés elkerülése, akkor azokban az esetekben, amikor a büntetés elkerülhető, simán el fogjuk követni ezeket a stikliket. Etalon a kétfarkú kutya párt egyik gerilla KRESZ táblája, felül megállni tilos, alatta "KIVÉVE NAGY FEKETE AUTÓK GONOSZ GAZDAG EMBEREKKEL."

Mészáros Laci 2012.08.20. 21:14:16

@Pas de probleme:

1. MINDEN nagyon sokba kerül :-) a rossz iskolarendszer és a jó iskolarendszer között finanszírozásban nincs nagy különbség.

2. a társadalmi változások lassúak, évtizedek alatt érnek meg, tehát sem költségeket, sem megtérülést nem lehet egzaktul számolni.

*vannak* több évtizedes társadalomkutatási eredmények (nevelési elvek, erkölcsi fejlődés stb vizsgálata), ezek lassanként beszivárognak a gyereknevelésbe és az iskolai nevelésbe is. Valamit gyorsíthatna a folyamaton ha olyan típusú politikusok is lennének a közéletben, mint nálunk Sólyom László volt, de hát minden országnak olyan kormánya van, amilyet megérdemel.

Anti Anyag (törölt) 2012.08.20. 21:14:35

Nem kell kikérned, mert a liberális szöveg nem azt jelenti, hogy liberális vagy. Az csak azt jelenti, hogy vagy nem tudod a megoldást, vagy irreálisan drága, szóval liberális=kamu, megvalósíthatatlan.

Inkább az a baj, hogy a büntetés nem arányos. Lop a cigány, felmentés. Most már kis értékben rabol=2 év felfüggesztett.
Embert öl=15 év.

A görögök (a lakóhelyükhöz közel) munkatáborba zárják a kisbűntényeseket, nem is rendes börtönbe. Kijárhatnak, látogatókat fogadhatnak, priusz sincs, magas kerítés és külső őrök sincsenek. Nálunk egy laktanya sitt-szerübb, mint egy görög börtön, ahol derékig ér a kerítés.

Nálunk bezárják 2-5 évre jól fel is hízlalják és kijön terminátorként.

Anti Anyag (törölt) 2012.08.20. 21:16:13

@Mészáros Laci: Lézer balkáni politikus, ahogy Pető, vagy Kuncze.

Talán 100 év múlva....

Pas de probleme 2012.08.20. 21:22:15

@Anti Anyag: Mennye' mar, hogy lenne Peto vagy Kuncze balkani. OK, ha nem birod oket, de ez a beszolas netto baromsag. Mar ne haragudj.

Mészáros Laci 2012.08.20. 21:24:15

@Anti Anyag:

Petőről és Kunczéről nem nyilatkoznék, mert amikor még aktívan politizáltak, nem nagyon érdekeltek. Lézer meg nem balkáni, hanem (ha már) inkább orosz típusú, ugye a cárok óta nem bírtak leszokni a felelősségre vonás kultuszáról. Ami önmagában csak arra jó, hogy akinek cselekednie kéne, az élete nagy részét bőrpapírok gyártásával tölti, hogy ha valami gáz van, neki papírja legyen róla, hogy nem hibázott.

Visszatérve Gulyásra: ha az NBH-nál a felelősségrevonás lesz az egyetlen következménye egy valódi belső vizsgálatnak, idővel ott is a bőrpapírgyártás lesz az emberek főtevékenysége.

Én azt gondolom, hogy a hatékony munkavégzés feltétele, hogy megengedjük, hogy (néha) hibázzanak, mert előre gondoskodunk arról, hogy a szervezet a hibák következményeit korlátozza.

Mészáros Laci 2012.08.20. 21:25:20

na én ágynak esek, holnap korán kel a nap.

Anti Anyag (törölt) 2012.08.20. 21:56:23

@Pas de probleme: Hogyne, a "nyugati politikus" utcára kerülés előtt bekéri a Népszavát cenzúrára:)

BORZALOMFÖNÖKSÉG by subba dirty detty 2012.08.20. 22:23:11

Ez egy tasz által finanszírozott oldal?

Hell István 2012.08.20. 22:23:50

@Mészáros Laci: Abból, hogy amikor az egyik későbbi sorozatgyilkosról kiderült, hogy fegyverekhez szeretne jutni, megszüntették a megfigyelését. Például

Mészáros Laci 2012.08.20. 22:45:19

@Hell István:

...és a megfigyelés megszüntetésének az volt az oka, hogy fegyverekhez akart jutni?

