A "Cigánynak lenni magyarországon" 2009-es kötetéből - 1. rész

 Alább közöljük az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány kérésére készült "Cigánynak lenni Magyarországon" 2009-es évre vonatkozó kiadványában megjelent szöveg első részét, hamarosan pedig feltöltjük a második felét is.

 

Cigányirtás Magyarországon – a valóra vált Oláh Action

 

Néhány éve még csak internetes játékok, számítógépes programok borzolták a kedélyeket a cigány nép megsemmisítésének „szent küldetéséről”. Jogászok, jogvédők, média esztéták hosszú hónapokig vitáztak szólásszabadságról, emberi jogokról, a növekvő rasszizmusról, míg a rendőrség és az ügyészség rövid idő alatt megállapította: nem történt bűncselekmény, vagy nincs ki ellen eljárni a cigányirtó játékokkal kapcsolatban. Eltelt egy-két éve, kilépve a virtuális világból 2008-ra valósággá vált az Oláh Action. Cigányok házait gyújtották fel, kézigránátokat dobtak alvó emberek otthonaikra. Éjjel, álmukban lőttek agyon, sebesítettek meg nőket, férfiakat, gyermekeket. Tavaly elkezdődött a cigányvadászat Magyarországon: Molotov-koktélokkal megriasztott, égő lakásukból menekülő „dúvadaknak” tekintett embereket sörétes fegyvereikkel szó szerint levadászták. A teríték: nyolc halott, tucatnyi súlyos sérült, félszáznyi potenciális áldozat, felgyújtott házak, rettegés, félelem. Bár a sorozatgyilkosságok gyanúsítottjait - a rendőrség kezdetben félvállról kezelt, hanyagnak mondható nyomozásának eredményeként is - elfogták, az időközben egyre durvuló támadásoknak ezzel közel sem biztos, hogy vége van, tekintettel arra, hogy több bűncselekményben még ma sincs gyanúsított. Összeállításunkban a romák elleni támadásokat, a magyar kriminalisztikában egyedülálló gyilkosság-sorozatot állítottuk időrendi sorrendbe.

2008. január 22. - A Baranya megyei Szigetváron két roma származású nőt bántalmazott a város főterén öt barcsi fiatalember. Az ügyészség nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport  tagja elleni erőszak bűntette miatt emelt vádat a vagyon elleni  bűncselekmények miatt büntetett előéletű elkövetőkkel szemben. A skinhead benyomását keltő 18-23 év közötti fiatalok többször italoztak együtt egy vendéglátóhelyen, ahol nyíltan hangoztatták: "nem szeretik a romákat",majd egyikük azt mondta, "ha a cigányok verhetnek magyarokat, akkor a magyarok is verhetnek cigányokat". Így vetődött fel, hogy "meg kellene verni valakit a romák közül". Ezzel a céllal vezérelve felszálltak a Barcsról Pécsre tartó vonatra, de mivel jegyet nem váltottak, a kalauz Szigetvárnál leszállította őket. Úgy döntöttek: hazautaznak, de előbb vernek. Fejüket és arcukat kapucnival, sállal, sísapkával takarták el, s amikor a roma asszony lánya kíséretében egy parkon keresztül hazafelé tartott a moziból, rájuk támadtak. Egyikük előzetes szóváltás nélkül bokszerrel megütötte a nőt, aki ettől földre került. A bántalmazásba ekkor a többiek is bekapcsolódtak, áldozatukat többször megütötték és megrúgták, melyektől nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. A lány eközben elrohant segítségért, az egyik vádlott lánccal a kezében utána futott, de nem érte utol. A rendőrség hamar elfogta az elkövetőket, akik előbb elismerték, majd tagadták, hogy kizárólag cigányverést akartak. A egyik elkövető, fiatalkora miatt szabadlábon védekezhetett, míg másik négy társa 6 hónapot töltött előzetes letartóztatásban, a kényszerintézkedés alól csak az első tárgyalási napon menetsültek.

