A hatóságok leszakadt tetőgerenda kétszázas szögeire gyanakodtak - Stépán Balázs írása 2011-09-22-ei tárgyalási napról

2009. február 22-én éjjel támadtak Csorba Róbert családjának házára Tatárszentgyörgyön a Fenyves soron. Molotov koktélt dobtak a padlásra, a nappali szoba ablakába, a tűz elől menekülő Csorba Róbertet és ötéves kisfiát, „Robikát” agyonlőtték.

A vádirat szerint K. István, a másodrendű vádlott négy lövéssel gyilkolt, a gyújtópalackokat P. Zsolt harmadrendű hajította az épületre. A kilencedik vádpontról tárgyalt szerdán a Pest Megyei Bíróság, Jakab Renátát, Csorba Róbert élettársát és Csorba Csabát, édesapját hallgatták meg.

„A k… anyád” - pontozzuk ki a tanú szavait, ahogyan Miszori László bíró javasolta a szerdai tárgyaláson -, ordította Csorba Csaba a tűzoltó szemébe, aki azt próbálta bizonygatni neki, hogy a lángokban álló szomszédos épület elektromos zárlat miatt gyulladt ki. Csorba ekkor már azt feltételezte, hogy fiát, Csorba Róbertet lelőtték, családját megtámadták, házát felgyújtották és az unokája arcát, valamint fia testét borító sérülések valójában lövésektől származnak, nem tűzben keletkeztek, ahogy a tűzoltók beszámolójára és a rezidens-háziorvos vizsgálatára hagyatkozó rendőrök feltételezik.

„Csaba tűz van a Robiéknál, ébredj” – ordibálta Csorba felesége, 2009. február 22-én éjjel. Az ötvenes férfi gatyában, alsóingben ugrott ki az ágyból és rohant ki az udvarra, óriási volt a kavarodás, láng csapott föl Róbert fia szomszédos házának tetejéből. Úgy emlékszik, hogy Jakab Renáta, fia élettársa kisfiát kereste eszeveszetten az udvaron, megpróbált volna visszarohanni az égő házba, hátha ottrekedt a kisfia, alig tudták lefogni. Senki sem tudta megmondani, hogy mi történt, hol van Robi, aki a tűz elől menekülve a ház előterében karjába kapta kisfiát, Robikát, és magával vonszolta kislányát, Biankát is az udvarra.

Robira Csorba másik, fia Richárd talált rá, az égő ház mellett hevert aléltan a hóban. Csorba Csaba Renátával egyezően azt állítja, amikor rátaláltak még élt. Richárdtól azt hallotta, néhány szótöredékkel próbálta jelezni, hogy lelőtték.

Csorba felhívta a rendőrséget, a tűzoltókat, a mentőt. A Tatárszentgyörgyön járőröző rendőrök érkeztek elsőként, de Csorba akkor már ismerősét, a dabasi kapitányt, Kocsis Istvánt tárcsázta: „Azonnal gyere Pityu bazmeg, lemészárolták a családomat”. A helyszínre érkező rendőrtiszt leintette: „Á, dehogy, a leszakadt tetőgerendából kiálló kétszázas szögek” okozták a sérüléseket, mondta a tűzoltók feltételezésére hivatkozva, baleset történt, és csak akkor tért vissza a helyszínre, amikor már  nappal megtalálták a lövedékeket, a söréteket, és a hüvelyeket a hóban, a ház körül bóklászó rokonok és helybeliek, Petrik Márton és családja, meg a többiek.

A tanú szerint a rendőrség csak e bejelentés után vizsgálta át a már alaposan feldúlt környéket. Csorba Csaba a tárgyaláson azt is állította, hogy a hóban talált hüvelyek a támadás után kerülhettek a ház udvarára, a frissen lehullott hóba.

Elmondta, hogy ő segített a mentősnek sérült fiát a rohamkocsiba cipelni: „Állapota stabil, szállítható” – mondta a mentős, ám elment, otthagyta, és három-négy perc múlva tért csak vissza, amikor arról tájékoztatta őt, hogy fia meghalt.

A tatárszentgyörgyi támadás bírósági feldolgozása, értékelése - további hozzátartozók, szemtanúk, valamint rendőrök, mentősök, tűzoltók kihallgatásával - még több tárgyalási napot vesz igénybe.