Lezárult a cigánygyilkosságok bizonyítása, pénteken elkezdte vádbeszédét az ügyész, de  nem tudta befejezni, szerdán folytatja. Elmondta, hogy a tárgyalás törvényes, a bűncselekmény körülményeit, a kétszázhárom tanú, és a negyvenhárom szakértő tisztázta.  A vádirat helytálló és szerinte e gyilkoság-sorozat bizonyított: „előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben tizennegyedik életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntette”. Hideg fejjel kitervelt, aljas sorozatgyilkossággal vádolja az ügyész a négy férfit. - Stépán Balázs írása

A cigányok ellen elkövetett bűncselekmény-sorozat 2008. júliusában kezdődött, Galgagyörkön támadtak először a vádlottak, ott senki sem sérült meg, de a következő támadások során sokan csak a „vakszerencsének köszönhetik életüket”. Nagycsécsen gyilkoltak először, az áldozatokat nem ismerték, nevüket sem tudták, bebizonyosodott, hogy a roma embereket akarták megfélemlíteni, és rettegésben tartani. Hat embert gyilkoltak meg, utoljára Kislétán, álmában öltek meg egy asszony, kislánya életét, az „utolsó pillanatban sikerült megmenteni”.

A vádlottak kifogásolták, hogy a bíróság kihallgatási módszere részrehajló, túlterjed a vádiraton.

Szabó Zsolt ügyész mindenek előtt a bírósági tárgyalássorozatot értékelte; minden törvényesen zajlott, számtalan tárgyi bizonyítékot, jegyzőkönyvet, videofelvételt elemeztek, több helyszíni szemlét és tárgyalást tartottak, kétszázhárom tanút, és negyvenhárom szakértőt hallgattak meg, százötvenkilenc tárgyalási napon. „Elenyésző megszakításokkal” folyt a tárgyalás, hangsúlyozta, nem ez hátráltatta a befejezést, ráadásul egy eljárásjogi hiba jelentősen, harminc nappal késleltette a bizonyítás lezárását. 

A vádlottak a hallgatást választották, Csontos István negyedrendű vádlott kivételével nem tettek vallomást. Az első és a másodrendű vádlott többször indítványozta, hogy a bírót elfogultság miatt zárják ki. Észrevételeik szerint a tárgyi bizonyítékok beszerzése, azok rendőrségi kezelése, a nyomok rögzítése, a debreceni házkutatások törvénytelenek, vagy szabálytalanok. Mindketten többször indítványozták, hogy ezeket ne tekintse bizonyítéknak a bíróság, hagyják figyelmen kívül. Kifogásolták, hogy a bíróság kihallgatási módszere részrehajló, túlterjed a vádiraton, olyanokat is kihallgattak tanúként, akiket a vád meg sem említ, az újabb- és újabb bizonyítékokkal úgy állt elő a bíróság, hogy nem maradt idejük felkészülni a védekezésre, ezzel a védelem jogát, a tárgyalás „fegyveregyenlőségét” sértették meg, csorbult a vádlottak védekezéshez való joga – állították a vádlottak, és a védők. A kifogásokat jogszerűen elbírálták, egyetlen egy sem bizonyult jogosnak – értékelte a kifogásokat az ügyész. A bizonyítékok lefoglalása, kezelése során néhányszor hibázott, időnként mulasztott is a rendőrség, de a bíróság tisztázta ezeket a helyzeteket, ezek nem befolyásolják a bűncselekmény-sorozat rekonstruálásának hitelességét. Az eljárás folyamán „nem történt olyan jogsértés, ami hiteltelenítené” a bizonyítást – állítja az ügyész.

A jegyzőkönyvek hiányosságait pótolják a videofelvételeken rögzített jelenetek, a tanúvallomások, kizárt, hogy „manipulálták volna” a fegyverek felfedezését a Perényi klubban.