A Pécsi Városi Bíróság első fokú, novemberi ítéletében úgy határozott: az etnikai jellegű motivációt nem lehetett kétséget kizáróan bizonyítani, ezért csak garázdaságban, valamint testi sértés kísérletében mondta ki bűnösnek a vádlottakat. J. Mátét egy év, három évre felfüggesztett fogházbüntetésre, M. Rolandot egy év három hónap, K. Balázst tizenegy, S. Zsoltot kilenc, M. Gyulát nyolc hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte.

A Baranya Megyei Bíróság 2009. április 10-én hozott jogerős ítéletében viszont azt állapította meg, hogy a városi bíróság helytelen következtetései miatt a tényállás részben megalapozatlan volt, ezért etnikai csoport tagja elleni erőszak elkövetésében mondta ki bűnösnek és súlyosabb ítélettel, szabadságvesztésre ítélte az öt fiatalembert. Az ítélet indoklásában elhangzott: az elkövetés módja, körülményei, a tanúk beszámolói, a vádlottak rendőrségen tett beismerő vallomásai, az egyikük bőrére tetovált cigányellenes vers, a házkutatások során talált, önkényuralmi jelképekkel díszített tárgyak, valamint nyilvános helyen tett nyilatkozataik, miszerint ellenszenvvel viseltetnek a romák iránt, a bizonyítékok zárt láncolatát alkotják. Ebből pedig kétséget kizáróan megállapítható, azért bántalmazták áldozataikat, mert a cigány kisebbséghez tartoznak. A jogerős ítélet szerint M. Gyulát 1 év (3 év próbaidőre felfüggesztett) börtönbüntetéssel, J. Mátét 1 év 6 hónap (4 év próbaidőre felfüggesztett) fogházbüntetéssel, S. Zsoltot 1 év 6 hónap, M. Rolandot 2 év 2 hónap, K. Balázst pedig 2 év 6 hónap letöltendő börtönbüntetéssel sújtotta a megyei bíróság.

2008. március 1. - A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszaroffon felgyújtották a kunmadarasi cigány kisebbségi önkormányzat képviselőjének házát, falára horogkeresztet és gyalázkodó feliratokat is festettek. Botos Ernő, aki a 2006-os kisebbségi önkormányzati választásokon a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége (MCDSZ) színeiben szerzett mandátumot a kunmadarasi kisebbségi érdekképviseletben, azt mondta: hajnali fél négykor zajt hallott, majd füstöt érzett, és az udvarra kilépve vette észre, hogy ég a családi házuk teteje. Szerencsére a lakásban nem tartózkodott senki, mivel ő és felesége az ugyanazon az udvaron lévő nyári konyhában aludt. A 13x6 méteres lakóépület és a hozzátartozó garázs tetőszerkezete teljesen kiégett, a bútorok használhatatlanná váltak. Az épület falára azt írták: „Így járnak a véresszájú komcsik, Kolompár kutyája”. Az Országos Cigány Önkormányzat elnöke elsőként jelent meg a gyújtogatás helyszínén, és segítséget ígért a kisebbségi képviselőnek. Teleki László, az MSZP országgyűlési képviselője, volt romaügyi államtitkár felháborítónak nevezte, hogy a cigányok elleni erőszak már ilyen formában is megjelent Magyarországon. A tűzvizsgálat megállapította, szándékos gyújtogatás történt, a rendőrség emiatt indított nyomozást. A tettes máig ismeretlen.

2008. március 15. - A Veszprém megyei Tapolcán két 17 éves fiú egy szórakozóhely közelében minden előzetes szóváltás nélkül összevert és megrugdosott egy roma férfit az utcán. A 32 éves áldozat életveszélyes állapotban, kómában került az ajkai kórházba. A bíróság életveszélyt okozó testi sértés miatt előzetes letartóztatásba helyzete a két fiatalkorú támadót, akik valószínűleg "csak jó balhénak" tartották a verését, mert a rendőrség álláspontja szerint nincs adat, bizonyíték arra, hogy a férfit a származása miatt verték volna meg.