...vagy az NBH működési rendje olyan, hogy amikor egy hosszú időn át tartó (költséges és eredménytelen) megfigyelés megszüntetéséről döntést hoznak, akkor ez a döntés végiggördül a szervezeten, akkor is, ha időközben egy momentum arra utal hogy érdemes lenne folytatni?

Mészáros Laci 2012.08.20. 22:46:05

@BORZALOMFÖNÖKSÉG by subba dirty detty:

nem, ezt az oldalt TE, az olvasó finanszírozod :*)

Nick Leeson 2012.08.20. 23:06:09

Senkinek nem tűnik fel, hogy minden ügy aminek részletei is nyilvánosságra kerülnek, bődületes rendőrségi/hatósági bakikat tartalmaznak?
Ezek után gondolom kétsége sincs senkinek mit művelhetnek a kisebb ügyekkel...

pandacsökiboborján 2012.08.20. 23:08:00

Egy ország siratta őket...mármint akiket elfogtak természetesen.

épészmérnök 2012.08.21. 00:12:11

Köszönet Perkövetőnek és a TASZ-nak.

szájhúzó kutya · http://szajhuzokutya.blog.hu 2012.08.21. 08:37:15

@Mészáros Laci: Ez egy "önálló", kifejezetten cigány mártírok gyártásra szakosodott, magyarellenes uszító oldal, szoros együttműködésben a taszos bűnözőkkel, formailag mindkettőt az OSI (soros leány) szponzorálja.

ap@tigris · http://apatigris.blog.hu 2012.08.21. 08:40:04

OFF: ki fizeti a TASZ működésének költségeit?

ap@tigris · http://apatigris.blog.hu 2012.08.21. 08:46:23

@Nick Leeson: ...talán nem véletlenül... talán voltak ebben az országban olyanok, akiknek érdekében áll(t) akár emberéletek és a szakszolgálatok munkájának befolyásolása árán is bizonyítani szervezett cigányellenes körök létét...talán.

közödeszed 2012.08.21. 08:49:11

amelyik a gyilkosoknak "gratulál" annak ezt kívánom: a2009. február 23., Tatárszentgyörgy: Cs.Róbert házára Molotov-koktélokat dobnak, majd amikor Cs.Róbert karjában két kisgyermekével menekülni próbál az égő házból, őt és 4 és féléves kisfiát Cs.Robikát közvetlen közelről lőfegyverrel lelövik, lányát Cs.Biankát pedig súlyosan megsebesítik
2009. április 22., Tiszalök: K.Jenőt munkába menet lőfegyverrel lelövik saját háza udvarán
2009. augusztus 3., Kisléta: B.Máriát lakásába behatolva lőfegyverrel kivégzik, illetve 13 éves lányát P.Tímeát közelről lőfegyverrel meglövik, aminek következtében életveszélyes állapotba kerül és maradandó egészségkárosodást szenved

.mocskos undorító patkány(ok)..hogy van pofátok a gyilkosoknak gratulálni , "siratni" az ELKÖVETŐKET ..nem vagytok ti emberek ...és ha a ti családotokkal végeztek volna ?? ...most leszúrtak sajnos egy fiatal sportolót nem cigány az elkövető, lesz film?vagy nincs hírértéke?.. nincs tele a sajtó a történtekkel ..pedig biztos vagyok benne hogy ért annyit az élete mint a megölt pszichológus nőé ..!!

és hogy teljes legyen a szégyen lista:
2008. július 21., Galgagyörk: három lakott lakóházra lövéseket adnak le
2008. augusztus 8., Piricse: két lakott épületre Molotov-koktélt dobnak, és rálőnek, G. Magdolnát megsebesítik
2008. szeptember 5., Nyíradony-Tamásipuszta: egy lakott lakóházra több célzott lövést adnak le
2008. szeptember 29., Tarnabod: öt lakott lakóházat lőfegyverekkel tűz alá vesznek, és ezek közül többre Molotov-koktélt dobtak
2008. november 3., Nagycsécs: N.Tibor házára Molotov-koktélt dobnak, majd N.Tibor felségét N.Tibornét és testvérét N.Józsefet ablakon keresztül eladott lövéssel meggyilkolják, N.Tibort pedig megsebesítik
2008. december 15., Alsózsolca: R.Krisztiánt saját háza udvarán lőfegyverrel meglövik, aminek következtében maradandó egészségkárosodást szenved

ha egy normális , ember szépen megnézni az időrendi sorrendeket egyértelműen látszik, hogy alakult ki az ölési vágy az elkövetőkben..leszarom cigány magyar üzbég sváb stb ..mindegyik rohadjon az élete végéig egyedül egy cellában, hogy soha többé ne láthassa a napot, amelyik elveszi egy másik ember életét.

