Húsz oldal / óra sebességgel haladt a bíróság

Január-februári összefoglaló - Stépán Balázs írása

Május 17-én elhangzanak a perbeszédek és befejeződik a cigánygyilkosság-sorozat 2008 március 7-én, Besenyszögönyön fegyverrablással kezdődő, hat halálos áldozatot követelő terrortámadások tárgyalása. Addig sorra kerülnek még az elmaradt tanúk, és az ellentmondásos, gyenge, vagy rossz minőségű tanulmányokat gyártó távközlési-, fegyver-, nyom-, és fotószakemberek. Nyár elején hirdet ítéletet a bíróság. 

Tavaly december 11-én hirdette ki Miszori László bíró, hogy a 2011. március 25-én kezdődött „KISS ÁRPÁD SÁNDOR és 3 TÁRSA ellen folyamatban lévő” terrortámadások befejezését legalább három hónappal későbbre kell halasztani egy különös és zűrös eljárásjogi hiba miatt. Január közepétől március végéig, harminc tárgyalást kell megismételni. Tavaly ősszel derült ki, hogy a harmadrendű Pető Zsolt kirendelt ügyvédjének helyettese nem vehetett volna részt a bűnperben, mert édesapja két éve, a Legfelsőbb Bíróság tagjaként részt vett Pető Zsolt egyik beadványának elbírálásban, ezért meg kell ismételni az összes tárgyalást, amelyen közreműködött. Január óta az elmeszelt tárgyalások jegyzőkönyveinek szó szerinti felolvasása folyik a törvényszéken, húsz oldal / óra sebességgel halad a bíróság; a 795. oldal első bekezdésétől, a 815. oldal utolsó bekezdéséig jutottak el, tapasztalhattuk február 26-án reggel kilenctől tízig.

Ítélet: május 17-én elhangzanak a perbeszédek

Az érdeklődést teljesen lelohasztotta az emlékezetpróbára, vagy memoriterre hasonlító iratismertetés. Az igazságszolgáltatás vontatott tempója, a bíróság ellentmondást nem tűrő, aprólékos tényfeltárása egyébként is mérsékelte az amúgyis szórványos érdeklődést. Januárban és februárban kongott a nézőtér, a hivatásos és az önkéntes jogvédők felszívódtak, az alkalmanként felbukkanó joghallgatók legtöbbje szinte azonnal elbóbiskolt, amint helyet foglal a karzaton. Az áldozatokról kevés szó esett, az eltévedt ügyvéd és az eljárásjogi baki szeszélye folytán lenullázott tárgyalásokon, többnyire az igazságszolgáltatás botladozása került szóba, hogy ki hol, mit, miért, és hogyan bakizott. A nagyvonalú, ellentmondásos, slendrián hivatalos jelentéseken senki, a bíróság sem tudott eligazodni. Összefüggéstelen rendőri jelentésekből kell most az igazságot kihámozni valahogyan. Vajon mit lehet komolyan venni a Csorba család tragédiáját fölényesen kezelő rendőrök, tűzoltók, igazságügyi szakértők összebuherált jelentéseiből? Vagy a debreceni Perényi klubban tartott házkutatásról, amiről a tulajdonost nem értesítették, előkaptak valahonnét egy hatósági tanút, aki azt sem tudta melyik lábára álljon, mit tegyen, üldögélt egy széken, ahova leültették, és várta, mikor mehet végre haza. Érdemes lenne azt is pontosan kideríteni, hogy mi szükség volt a látványos, vadnyugati stílusra koreografált letartóztatásra a város közepén, éjféltájt, a zsúfolt szórakozóhelyen az augusztus huszadikát a maga módján ünneplő tömeg kellős közepén, mert ezt a négy fickót csendesen, feltűnés nélkül, egyenként is levadászhatták volna. Méltatlan helyzetbe hozta a rendőröket a rendőrség.

Egyébként is maradnak bőven megválaszolatlan kérdések, keveset tudunk a vádlottak hátországáról, esetleges támogatóikról, a negyedrendű vádlott titkosszolgálati kapcsolatairól, de az ítélet talán majd helyre teszi a dolgokat, mert a rendőrség helyett a bíróságra maradt a tények egy részének feltárása. Lassanként elhalványul  a terrortámadások borzalma annak ellenére, hogy a gyilkosok célja a vádirat szerint a roma - nem roma lakosság közötti polgárháborús helyzet megteremtése volt.