2008. április 14-én bejelentés érkezett, hogy Faddon egy ház padlásán és egyik helyiségében szándékos gyújtogatás történt, majd 26-án a tulajdonosa azt közölte a rendőrséggel, hogy Molotov-koktélt dobtak a házára, akkor azonban nem keletkezett tűz. Ezután csoportos garázdaság miatt kellett a rendőrségnek intézkednie, mert a ház tulajdonosa és családja elindult, hogy bosszút álljon azokon, akik szerinte a gyújtogatást elkövették. Több embert bántalmaztak, karddal is fenyegetőztek. Júniusban a faddi falunapra a szervezők a Magyar Gárda és a Nemzeti Érzelmű Motorosok Egyesületének tagjait is meghívták, ahol nagyközség lakóinak együttélési szabályzatát is bemutatták. A szabadság, a tulajdon, a személyi biztonság, az elnyomatással szembeni ellenállás joga alkotmányos jogok, s ezen jogok tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége - ismertette Klárikné Kovács Éva óvónő a szabályzat bevezetőjében.

2008. június 3. - A Fejér megyei Pátkán Molotov-koktélt dobtak három, romák által lakott házra. Senki nem sérült meg, de egy szobában, ahol gyerekek aludtak, tűz keletkezett. A szándékos gyújtogatás következményeként az egyik háznak az ablakpárkánya és a redőnye gyulladt meg, a másiknak a homlokzata kormozódott be. A harmadik épület ablakát betörte a Molotov-koktél, s a szoba - ahol gyerekek aludtak - mintegy két négyzetméteren lángra kapott. A rendőrség közveszély okozás megalapozott gyanújával indított eljárást ismeretlen tettes ellen. Az Országos Polgárőr Szövetség közleményben cáfolta azt a sajtóhírt, hogy helybeli polgárőrök dobták volna a gyújtópalackokat, ennek ellenére a rendőrség bűnügyi őrizetbe vett három polgárőrt, akiket a bíróság előzetes letartóztatásba is helyezett. Az 1600 lelkes falu lakosai hirtelenjében összehívott falugyűlésen döntöttek arról, hogy aláírásgyűjtést kezdenek, hogy bizonyítsák, a Molotov-koktélos támadáshoz nincs közük a polgárőröknek, családtagjaik számára pedig gyűjtést kezdeményeztek. Két nappal később, egy lakossági fórumon kiáltványt fogadtak el a helyi polgárőrök védelmében, aztán a résztvevők békés, ám demonstratív sétát tettek a romák lakta utcákon. Néhány ott lakó - félreértve a helyzetet - botokkal, vasrudakkal, kaszával indult meg a sétálók felé, de tettlegességre nem került sor. A rendőrség egy héttel a bűncselekmény elkövetése után tudatta: "a három, már előzetes letartóztatásban levő személlyel szemben a rendőrség megalapozott gyanúját a személyi, tárgyi és okirati bizonyítékok mellett az egyik gyanúsított részletes, a bűncselekmény többi résztvevőjének szerepét is feltáró vallomása is alátámasztja". A Polgári Összefogás Pátkáért Civil Szövetség falugyűlést szervezett, ahol a Magyar Gárda másfél száz tagja is megjelent. Füri Béla (független) polgármester bejelentette: a község képviselőtestülete megalkotta Pátka község együttélési szabályzatát, "kódexét", amely rögzíti mindazokat a helyi "törvényeket", amelyek betartása a békés együttélés, a falu nyugalma érdekében valamennyi pátkai állampolgár számára kötelező lesz, ha azt elfogadja a falu közössége. A dokumentumot átakarták adni a roma közösség képviselőinek, de közülük senki nem vette át. A polgárőrök pere jelenleg a Fejér Megyei Bíróságon zajlik, az előzetes letartóztatásban lévő férfiakat több emberen elkövetett, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés kísérletével vádolják.

2008. június 15. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Fényeslitkén kocsmai szóváltást követően egy 40 éves helyi lakos késsel megölt egy 14 éves roma fiút, 16 éves társát pedig súlyosan megsebesítette. A fiatal fiút az OCÖ saját halottjának tekintette. A rendőrség a nyomozás elején megállapította, hogy nem etnikai alapú a bűncselekmény. A megyei bíróság egy évvel később nem jogerősen 11 év fegyházbüntetésre ítélte a férfit, mellékbüntetésként nyolc évre eltiltotta őt a közügyek gyakorlásától, és elrendelte a férfi kényszergyógyítását. A nem jogerős ítéletet az ügyész tudomásul vette, a védelem enyhítésért és eltérő minősítés meghatározásáért fellebbezett, így a per a Debreceni Ítélőtáblán folytatódik.