ap@tigris · http://apatigris.blog.hu 2012.08.21. 08:54:04

@Anti Anyag: Milyen magas szinten is áll a társadalmi morál Görögországban :-)
Csak dolgozni nem szeretnek, akik pedig mégis, azok meg nem fizetnek adót. Talán mert megszokták, hogy mindent meg lehet úszni következmények nélkül. Persze, most, hogy Angela néni a tökükre lépett, nem tetszik, hogy nekik is fizetni kell...:-)

ap@tigris · http://apatigris.blog.hu 2012.08.21. 09:07:39

@Anti Anyag:
Egyébként a megoldás neve kényszermunka; van sok olyan nehéz és piszkos munka ebben az országban, ami nem igényel szakképzetséget, azaz akár a büntetés-végrehajtás égisze alatt is el lehetne ezeket végeztetni. Útépítés- és karbantartás, csatorna tisztítás, hólapátolás, parlagfű-írtás, szemétszedés, gátépítés, bánya munka. Aki vállalja, hogy tanul, vagy szakmát szerez odabent, munkaidő-kedvezményt kaphat. A baj csak ott van, hogy ha ezt bevezetnék egy óra múlva a börtön kapuban követelné a TASZ szegény fogvatartottak jogait...

közödeszed 2012.08.21. 09:11:22

@ap@tigris: Ki fizeti a Jobbikét? Ki fizeti a kurucinfóét? ki fizette a vér és becsületét? ki fizeti a mindenféle "magyaros" gárdákét? ki fizette a miép-ét? ki finanszírozza a Hír tv-t és az ATV-t
A Tasz nem csak ezzel az üggyel foglalkozik és a konkrét kérdésedre meg itt a válasz: "A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő és jogfejlesztő civil szervezet. 1994-es megalakulásunk óta azért dolgozunk, hogy bárki megismerhesse alapvető emberi jogait, és érvényesíthesse azokat a hatalom indokolatlan beavatkozásaival és mulasztásaival szemben. Fő tevékenységeink: jogvédelem, jogfejlesztés, és a nyilvánosság tájékoztatása, mozgósítása. A TASZ 30 munkatárssal dolgozik, és évi 200 millió forintos bevételből gazdálkodik, ami kizárólag magánszemélyektől, cégektől és magánalapítványoktól érkezik, állami támogatást függetlenségünk megőrzése érdekében nem fogadunk el."

forrás: tasz.hu/magunkrol

BORZALOMFÖNÖKSÉG by subba dirty detty 2012.08.22. 01:17:26

2009. április 22., Tiszalök: K.Jenőt munkába menet lőfegyverrel lelövik saját háza udvarán

Hogy ezt a " MUNKÁBA MENET" szót mindig ki kell hangsúlyozni!
Érdekes, hogy csak ebben a szövegkörnyezetben van jelentősége.
Ha Magyart rabolnak ki, akkor bezzeg nincs megemlítve, hogy hová ment.
Ez a mondat már régóta feszített, és ki kellett írnom magamból.
Sajnos a taszról úgy érzem joggal megvan a negatív véleményem.Szinte mindig a rossz oldalra állnak.
Talán ez az egyetlen helyzet, ahol valahol jó helyen, vagy legalább is kevésbé rossz helyen állnak.

nemzetikonyves · http://www.gyepu.hu 2012.08.25. 19:10:16

@ap@tigris: Ott a pont. Csak ilyet sosem fognak hagyni megvalósulni a kedves jogvédők, nehogymár dolgoznia kelljen a börtöntöltelékeknek (cigány vagy nemcigány, tökmind1 de úgyis a cigányok vannak felülprezentálva ezt mindenki tudja).

nemzetikonyves · http://www.gyepu.hu 2012.08.25. 19:12:03

@BORZALOMFÖNÖKSÉG by subba dirty detty: Meg kell nézni, kik állnak a TASZ mögött, kik pénzelik esetlegesen, a TASZ emberi milyen múlttal rendelkeznek (iskola, munka, esetleges rokoni politikusi kapcsolatok), máris megtudjuk, miért oda áll mindig ahová.

VT Man 2012.08.26. 07:40:17

@Pas de probleme:
Fasiszta pribékek?
Akik közül egyikük 2 évet dolgozott izraelben kommunában?

Vajon minden fasiszta éveket dolgozik izraelben?

VT Man 2012.08.26. 07:47:07

@közödeszed:
Mellélõttél, mer még a jobboldalon is elítéli a döntõ többség, sõt, szinte mindenki ezeket a gyilkosságokat. Ha a gyilkos striciket és uzsorásokat lõtt volna le, árnyaltabb lett volna a kép.