Határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabását indítványozta Balázsi Bence védencére, Kiss Istvánra, aki álláspontja szerint két rendbeli szándékos veszélyeztetésben bűnös. Kiss Istvánt bűncselekmény, vagy bizonyítottság hiányában mentse föl a Budapest Környéki Törvényszék a hat gyilkosság vádja alól - indítványozta. Lőrincz Márton bizonyítottság hiányában kérte védence, Pető Zsolt felmentését az összes vád alól. - Stépán Balázs írása
Mindkét ügyvéd arra hivatkozott, hogy nem sikerült minden kétséget kizáróan bizonyítani, hogy a vádlottak követték el a hat gyilkosságot Nagycsécsen, Tatárszentgyörgyön, Tiszalökön és Kislétán, és a besenyszögi fegyveres rablást. Kiss István és Pető Zsolt a gyilkosságokban nem vett részt, nem is jártak a helyszínen, illetve a vád nem bizonyította be minden kétséget kizáró módon bűnösségüket – vélik az ügyvédek. Lőrincz Márton szerint, bár a Kiss testvérek azt vallották, hogy Pető is részt vett a galgagyörki és a piricsei támadásban, azonban a két vallomás az ügyvéd szerint nem elég ahhoz, hogy a bíróság bűnösnek mondja ki védencét, aki mindvégig mindent következetesen tagad.
Mindkét védő kétségbe vonta a perben felvonultatott tanúk, elsősorban Csontos István, és F.-né Nyalka Éva szavahihetőségét.
Mindkét védő kétségbe vonta a perben felvonultatott tanúk, elsősorban Csontos István negyedrendű, és Fehérné Nyalka Éva szavahihetőségét, vallomásaik felhasználhatóságát. Csontos együttműködött a nyomozókkal. Balázsi szerint „egyfajta megfelelési kényszerben” beszélt a nyomozóknak, egyrészt saját magát mentegetve, másrészt megpróbálta kitalálni, mit várnak tőle a kihallgatók. Elismerte, „lehet az újságban olvasottak alapján” vallott: „lehet megpróbáltam segíteni a rendőröknek, azért mondtam többet, mint amennyit tudtam”. Mindkét ügyvéd szerint a tiszalöki és a kislétai gyilkosságok részleteit másként mesélte el különböző vallomásaiban, a korábbi támadásokról pedig hallomás alapján számolt be, állítólag Kiss István beszélt neki azokról, és azt ismételte el különböző formában a nyomozóknak. Ráadásul az újabb és újabb vallomások tartalma egyre bővült, hiszen olvasta az újságokat, figyelte a híreket, az onnan, és a nyomozóktól szerzett ismereteit használhatta föl – véli Balázsi. Az ügyvédek szerint Csontos szavaira „nem lehet büntető tényállást alapítani”.
Csontos: „lehet megpróbáltam segíteni a rendőröknek, azért mondtam többet, mint amennyit tudtam”.
Nyalka Éva zavaros vallomásait a bosszútól való félelmében, zavart lelkiállapotban tette a nyomozás során, a tárgyaláson azután megpróbálta a „fiúkat terhelő” momentumokat visszavonni. Az asszony vallomásait Lőrincz Márton szerint „erős fenntartással kell kezelni”, mert azokat kezdetben a harag, a kétségbeesés diktálhatta és az asszony nagyon befolyásolható.
A tárgyi bizonyítékok nem meggyőzőek, és a védők szerint nem helytálló a vád sorozatgyilkosságra hivatkozó koncepciójának logikája sem, amivel a különböző helyszíneken elkövetett gyilkosságok bizonyítékait, az elkövetés hasonló vonásait, és a tanúvallomásokat egymásra vonatkoztatva, egységesen értékeli.
Hatalmas társadalmi nyomás alatt dolgozott több mint száz nyomozó, de „nem a társadalmi kívánalmaknak kell megfelelni”.