2008. július 21. - A Pest megyei Galgagyörkön kevéssel éjfél után rálőttek három romák lakta családi házra. Több lövedék az ablakokon keresztül az épület belsejében a falba fúródott, de személyi sérülés nem történt. Egy hónappal korábban, egy szerelmi háromszög miatt két család között alakult ki konfliktus a településen. A cigányok által lakott utcáéba költözött nem roma házaspár nőtagja szexuális kapcsolatba került egy fiatal cigány fiúval, emiatt a megcsalt férfi pofon vágta a szeretőt. A felszarvazott férj még aznap éjjel a Magyar Gárdát hívta segítségül, hogy elköltözhessen a faluból. Utóbb kiderült, nem az érintet család házát támadták meg az ismeretlenek. A romák elleni fegyveres támadássorozatban ez volt az első bűncselekmény.

2008. augusztus 8. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Piricsén Molotov-koktélokat dobtak két, romák által lakott házra és lábon lőttek egy középkorú nőt, amikor kilépett az utcára. A nő súlyos sérülést szenvedett, kórházba szállították. Az egyik épületben gyermekek is voltak, de nem sérült meg senki. Kolompár Orbán, az OCÖ elnöke, miután telefonon értesült a helyi kisebbségi vezetőktől a bűncselekményről, úgy fogalmazott: a galgagyörki éjszakai támadás folytatása történhetett, ezért a rendőrség álláspontjával ellentétben úgy látja, etnikai alapú támadássorozatról van szó. Bencze József országos rendőrfőkapitány úgy döntött, az ügy vizsgálatát a Nemzeti Nyomozó Iroda veszi át, és több emberen elkövetett emberölés kísérlete miatt indult nyomozás. A Molotov-koktélos támadások miatt Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök felkérte az igazságügyi tárca vezetőjét, készítsen javaslatot arra, hogyan lehet fokozni a rendőri jelenlétet a kistelepüléseken a közbiztonság javítása érdekében.

2008. augusztus 19. - Székesfehérváron késő este garázda fiatalok kövekkel dobálták meg egy többségében romák lakta lakóház ablakait, és életveszélyesen megsebesítettek egy 12 éves roma kislányt. A rendőrség másnap, illetve két nappal később azonosította, és elfogta a gyanúsítottakat. A térfigyelő kamerák adatai alapján megállapították, hogy a garázdaságban tizenegyen, de tevőlegesen csak hatan vettek részt. A városi bíróság az életveszélyt okozó testi sértéssel gyanúsítottak közül az egyik fiatal felnőtt esetében - aki ellen egyébként más ügyben már folyik büntetőeljárás - lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el. A négy fiatalkorú és két fiatal felnőtt gyanúsított közül egy tagadta a bűncselekmény elkövetését, öten viszont beismerték, hogy kővel dobálták meg a többségében romák lakta házat, mint mondták, azért, mert meg akarták bosszulni azt, hogy egy társukat a házban lakók korábban megverték. A bíróság nem látta bizonyítottnak, hogy az életveszélyt okozó bűncselekményt szándékosan követték el, megállapítása szerint gondatlanságból elkövetett bűncselekményről van szó.

2008. szeptember 5. - A hajdúsági Nyíradony-Tamásipusztán lövéseket adtak le arra a házra, amelyben romák aludtak. Személyi sérülés nem történt. Horváth József, a helyi cigány önkormányzat elnöke azt mondta: az érintett család kimondottan szegény, nincs haragosuk, békésen, probléma nélkül éltek a faluban, így ok nélkül lőttek rá házukra. Később úgy nyilatkozott, elképzelhető, hogy uzsorakölcsön miatt lőttek rá a családi házra. A megyei rendőrkapitányság több emberen elkövetett emberölés kísérlete miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen, és 200 ezer forint nyomravezetői díjat tűztek ki.

