Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

Társadalmi Felzárkóztatásért felelős államtitkárság 

Fliegauf Bence Csak a szél című filmjének háttere

Fliegauf Bence Csak a szél című filmjét a romák ellen 2008-2009-ben elkövetett támadássorozat ihlette. Ám a története fiktív, nem követi a valós eseményeket. Nem szól a sikeresen lezárult rendőrségi vizsgálatról és az azt követő vádemelésekről. Alább a konkrét események és a roma integrációval kapcsolatos intézkedések rövid összefoglalása következik.

Ahogy a vizsgálati anyagokban is szerepel, 2008. július 21-e és 2009. augusztus 3-a között nyolc alkalommal cigányok által lakott házakat ért támadás Galgagyörkön, Piricsén, Nyíradony-Tamásipusztán, Tarnabodon, Nagycsécsen, Alsózsolcán, Tatárszentgyörgyön, Tiszalökön és Kislétán. Mind a nyolc esetben tölténnyel és / vagy söréttel lőttek a támadók a házakra, három helyszínen Molotov-koktélt dobtak rájuk. Három esetben csupán a házat rongálták meg és személyi sérülés nem történt, öt esetben szenvedtek a ház lakói könnyű vagy súlyos testi sérülést, ezek közül négy esetben a támadások halálos áldozattal is jártak. Összesen hat haláleset történt, négy személy sérült meg a bombatámadás során (hárman súlyosan, egy személy könnyebben). A nyomozás során kiderült, hogy a lőfegyvereket 2008 márciusában egy magánszemélytől, rablás útján szerezték.

November 3-ig, a nagycsécsei támadásig a megyei rendőrfőkapitányságok az eseteket egymástól függetlenül vizsgálták. Ezután a támadássorozat felderítése a Nemzeti Nyomozóhatóság felügyelete alá került. A későbbi támadásokat követően a vizsgálatba bevont nyomozók létszámát folyamatosan emelték. Ezen felül az Országos Főkapitányság példátlan összegű, 50 millió forintos nyomravezetési díjat tűzött ki, és az összeget április 29-én 100 millióval megnövelte. A bűntettek alapján, amelyeket immár együtt vizsgáltak, megállapították, hogy  valamennyi áldozat rossz életkörülmények között élő roma, az épületek pedig – a kislétai eset kivételével – mind a telep peremén álltak. Mivel a nyomozás nem hozott kielégítő eredményt, a Nyomozóhatóság elfogadta az USA budapesti nagykövetsége által felajánlott segítséget: 2009 nyarától az FBI szakértői is részt vettek a munkában. Az amerikai specialistáknak hála, a nyomozás elmozdult a holtpontról. A forgalmi adatok elemzését követően több olyan telefont és SIM-kártyát is azonosítottak, amelyeket a tettesek használtak. A DNS-tesztek és az előbb említett analízisek segítségével, megalapozott gyanúval, 2009. augusztus 21-én a rendőrség elfogta a támadások négy gyanúsítottját. A házkutatások során több tárgyi bizonyítékot foglaltak le. A nyomozás során kiderült, hogy a gyanúsítottak gyilkosságot, rablást, valamint lőfegyverrel és lőszerekkel való visszaélést követtek el. A nyomozás lezárása után a rendőrség átadta az ügyet a Pest megyei Ügyészségnek azzal a javaslattal, hogy indítsa meg az eljárást. Az ügyészség szeptember 7-én emelt vádat. A per a Pest megyei bíróságon zajlik, a vádlottakat vizsgálati fogságban tartják.

Mint a fentiekből is kitűnik, a rendőrség megtöbbszörözött erőkkel, külföldi segítséget bevonva és a példátlan nyomravezetői díj formájában is mindent megtett azért, hogy az elkövetőket a lehető leghamarabb kézre kerítsék. A magyar nyilvánosságot is sokkolták a bűntettek. Az Amnesty International is vizsgálta a romagyilkosságoknak, valamint magának a nyomozásnak a hátterét. A magyar Parlament Emberi jogi, kisebbségi, civil- és egyházügyi bizottsága is napirendjén tartotta az ügyet, Balog Zoltán társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár részvételével.

A magyar romákat ért támadások mellett sajnos Európa-szerte sorozatosan történtek hasonló, faji vagy  ideológiai hátterű támadások az elmúlt két évben. Példaként szeretnénk megemlíteni a szélsőjobboldali ámokfutó esetét Norvégiában, akinek tette 2011 júliusában több mint 80 halálos áldozatot követelt.