Szabó Zsolt részletesen elemezte, és értékelte a debreceni letartóztatás és házkutatás eseményeit. Észrevételei szerint a jegyzőkönyvek hiányosságait pótolják a videofelvételeken rögzített jelenetek, a tanúvallomások, kizárt, hogy „manipulálták volna” a fegyverek felfedezését a Perényi klubban. A hatósági tanúk vallomásaiból kiderül, hogy a házkutatás folyamatába a rendőrség nem avatkozott be úgy, hogy annak eredménye megváltozhatott volna.  A fegyvereken található dns minták igazolják, hogy a vádlottak kezébe kerültek. A besenyszögi fegyverrabláson rögzített nyomok bizonyítják, hogy a Kiss testvérek és Pető Zsolt járt a helyszínen, a későbbi támadások helyszínén rögzített nyomok, a lőszermaradványok pedig azt igazolják, hogy az összes támadásnál használhatták ezeket a fegyvereket.

Az eljárás folyamán „nem történt olyan jogsértés, ami hiteltelenítené” a bizonyítást.

Előre kitervelt sorozatgyilkosságra utalnak a támadások elkövetésének azonos, vagy hasonló jellegzetességei. A nyomozás folyamán elsőként Kiss Árpád ismerte el a halálos áldozatokat nem követelő galgagyörki, tarnabodi és piricsei támadást. Később testvére Kiss István is csatlakozott hozzá, Pető Zsolt hallgatott. Utóbb a Kiss testvérek visszavonták vallomásukat, azonban az ügyész szerint, a későbbi támadásokkal számos azonosságot mutatnak az egyszer már beismert bűncselekmények elkövetése. Hasonló anyagokból állították össze a Molotov-koktélokat, az üveg maradványok, és az üvegekre tekert textil maradványokon felfedezték a Kiss testvérek dns mintáit. A gyilkosságok tetthelyein, a Tiszalöki gyilkosság kivételével, a besenyszögről elrabolt fegyverek töltényeit, hüvelyeit találták meg. (Tiszalökön nem találtak elemezésre alkalmas lövedéket, a nyomozás többi adata, és Csontos István vallomása azonban azt bizonyítja, hogy ezt a gyilkosságot is a vádlottak követték el.)  A vádlottak lakóhelyén lefoglalt számítógépen megtalálták a támadások eltervezéséhez használt műholdas térképfelvételeket, és digitális fényképek is bizonyítják, hogy terepfelmérést végeztek a tervezett támadások környékén, tudatosan készültek, pontosan eltervezték az akciókat. A telefonhívások szintén azt bizonyítják, hogy a támadások időpontjában a közelben jártak, a környéken használták az „akciós telefonokat”. Ezt erősíti meg a környékbeli autópálya térfigyelő kameráinak néhány felvétele is, amelyeken a támadás időpontját megelőzően és közvetlen az után is rögzítették a vádlottak által használt Opel Astrát.

A telefonhívások azt bizonyítják, hogy a támadások időpontjában a közelben jártak, a környéken használták az „akciós telefonokat”.

Csontos István a tiszalöki gyilkosság helyszínének közelébe fuvarozta a vádlottakat. Azt állítja, nem tudta mire készülnek társai. A kislétai akcióból azért nem szállhatott ki, mert társai megfélemlítették, családtagjainak zaklatásával fenyegetőztek – vallotta. Szavai azonban nem csak a két gyilkosság elkövetését bizonyítják, de összefüggésbe hozzák a tatárszentgyörgyi gyilkosság elkövetéséve és a többi támadással is a vádlottakat, ezekről alkalmilag, ötletszerűen meséltek neki – hangzott el a vádbeszédben.

Erőltetett iramban olvasta fel vádbeszédét az ügyész, de nem sikerült a végére jutni, szerdán folytatja. Utána a sértettek védői kapnak szót, azután az ügyvédeké a terep, és utoljára a vádlottak mondhatják el véleményüket a nyomozásról, a vádiratról, a tárgyalásról, cáfolhatják, hogy közük lenne a gyilkossághoz.