A csomagbontást is el lehet szúrni - frissítve

Ismétléssel indult az évad, Miszori László felolvasta a nyári szünet előtt felvett vallomásokat, időnként fejből mondta fel a leckét; hogyan kell „csomagbontani” a bűnügyi laboratóriumban, és miért mond ellent H. fegyverszakértő véleménye R. szakértőnek - Stépán Balázs írása

Ott folytatódik a per, ahol nyáron befejeződött, Miszori László tanácsvezető bíró felolvasta a nyári szünet előtt jegyzőkönyvezett vallomásokat.  A fegyverszakértők június eleji elmondása szerint a gyilkosságokhoz használt fegyverek azonosak lehetnek. Kiderült, hogy azokat a besenyszögi vadásztól rabolhatták el, 2008. márciusában. A vadász visszakéri apjától örökölt puskáját, a többit úgy átbarmolták a tettesek, hogy azokat látni sem akarja; kettő csövét levágták, az átszerelt markolat arra sem alkalmas, hogy célzottan tüzeljenek.

A fegyverszakértők madzagokkal mérték be, honnan hova adták le a lövéseket, a lőpor nyomok szerint milyen távolról tüzelhettek, egyes helyszíneken hány lövést adtak le. A két szakértő gyakran más véleményen volt arról, hogy honnan hova tüzelhettek a tettesek, milyen messziről lőttek. A bűnjeleket tartalmazó csomagokat „csomagbontó” technikusok nyitották, a jegyzőkönyvek szerint szabályszerűen kezelték a bűnjeleket, mégsem lehet biztosan tudni, hogy nem keveredtek-e össze egymással a bizonyítékok, nem szennyezhették-e be egymást.

Kiss Árpád elsőrendű vádlott kérdései azt feszegették, hogy a bűnjelek hatósági vizsgálata aggálymentes bizonyítéknak tekinthető-e?

Az iratismertetés folyamán megtudtuk azt is, hogy a lövedékek alapján nehéz feladat azonosítani a fegyvereket. Ugyanattól a fegyvergyártótól származó lövedékek minősége sem mindig azonos, az egymást követő sorozatokat hol lágyabb, hol keményebb anyaggal vonják be, a sorozatgyártás sem biztosítja az egyenletes minőséget. Ezért bajos megállapítani, hogy melyik fegyverből, mikor, milyen lőszerrel tüzeltek, és nem kizárható, hogy más fegyvert használtak a különböző tetthelyeken. Több száz próbalövést kell megvizsgálni ahhoz, hogy „nagy valószínűségű” egyezést mutassanak ki. Egyedül azt állapíthatja meg a szakértő, hogy a fegyver és lőszer azonossága teljesen biztos, kizárt, vagy nagy valószínűséggel azonosítható lehet. Ez pedig keveset árulhat el az elkövetőről egy olyan terrortámadás esetén, amelyben a tetteseket senki sem látta, nincsen egyetlen szemtanú sem, egyedül Alsózsolcán vette észre két fiatalember a Sajó túlpartján felvillanó torkolattüzet, a vádlottak mindent tagadnak, semmit nem ismernek el az emberáldozatot nem követelő Molotov-koktélos támadások kivételével.

A sörétes puskák nyoma alig azonosítható - derült ki júniusban, a fegyverszakértők meghallgatásán -, nehéz pontosan megállapítani, hogy milyen puskából származnak a lövések, milyen távolságról, milyen irányból lövöldöztek. A sok helyen elbarmolt helyszíni szemlék adatai adhatnának választ arra, hogy pontosan milyen irányból, milyen távolságról lőhetett a tettes.

Megtudhattuk, hogy nehéz a lövöldözők nyomára bukkanni, és azonosítani az elkövetőt: meg kell találni a hüvelyt, a sörétkosarat, a lövésnyomokat, a sörétet, és azonosítani kell a fegyverrel. A nem túl nagy rutinnal rendelkező szakértő bajosan rögzíti a nyomokat, a gyakran felszínes helyszínelés miatt alig-alig rekonstruálható teljes biztonsággal a bűncselekmény. A bűnügyi laboratóriumban pedig, a jegyzőkönyvek alapján, nem mindig pontosan nyomon követhető utólag a vizsgálatok menete.

Kiss Árpád elsőrendű vádlott kérdései azt feszegették, hogy bűnjelek hatósági vizsgálata aggálymentes bizonyítéknak tekinthető-e?

Mi van, ha elfogy a dns minta?

