Csontos Istvánt bűnpártolásért, és ne bűnsegédként vonják felelősségre, a „közel négy év, fegyházi körülmények között letöltött előzetes letartóztatás kellő büntetés védencemnek” – indítványozta Barcsi István ügyvéd szerdán a Budapest Környéki Törvényszéken. Csontost előre kitervelten, aljas indokból elkövetett emberölés bűntettével, mint bűnsegédet vádolja a bíróság. Ha a védő indítványát elfogadnák, Csontos az ítélethirdetés napján szabadulhatna. - Stépán Balázs írása

Csontos fuvarozta a két utolsó gyilkosság helyszínére a vádlottakat. Tiszalökön a munkába induló Kóka Jenőt, Kislétán Balogh Máriát ölték meg, kislányát életmentő műtéttel sikerült megmenteni. A vád szerint Csontos tudta mire vállalkozik, hogy társai gyilkosságra készülnek. Barcsi István vitatja, hogy védence tisztában lett volna, mire vállalkozik, illetve a vádlottak fenyegetéseitől félt. A különbség óriási: a bűnpártolást megúszhatja néhány évvel, bűnsegédként annyit kap, mint amennyit a tettes. A pártoló utólag segíti a tettest, a bűnsegéd támogatja a bűncselekményt is.

„A rendőr mondta nekem, hogy gyilkosság történt. Azt mondta, egy cigány embert öltek meg golyós puskával Tiszalökön.”

Barcsi István álláspontja szerint Csontos nem tudta, mire készülnek társai Tiszalökön. A Kiss testvérek azt mondták, vadászni fognak, vagy túráznak, bár meglepődött Csontos, amikor a fegyvereket a kocsiba pakolták, de engedelmeskedett. Tiszalökön hagyta a Kiss testvéreket, a harminc kilométerre eső Polgáron várakozott, hogy hol és mikor vegye föl utasait. Egy helybeli rendőr igazoltatta, tőle tudta meg, hogy Tiszalökön meggyilkoltak egy cigány férfit. Csontos sejthette, hogy Kissék gyilkoltak, de csak akkor tudta meg, amikor az autóba szálltak, és elmesélték neki, hogy az áldozat szó nélkül összecsuklott. Őt a hátsó ülésre zavarták, Kiss Árpád vezetett hazafelé, míg Balmazújváros határában el nem akadtak az iszapos sárban – idézte föl Barcsi István, ahogyan szerinte történhetett. Jogi okfejtése szerint ezzel Csontos semmiféle bűncselekményt nem követett el, nem tudta mire készülnek társai, hazafelé pedig nem ő ült a volán mögött. A védő szerint ezzel magyarázható, hogy Polgáron, az igazoltatás folyamán higgadt volt, a rendőrnek sem tűnt föl, hogy idegeskedne valamiért, nyugodtan viselkedett. „Félóra alatt érhettem be Polgárra, - idézte föl a védő Csontos nyomozati vallomását –, ott várakoztam vagy félórát. Ekkor jött egy járőrautó, egy rendőr szállt ki belőle és igazoltatott. A rendőr mondta nekem, hogy gyilkosság történt. Azt mondta, egy cigány embert öltek meg golyós puskával Tiszalökön. Én ekkor már arra gondoltam, hogy a Pisti és az Árpi lehetett. Nagyon ideges voltam, mert ekkor jöttem rá, hogy mibe kevertek bele.” Az úton hazafelé „elmondtam, hogy a rendőr mit mondott a gyilkosságról. Akkor mondták, hogy ők voltak, akik lelőtték az embert. Én ott nem is mertem többet kérdezni, mert féltem tőlük. Pontos körülményekre azért nem emlékszem, mert nagyon ideges és zavart voltam. Visszafelé Árpi vezetett.”

„Eltesznek engem is láb alól valamilyen úton-módon.”