2008. Szeptember 17. - Kézigránátot dobtak hajnalban Siófokon az Október 23. utca 5. szám alatti családi ház udvarába, amely anyagi károkat okozva az épület falának tövében felrobbant. A rendőrség robbanóanyaggal vagy robbantószerrel való visszaélés miatt ismeretlen tettes ellen indított nyomozást.

2008. Szeptember 29. - A Heves megyei Tarnabodon a hajnali órákban lövéseket adtak le és Molotov-koktélokat hajítottak családi házakra. Személyi sérülés nem történt. A Molotov-koktélos támadás nyomán egy épületben keletkezett tűz. Meggyulladt egy ablakkeret, illetve egy szőnyeg.       A lángokat a bennlakók megfékezték, így a kiérkező tűzoltóknak csupán a parazsat kellett eloltaniuk. Másnap a rendőrség három cigány fiatalt tartóztatott le, akik 11 hónapig voltak előzetes letartóztatásban a bűncselekmény elkövetésének gyanújával. A rendőrség azért gyanúsította meg a három férfit a tarnabodi bűncselekmény elkövetésével, mert egy tanú arról számolt be, hogy a támadást megelőző napokban egy lefűrészelt csövű vadászfegyvert láttak az egyik férfinál, akinek a ruházata hasonlított a támadók vélt viseletéhez, és a nyomszakértők lőpornyomokat találtak a kezükön és ruházatukon. Később kiderült, hogy a támadást nem ők követhették el, ezért a feltételezett elkövetők elfogása után azonnal szabadon engedték őket. A három roma férfi kártérítési pert indít a magyar állam ellen. A rendőrség annak ellenére, hogy három gyanúsítottat tartott fogva, továbbra is a romák elleni sorozat-bűncselekmény részeként kezelte az ügyet.

2008. Október 15. - Kőszárhegyen ismeretlenek gyúlékony anyaggal teli égő üvegeket dobtak egy családi házra. Az épületben többen tartózkodtak, de senki nem sérült meg. Az ügyben csoportos garázdaság gyanúja miatt rendeltek el nyomozást.

2008. november 3. - A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Nagycsécsen ismeretlen tettesek Molotov-koktélt dobtak és rálőttek két, egymással szemben lévő családi házra. A támadásban egy 43 éves roma férfi és testvére, egy 40 éves nő életét vesztette. Őket akkor érte a halálos lövés, amikor az égő lakás berendezéseit próbálták eloltani. A redőnyön keresztül behatoló sörétek azonnal végeztek a testvérpárral, míg a nő férje, Nagy Tibor könnyebb sérülést szenvedett. Néhány sörét bordái közé fúródott. Roma vezetők azonnal a helyszínre siettek és tájékozódtak az esetről, próbálták megnyugtatni a romákat. Draskovics Tibor rendészeti miniszter bejelentette: a rendőrség kiemelt ügyként kezelik a Nagycsécsen történt gyilkosságot, a történtek kiderítésére külön nyomozócsoportot hoztak létre. Az országos rendőrfőkapitány által kitűzött egymillió forintos nyomravezetői díjat 10 millióra emelte fel a miniszter. Draskovics Tibor azonnali találkozón fogadta az OCÖ vezetőjét. Gyenesi István akkori önkormányzati és területfejlesztési miniszter Nagycsécsen járva úgy fogalmazott: olyan embereket ért támadás, akiknek a napi megélhetés is komoly kihívást jelentett. Hozzátette: bár a nyomozás még nem fejeződött be, így az elkövetők indítéka sem ismert, de tény, hogy az "embervadászat bevonult az életünkbe".

Miközben az ország különböző részeiről érkezett roma vezetők gyertyagyújtásra és virrasztásra érkeztek a tragédia színhelyére, a fővárosi kormányellenes tüntetésekről ismert szervezetek "szolidaritási béketüntetést" hirdettek a felgyújtott ház közelébe, ahol felszólat volna Morvai Krisztina jogvédő és ifj. Hegedűs Lóránt református lelkész is, de a rendőrség megtiltotta a rendezvény megtartását. November 10-én eltemették a testvérpárt, és a gyászszertartáson a roma vezetők mellett jelen volt Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter is.