A szezon eleji második emlékeztetőn a genetikai profilalkotás, a nyomrögzítés megbízhatóságát ismételte át a bíróság, megtudhattuk, hogy a szakértők időnként pontatlanul datálják a jegyzőkönyveket, elvétik a lapszámozást, és nem a nyomszakértő dolga eldönteni, hogy autó, vagy tehergépkocsi nyomait vizsgálja.

Miszori Lászlót hallgatva az az érzése támad a embernek, hogy a bíróság már elkezdte mérlegelni, mit lehet elfogadni, mit kell kizárni a bűnjelek sorából. 

A tavaszi, kora nyári forduló eseményeit felidéző tárgyalás úgy festett, mintha a bíróság már azt kezdené összerakni, hogy mire lehet majd alapozni a bizonyítást, milyen bűnjeleket, szakértői véleményt kell kizárni a bizonyítékok közül. Mintha már az összegzésnél, már amennyiben a még hátralévő legalább húsz tárgyalás függvényében lehetséges, vagy legalábbis az ellentmondások megfejtésénél tartana a bíróság. Miszori László nem feltétlenül tartotta be a tárgyalássorozat kronológiáját, időnként a szakvélemények belső logikáját követve ismertette a dokumentumokat.

A szakértők meghallgatásán felélénkültek a vádlottak, elsősorban Kiss Árpád aprólékos, helyenként találó megfigyelésekkel hívta föl a figyelmet a bizonyítékok esetleges hitelesítési hiányosságaira, a jegyzőkönyvezés hibáira, a genetikai azonosítás találati biztonságára.

A hemogenetikusok vizsgálják meg először a bűnjeleket, nehogy a dns minták elkenődhessenek, ne szennyezhessenek be idegen tárgyakat, s nehogy idő előtt elkopjanak. Néhány töltényhüvelyen talált dns minta például elfogyott mielőtt a genetikai profilalkotás eljutott volna odáig, hogy teljes biztonsággal meg lehetett volna állapítani, vagy ki lehetett volna zárni, hogy kitől származik a minta. A vizsgálat menete kissé bonyolult, az adatokat és a vizsgálati részeredményeket számítógépen tárolják, ám még így is előfordulhat, hogy tévesen naplózzák, vagy adminisztrálják azokat. A formai hibák nem rontják, de kétségessé tehetik a vizsgálati megállapításokat. E téren egyetemi szemináriumi kioktatást tartott a szakértő, amit Kiss Árpád vonakodva, a lehetséges ellentmondásokat hangsúlyozva vagy elfogadott, vagy nem. A genetikai profillal egyébként teljes mértékben kizárni, vagy nagy valószínűséggel képes megállapítani a szakvélemény, hogy személy szerint kihez köthető.

A tárgyalás hosszú ideig lecövekelt annak idején Pető Zsolt fekete bakancsának vizsgálatánál is. Alsózsolcán rögzítették nyomait 2008. decemberében, és a vádlottak letartóztatása után, 2009. szeptemberében Debrecenben találták meg a bakancsot. A cipőfűzőről származó nyomok hemogenetikai vizsgálata alapján derült ki, hogy Pető Zsolt használhatta. Az alsózsolcai talpnyomok három ponton mutatnak azonosságot a lefoglalt bakancséval. A biztosan nyerő lottószelvény algoritmusával kiszámolva ez azt jelenti, hogy egy a nyolcszáznegyven milliárdhoz, hogy egy másik, de nem Pető Zsolt bakancsától származó talpnyomot lehessen találni – magyarázta akkor a nyomszakértő, hogy mindannyian képbe kerüljünk.

Nyár eleji tárgyalásokat felelevenítő Miszori Lászlót hallgatva az az érzése támad a hallgatónak, hogy a bíróság már elkezdte mérlegelni, mit lehet elfogadni, mit kell kizárni a bűnjelek sorából.


2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ciganyvadaszat-per.blog.hu/api/trackback/id/tr64788853

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Éhes_ló 2012.09.21. 09:36:24

Csák csak kiderül, apránként, hogy a koncepciós per kitalaloi gyenge takolmanyt raktak össze. Ez persze a bírót hidegen hagyja, az ítéletet mar régen meghozták.
Az csak hab a szartortan, hogy azóta mar tucatnyi magyart vadásztak le a cigányok, százezreket vertek meg, raboltak ki, loptak meg, milliokat akadályoztak kábellopassal a közlekedésben a poster kedvencei.

Éhes_ló 2012.09.21. 09:38:59

A terrorizalt tanárok, kis és nagyobbacska diákok tanárok esetei is hidegen hagyjak a cigányokat biológiai fegyverként hasznalokat.