A tiszalöki gyilkosság után Csontos megváltozott, kiborult. Az ügyvéd a tanúkra hivatkozott, akik észrevették, hogy a férfi retteg, ideges, megpróbál elszakadni családjától, azt tervezi, hogy elköltözik Debrecenből. Barcsi szerint a narcisztikus, erőszakos, hidegfejű Kiss Árpád fenyegette, hogy nem lehet kiszállni, családtagjait, őt is veszélynek teszi ki, ha elárulja a társaságot. Csontos félt tőle: „eltesznek engem is láb alól valamilyen úton-módon” – vallotta.   Nyalka Éva nyomozati vallomását is idézte az ügyvéd: „Árpi azt mondta nekem, nem tehetek semmit, nem mondhatok semmit, mert veszélyben van az életem, addig fogok élni, ameddig ők. Utalt arra, hogy ha ő már nem lesz, úgyis megtalál engem valaki, aki nekem vagy a fiamnak tudna ártani.” Kiss Árpád fenyegetőzése nem tűnhetett alaptalannak, félelemben tartotta Csontost, ezért nem merte elhagyni a társaságot – állítja ügyfeléről a védő.

„Árpi azt mondta nekem, nem tehetek semmit, nem mondhatok semmit, mert veszélyben van az életem, addig fogok élni, ameddig ők.”

A kislétai gyilkosságról sem tudhatott előre – véli Barcsi -, hiszen rendszeresen sofőrködött a Kiss testvérek mellett, terveikbe nem avatták be, remélhette, hogy békén hagyják. A kislétai gyilkosság előkészületeibe sem avatták be, a július végi terepszemléről nem tudott, nem tudhatott az autóba pakolt fegyverekről sem, ráadásul ezúttal Kissék és Pető sem katonai gyakorlót viselt, hétköznapi ruha volt rajtuk. Ha útközben ki is derült, hogy gyilkosságra készülnek a többiek, nem volt választása Csontosnak – érvelt Barcsi –, három mindenre elszánt fegyveres ült mellette az autóban a néptelen országúton.  Órák múlva, a tetthelytől távol vette föl a hazafelé induló vádlottakat. Ettől kezdve lehet a jogi értelemben bűnpártolónak tekinteni, érvelt az ügyvéd.

Csontos koronatanú, de az ügyész sem tartja feltétel nélkül szavahihetőnek.

Csontos a koronatanú, vallomásán alapul a két utolsó gyilkosság bizonyítása. A vád – egyebek mellett – az ő tanúvallomásán alapul. Ennek ellenére az ügyész sem tartja feltétel nélkül szavahihetőnek, Kissék értelemszerűen azt állítják róla, hogy egy szava sem igaz. „Akkor szavahihető, amikor a vádnak tetszően terhelő adatokat mond, de akkor már nem, amikor a saját gondolatairól, az őt ért traumákról nyilatkozik” – véli az ügyvéd.  A vád szerint Csontos óvatosan vallott, nehogy gyanúba keveredjen, védekezett. Az ügyészség szerint hazudik, vagy elhallgatja, ami ellene szól. Erre alapozzák azt, hogy Csontos mindvégig tudta mire készülnek társai, akik fokozatosan, óvatosan vonták a gyilkosságsorozatba. A vád szerint a tetteseknek szüksége volt egy megbízható, fegyverekhez értő, a terepen megbízhatóan vezető, gyakorlattal rendelkező sofőrre, olyanra, aki legalább némileg azonosul törekvéseikkel, és alapvetően gyűlöli a cigányokat. Csontrabló néven blogolt: „védencem állítólagos rasszista beállítottságával és az egyetlen ide vonatkozó internetes bejegyzésével kapcsolatosan a bíróság előtt érdemi vallomást tett: <Szeretném elmondani, a bejegyzés nagyon durva volt és megmondom őszintén, ha esetleg azt olvasom, hogy ellopják az idős néninek a tyúkját, akkor nem írok semmit. Ha esetleg azt olvasom, hogy mittudom én több segélyt vettek fel, nem írok semmit. De az nekem sok, hogy egy 83 éves néninek úgy kell meghalnia, hogy megerőszakolják és baltával levágják a lábát, én ezen akadtam ki >” – idézte Barcsi, aki a tanúkra hivatkozva elmondta, hogy ügyfele nem a cigányokat, vagy a „cigánybűnözést” gyűlöli, de az elesetteket helyzetét kihasználó bűnözőket, bár tudnánk mutatni, a blogban idéztünk is, keményen rasszista, nehezen megmagyarázható bejegyzést a vádlottól.

Kiss Árpád az utolsó szó jogán mondhatta el véleményét, keményen kritizálta a nyomozás menetét, a vád egyoldalúságát, a szakértői véleményeket, a tanúk, elsősorban Csontos István és Nyalka Éva ellentmondó, valótlan vallomásait.

Kedden Kiss István másodrendű vádlott szólhat.