Az a ház, amelyben a testvérpár életét vesztette, a támadáskor teljesen kiégett, lakhatatlanná vált, az épületet az OCÖ roma vállalkozók és minisztériumi támogatással karácsonyra teljesen felújította.

2008. november 18. - Kézigránátot dobtak be egy pécsi roma család házának ablakán, éjszaka. A családot éjjel 22 óra 45 perckor, Fejlődés utcai otthonukban, televíziózás közben érte a támadás. A szülők a helyszínen meghaltak, három gyermekük közül kettőt - az egyik három, a mási ötéves - a mentők sokkos állapotban szállították kórházba. A rendőrség még azon az éjjel elismerte, hogy az áldozatok romák, de a vizsgálat adataira hivatkozva a megyei rendőr-főkapitányság szóvivője kijelentette: nem etnikai jellegű támadásról van szó, az elhunyt férfi életmódja alapján ismert személy volt rendőrségi körökben. Másnap reggel azonnali tanácskozásra hívta össze a kisebbségi ombudsman magyarországi vezető roma politikusokat és közéleti személyiségeket a romákat ért támadássorozatok miatt. Kállai Ernő soron kívüli tájékoztatást kért az ügyben Bencze József országos rendőrfőkapitánytól. A telefonos beszélgetésben az ombudsman közölte az altábornaggyal: elfogadhatatlannak, a bűnügyi nyomozástan szabályaival is ellentétesnek tartja, hogy egy kirívóan erőszakos, a köznyugalmat súlyosan megzavaró bűncselekmény kapcsán szinte azonnal - feltehetően érdemi vizsgálat nélkül - a rendőrség kizárja az esetleges rasszista motívumot. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa a megbeszélés után tartott rendkívüli sajtótájékoztatóján kijelentette: a roma közösség elvárja a hatóságoktól, hogy megfelelő védelmet kapjon, ezért azt sürgette, hogy állítsanak fel egy országos hatáskörrel rendelkező nyomozócsoportot, amely mielőbb felderíti a romák sérelmére elkövetett, élet elleni, a rasszista motiváció gyanúját felvető bűncselekményeket. Teleki László személyes tájékoztatást kért Dakos József Baranya megyei rendőr-főkapitánytól, és a helyszínen tájékozódott a gyilkosságról Bókay Endre pécsi szocialista országgyűlési képviselővel együtt. Hegedűs István a baranyai, Kosztics István a pécsi és Kovács István, a mohácsi roma kisebbségi önkormányzat elnöke rendkívüli sajtótájékoztatót tartott, ahol arról beszéltek, rasszista indítékot látnak a támadások mögött, mert azokat kizárólag romák sérelmére követik el. Tasnádi Péter, Pécs polgármestere az önkormányzat nevében 300 ezer forint gyorssegélyt adott a családnak, a cigány önkormányzatok vezetőivel pedig megállapodott abban, hogy figyelemmel kísérik az árvák sorsát, akiket rokonok vettek magukhoz.

Bencze József országos rendőrfőkapitány megfogadva Kállai Ernő javaslatát, még aznap elrendelte az országos hatáskörű nyomozócsoport felállítását a romák ellen elkövetett kézigránátos, fegyveres támadások felderítésére, és tízmillió forint nyomravezetői díjat ajánlott fel a pécsi gyilkosság ügyében.  A nyomozócsoport a Nemzeti Nyomozó Iroda felderítő nyomozóiból és a megyei kapitányságok szakembereiből tevődött össze, és hatáskörébe ekkor már 51 támadás kivizsgálása tartozott. A csapatba profilalkotók, fegyverszakértők és felderítő nyomozók is bekapcsolódtak, de roma szakembereket is delegáltak. A nyomozócsoport 16 romák sérelmére elkövetett támadás ügyében kezdet meg a nyomozást. Házi István, az országos rendőrfőkapitány bűnügyi helyettese ekkor tudatta a sajtóval, hogy még a nyáron egy Balaton parti roma vállalkozó telephelyén álló autók közé is bedobtak egy robbanószerkezetet, így vizsgálják a pécsi, vagy a korábbi támadások között milyen összefüggés lehet. Bencze József november 21-én a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában bejelentette: a romák elleni támadásokat vizsgálva a rendőrség néhány ügy között lát olyan összefüggéseket, amelyek arra engednek következtetni, hogy ugyanaz lehetett az elkövető. A nyomozás mihamarabbi sikere érdekében meghatározta, hogy a nagycsécsi és a pécsi gyilkosságokban kitűtött 10-10 millió forint mellett egy-egy millió forintot ajánljon fel az illetékes rendőr-főkapitányság annak a tizennégy, romák elleni támadásnak az esetében, amelyben nem történt személyi sérülés. Az altábornagy elismerte, hogy a megyei rendőrségi szóvivő „elhamarkodottan nyilatkozott” az esteleges etnikai motívum kizárásáról, mert mint fogalmazott, ezt csak az elkövető elfogása után lehet egyértelműen cáfolni vagy bizonyítani.

