Az ügyész közbeszólt

A vádhatóság megelégelte, Szabó Zsolt ügyész negyvenperces felszólalásában utasította vissza a vádlottak, Kiss Árpád, Kiss István, Pető Zsolt törvénytelenséget emlegető kritikáját. - Stépán Balázs írása

„Az ügyész ütésállónak bizonyult, szótlanul nyugtázta a brainstormingot.”

Miszori László megszokhatta, többször kezdeményezték, mindannyiszor sikertelenül, hogy zárják ki, vegyék el tőle az ügyet, mert a vádlottak szerint elfogult, esetenként mentál-szadista módon vezeti a tárgyalást. A kritikát a vádhatóságra is kiterjesztették. Az ügyész elég jól bírta idáig a kritikát, a vádlottak ezen felbuzdulva erőre kaptak, és alaposan nekifeszültek a nyomozók minden intézkedésének. A sajtóban is gyakran kifogásolt tatárszentgyörgyi és debreceni házkutatás, helyszíni szemle hitelességét, a tanúk megbízhatóságát vonták kétségbe, megpróbálták lesöpörni a terepet, és kizárni az éppen elérhető bűnjeleket a bizonyítékok sorából. A tárgyi bizonyítékok lajstromozása, kezelése és értékelése, a jegyzőkönyvek elkészítése, a házkutatások lebonyolítása bőven szolgáltatott okot a kritikára. Kissék természetesen nagyítóval böngészték át a dokumentumok minden sorát, s többnyire a helyzethez illő kifogásokkal álltak elő. A bíróság aggályos tényfeltárása, az ellentmondások felderítése tálcán kínálta az ötletet, nem kellett sokat okoskodni, adta magát, hogy mikor mibe érdemes belekötni.

„Szabó Zsolt ügyész tételesen szedte szét a kifogásokat, és egy szemináriumnyi paragrafust idézett.”

Az ügyész ütésállónak bizonyult, szótlanul nyugtázta a brainstormingot, nem szólt közbe, akkor hagyta beszélni a vádlottakat, most viszont összeszedett mindent, és egy szuszra utasította vissza a vádirat minőségét is érintő kritikákat. A lajstrom elég derekas, október tizedikén például Kiss Árpád felvetette, hogy felesége nem írta alá a mikepércsi otthonukban tartott házkutatás jegyzőkönyvét, az eseményről nem értesítették sem őt, sem az ügyvédjét. Három nappal később azt kifogásolta, hogy a dombostanyai házkutatáson nem volt mindvégig jelen a telek tulajdonosa, Nyalka Éva. A Perényi klubban tartott helyszíni szemlén szerinte K. Imre és felesége nem lehetett volna hatósági tanú, hiszen mindketten „érdekeltek”, a bolt alkalmazottjai, a vádlottak munkatársai voltak, de talált rajtuk más fogást is, nem voltak jelen az összes nyomozati intézkedésen, utólag írták alá a jegyzőkönyvet, vagy talán csak a titoktartási kötelezettséget.

„Halaszthatatlan nyomozati cselekmény esetén mellőzhető az érdekelt értesítése.”

Szabó Zsolt ügyész, tételesen szedte szét a kifogásokat, és egy szemináriumnyi paragrafust idézett, irigylésre méltó tempóban. Hangsúlyozta, hogy eljárási törvénytelenség szóba sem kerülhet, történhetett ugyan mulasztás, azonban törvénysértő egy sem akad közöttük. A büntető eljárásjogi törvény paragrafusainak hevenyészett jegyzéke; 183. § a hatósági tanúról, 152. § a bűnjelek lefoglalásáról, 166. és 167. § a jegyzőkönyvezésről, a 185. pedig arról szól, hogy „a gyanúsított, a védő, és a sértett jelen lehet a szakértő meghallgatásánál”. Tekintélyes mennyiség, wordben vagy kilencezer karakter, csaknem öt flekk, felolvasni legalább negyed óra. Praktikusan megtudhattuk, hogy „halaszthatatlan nyomozati cselekmény” esetén mellőzhető az érdekelt értesítése, persze jól lenne tudni mi a „halaszthatatlan", a hatósági tanú nem kötelező tartozék, alkalmazása csak lehetőség, éppen a rendőrség érdeke, hogy kéznél legyen. K. Imre és felesége pedig hiába volt a vádlottak munkatársa, és a klub alkalmazottja, a „bűncselekmény szempontjából érdektelen” ha felzaklatta is mindkettőjüket a razzia.


Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://ciganyvadaszat-per.blog.hu/api/trackback/id/tr395134597

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.