Két éve szeptemberben vállalta el Balázsi Bence Kiss István védelmét. Perbeszédében sérelmezte, hogy akkor nem kapott negyvenöt nap felkészülési időt, mert a bíróság szerint, ismernie kellett, hogy milyen bonyolult ügyet vállal el. Balázsi szerint ezzel csorbult a védelem joga, de erről majd az első fokú ítélet után, a másodfokú bíróság dönt. És arról is, hogy vajon a vádhatóság és a bíróság ki tudta-e küszöbölni a nyomozás hiányosságait? Lőrincz Márton elismerte, hogy hatalmas társadalmi nyomás alatt dolgozott az ügyön a több mint száz nyomozó, de „nem a társadalmi kívánalmaknak kell megfelelni”, utalt arra, hogy talán egyfajta koncepció igazolása uralhatta el a nyomozást, és magyarázhatja meg az egyes eljárási cselekmények, a házkutatások, helyszínelések elkapkodását.
Kiss István a galgagyörki és a piricsei támadást elismerte. Balázsi Bence szerint Kiss István Galgagyörkön vaktában lövöldözött, Piricsén pedig reflexből tüzelt a viskó váratlanul kinyitott ajtajára, nem gondolt arra, hogy bárkit megsebesíthet. Erre utal szerinte az, hogy a lövés után sietve elhagyta a helyszínt. Balázsi szerint nem akart megölni senkit, célja a félelemkeltés, az épületek megrongálása volt.
Vajon a vádhatóság és a bíróság ki tudta-e küszöbölni a nyomozás hiányosságait?
„Vakvágányra futott” a vád azzal, hogy túl nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy Kisst évekkel ezelőtt egy „félig roma férfi” megkéselte, és innen eredhet elvakult cigánygyűlölete, mert egy pszichológiai szakvélemény szerint a vádlottat az ilyenkor szokásos traumánál nagyobb és mélyebb sokk nem érte – érvelt Balázsi. Kiss a kilencvenes évek elején valóban a debreceni élet ismert skinhead figurája volt, a nemzeti radikálisokkal együtt járt nemzeti rock koncertekre, focimeccsekre, kirándulni és bográcsozni. A „tetováló művészek” a kétezres évek elején varrták Kissre Rudolf Hess képmását, meg a halálfejet, ivott és dohányzott, de „180 fokos fordulat állt be életébe”, amikor megismerkedett élettársával, eltávolodott a nemzeti radikálisoktól is. Balázsi indítványozta, hogy ez ügyben Fehérné Nyalka Éva, és Kiss élettársának tárgyalási vallomásait fogadja el a bíróság, annak eldöntésére, hogy védence valóban szélsőségesen cigánygyűlölő lenne.
A debreceni házkutatás eseményeit részletesen elemezte az ügyvéd, vajon milyen „hitelességűek a lefoglalt tárgyak”? A bíróság számtalan helyszínelő és házkutatást végző rendőrt hallgatott meg, de az ügyvéd véleménye szerint nem sikerült megnyugtatóan tisztázni, honnan, hogyan kerültek elő a bűnjelek, hogyan kezelték azokat, hogyan sikerült megvizsgálni mindegyiket. Több mint öt órán keresztül vizsgálták át a Perényi 1 klub tizenöt helyiségét, és erről csupán egy két oldalas jegyzőkönyv készült. Ebből nem lehet hitelt érdemlően rekonstruálni az eseményeket, állítja az ügyvéd, és véleménye szerint téved a vád, hogy a helyszínen készített videó felvétel, és a tanúvallomások segítségével hitelesíthető lenne a bizonyítékok lefoglalása és bűnügyi kezelése.
Balázsi bírálta a szakértőket is. A fegyvereken talált DNS minták ugyan igazolják, hogy védence kezében voltak a fegyverek, de a szakértők elismerték, hogy ezekből nem lehet megállapítani ki, mikor használta a puskákat, és hogy ki húzta meg a ravaszt a gyilkosságok helyszínén. Az ügyvéd szerint a hasonló gyilkosságok sorozatos elkövetése nem elég ahhoz, hogy a különböző helyszíneken talált bizonyítékokat egymásra vonatkoztassák, a hasonló módszerrel megtervezett és véghezvitt támadások pedig nem bizonyítják, hogy mindet ugyanazok a vádlottak követték el – véli az ügyvéd.