„Vajon mit lehet komolyan venni a Csorba család tragédiáját fölényesen kezelő rendőrök, tűzoltók, igazságügyi szakértők összebuherált jelentéseiből?”

Az ismétlés azonban jól halad, a folyamatosan felolvasott jegyzőkönyvek összesűrítik az eseményeket, egybegyűjtik a tanulságot a szervek tehetetlenkedéséről, az összes balhé esszenciálisan, egyszerre zúdul a nyakunkba. Az ügyet közelről figyelemmel kísérő jogász arra hívja föl a figyelmet, hogy az igazságszolgáltatás, a nyomozóhatóság és az ügyészség kénytelen lesz alapos önvizsgálatot tartani, ha néhány vádpontot, a bizonyíthatóság hiányában ejt a bíróság.

Az idő múlásával átkeresztelt Pest Megyei Bíróság – Budapest Környéki Törvényszéken csak az jelent meg az elmúlt két  hónapban, akinek muszáj. A bíróval együtt lapozgatta a soron lévő jegyzőkönyv lapjait az ügyész, némelyik ügyvéd, és Pető Zsolt, mellette a maszkos kommandós telefonját masszírozta kitartóan. A vádlottak csendesek, nincs mit hozzáfűzniük, mindent elmondtak, amit akartak, Kiss Árpád egyébként azt ígérte, hogy majd az utolsó szó jogán borít.

„Lassanként elhalványul a terrortámadások borzalma annak ellenére, hogy a gyilkosok célja, a vádirat szerint, a roma-nem roma lakosság közötti polgárháborús helyzet megteremtése volt.”

A tárgyalásokon azt kapjuk, amire számíthattunk: korrekt, de hiányos leltárt. Négy nappal a szezon megkezdése után, január 22-én a hemogenetikusok tavaly június 13-i tárgyalásán elhangzottakat idézték föl a bíróságon. Talán az ítélet segít majd eligazodni abban, hogy mit jelent a hemogenetikus „nagyon valószínű” kijelentése. Kényelmetlen magyarázkodásra kényszerült a hemogenetikus a bíróságon.

Egy héttel később a debreceni Perényi klubban tartott házkutatás, a vádlottak letartóztatása körüli felhajtás került elő ismét, újra megtudhattuk, hogy a józan észnek ellentmondó giga-akciót mutatott be rendőrség, feleslegesen. Március elején sem sikerült azonban kideríteni, hogy a helyszínelés, a házkutatás, és a tűzszerészek körül felbukkanó hatósági tanút ki irányította, milyen nyomozati cselekményeket hitelesíthet, mert az emeleti karaoke bárban, az alagsori zenei klub helyiségeiben egyszerre több helyen dolgoztak a nyomozók.

„Az igazságszolgáltatás, a nyomozóhatóság és az ügyészség kénytelen lesz alapos önvizsgálatot tartani, ha néhány vádpontot a bizonyíthatóság hiánya miatt kénytelen ejteni a bíróság.”

Február 23-án a tavaly július 13-án tartott tárgyalás került elő, a madzagos fegyverszakértő, aki a lőirányt egy kifeszített spárga segítségével szokta meghatározni, és azzal a hetyke, nem túl barátságos felelettel hárította az egyik nekifeszülő kérdést, hogy az „nem okos, de fölvethető”.

A magyar állam Katonai Biztonsági Hivatal megtévesztő adatokat közölt az eljárás folyamán.

Időközben a Pest Megyei Ügyészség Szabó Zsolt ügyész megfogalmazása szerint „jelezte” a törvényszéknek, hogy a Katonai Biztonsági Hivatal megtévesztő adatokat közölt az eljárás folyamán. A „jelzést” – mely önmagában is kisebb csoda lenyomata: a magyar állam egyik szerve hazudik a magyar állam egy másik, legalábbis hasonló fontosságú szervének! - az elsőfokú ítéletet követően vizsgálják meg.

Az ítélet a nyáron várható.


1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ciganyvadaszat-per.blog.hu/api/trackback/id/tr675122738

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

misc · http://misc.blog.hu 2013.03.28. 00:23:35

mi értelme van pazarolni az időt a felolvasással? Aki akarja, el tudja olvasni a jegyzőkönyvet. Nem érzi egyetlen jogász sem problémának, hogy ilyen technikai részletek miatt a bűntett után 5 évvel születik meg az ítélet?