Vagy említhetjük azt a németországi gyilkosságsorozatot, amely néhány héttel ezelőtt  került nyilvánosságra. Friss hír, hogy egy háromtagú neonáci csoport a felelős az elmúlt évek során elkövetett emberrablásokért és a gyilkosságokért, és a „Döner-gyilkosságok” is az ő számlájukra írhatók: nyolc személyt (hét török és egy görög földtulajdonost) öltek meg. Az eset megrendítette a német titkosszolgálat iránti közbizalmat, mert évekig nem voltak képesek eredményeket felmutatni, mi több: védett ügynökeik is bűnrészesek voltak.

További példa az a lövöldözés Szlovákia fővárosában, amelynek hét roma esett áldozatul; az ámokfutó, aki fényes nappal követte el tettét, végül öngyilkos lett.

Mint a fenti példák is bizonyítják, sajnos bárhol felbukkanhatnak emberek, akik ilyen szörnyűségeket követnek el, a demokrácia vagy az adott ország fejlettségétől függetlenül, mert ideológiák mögé bújnak és így próbálnak érvelni tetteik indítéka mellett, holott azok valójában nem védhetők. Egy állam vezetői a leghatékonyabban úgy tudnak fellépni ez ellen, ha az igazságot kiderítik, a tetteseket pedig a lehető legkeményebben büntetik.

A magyarországi romák elleni támadások esetében az aktív kutatások eredményeképpen a tetteseket elfogták és felelősségre vonják. Ezen kívül fontos tény, hogy miután a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumon belül létrejött a társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkárság (az új kormány 2010-ben alakult), az államtitkár legfontosabb lépése volt, hogy csatlakozott egy nemzetközi összefogáshoz, amelyet azért hívtak életre, hogy segítséget nyújtsanak a halálos áldozatok családtagjainak. Az államtitkár többmillió forint értékű támogatást ajánlott fel. A támogatásnak köszönhetően a családok új házakba költözhettek.

A magyar állam mindent megtesz azért, hogy senki, aki faji vagy ideológiai alapon követ el bűncselekményt, ne vonhassa ki magát a felelősségre vonás alól. Emellett a kormány minden erejével azon dolgozik, hogy a társadalom peremén élő emberek – főként roma származásúak – újra lehetőséget kapjanak arra, hogy a társadalom tagjaivá váljanak, munkájuk lehessen, hogy gyermekeik iskolába járhassanak, és hogy megfelelőek legyenek az életkörülményeik. A magyar kormány célja ezeknek az embereknek a felzárkóztatása. A 2010-ben hivatalba lépett kormány az első a magyar demokrácia történetében, amely külön államtitkárságot hozott létre a társadalmi felzárkóztatás feladatának ellátására. Az államtitkárság küldetése, hogy komplex programok keretében támogassa a roma lakosságot, és javítsa a mélyszegénységben élők életszínvonalát. 2011-ben, Magyarország EU-elnöksége idején elfogadták a magyar koordinálással létrehozott európai romastratégiát, ami Magyarország professzionális romapolitikájának bizonyítéka.

Köztudott, hogy a romák helyzete Dél- és Nyugat-Európa számos országában aggodalomra ad okot. A probléma valós megoldását jelentheti, hogy a fent említett romastratégia aláírásával minden tagállam vállalta: 2011-ben elkészíti a maga országára szabott romastratégiát. E kezdeményezés keretei között – melynek során valamennyi tagállam elismerte Magyarországnak az e téren elért vívmányait – már idén intézkedések egész sorának formájában ragadható meg a romastratégia implementációja. Magyarország az európai tagállamok között elsőként vezette be a Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégiát. (Angol nyelven elérhető ezen a linken: http://romagov.kormany.hu/hungarian-national-social-inclusion-strategy-deep-poverty-child-poverty-and-the-roma)

Az államtitkárságra a stratégia nyomán már több konzultációra vonatkozó megkeresés is érkezett a többi európai tagállam részéről.

Európa nem engedheti meg magának, hogy ne központi kérdésként kezelje a romák felzárkóztatását és a szegénység elleni harcot. Országunk – ellentétben néhány kormányellenes politikusnak és közéleti személyiségnek a nemzetközi  médiában tett nyilatkozataival – kiemelt fontosságúnak tekinti ezt a területet. Fliegauf Bence filmjét a magyar kormány 18 millió forinttal támogatta. Ez világosan mutatja, hogy a romák helyzete fontos a kormány számára, és bármilyen, akár drasztikus eszközzel is, például a mozi felhasználásával fel akarja hívni az EU és az EU-polgárok figyelmét arra, hogy ezek nem szőnyeg alá söpörhető, hanem kiemelt fontossággal kezelendő problémák.

Ha e film megtekintése után csupán pár ezer ember fejében sikerül áttörni a közöny falát, már állíthatjuk, hogy ismét győztes csatát vívtunk a faji gyűlölet ellen egy olyan háborúban, amelyet mi békés eszközökkel vívunk meg. 

2012. február 16.

[aláírás nélkül]

Nádori Lídia fordítása