Az elkövetőket csak 2009. február 27-én sikerült elfognia a rendőrségnek. A kézigránátos gyilkosságot két testvér, a 45 éves kővágószőlősi B. Jenő és a 43 éves pécsi B. János követte el, ráadásul az egyik gyanúsított több mint másfél évtizedig rendőr volt, és a szomszédban lakott, míg testvére a kővágószőlősi cigány kisebbségi önkormányzat vezetője volt. Az ügyről ma is csak annyit tudni, az elkövetők ismerték áldozataikat, és ölési szándékkal dobták otthonukba a kézigránátot, de tettük indítéka nem a rasszizmus, hanem személyes ok volt, a családfővel volt problémájuk.

2008. november 20. - Molotov-koktélt dobtak egy pusztadobosi ház udvarára, de a gyújtópalack az udvaron tört szét, ott hagyott égésnyomot, így a házban tartózkodó 12 ember közül senki sem sérült meg. A megtámadott család nem sokkal korábban költözött Ózd környékéről Pusztadobosra.

2008. december 15. - A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Alsózsolca romatelepén egy 19 éves fiatalember fát vágott az udvaron, amikor kétszer rálőttek. A férfi életveszélyesen megsérült, élettársát súrolta a lövedék.

2009. január 4. - Néhány, a cigányságot fenyegető plakátot helyeztek el a szabolcsi Rakamazon, és ezen felháborodva több tucat helybeli roma kezdett gyülekezni a településen, s közülük sokan ásókkal, kapákkal és más szerszámokkal is felfegyverkeztek. Egyikük egy szamurájkardot is magával hozott, ellene szabálysértési eljárást indítottak.

2009. február 22. - Tatárszentgyörgyön kigyulladt egy roma család háza, egy férfi és egy gyermek holttestét találták a tűzoltók a kiégett épületben, nem tudni mi okozta a tüzet. Ez volt az első hírközlés az esetről, amelyet reggel 7 óra előtt hat perccel közölt az MTI az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivőjének tájékoztatása alapján. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság másfél órával később az közölte: egy 5 éves gyermek és édesapja halt meg a hétfő hajnali lakástűzben, a balesetben egy 3 és egy 6 éves gyermek, valamint az édesanyjuk súlyosan megsérült. Az elsődleges tűzvizsgálói vélemény szerint a családi házban elektromos zárlat okozta a tüzet, az eset körülményeit a dabasi rendőrkapitányság szakértők bevonásával vizsgálja. A helyszínre érkező körzeti orvos elsődlegesen füstmérgezést állapított meg a halál okaként.

A tragédia helyszínén tájékozódott Mohácsi Viktória, akkori EP-képviselő, Kolompár Orbán OCÖ-elnök és több megyei cigányvezető is, akik azért jelentek meg délelőtt 9 óra körül, mert a szemtanúk, rokonok és szomszédok elmondása alapján a házat felgyújtották, lövések dördültek, és a 27 éves apát és 5 éves kisfiát agyonlőtték, viszont a rendőrség megpróbálja eltusolni az ügyet.

A rendőrök először levonultak a helyszínről, de miután országos vezetők megjelentek, ismét helyszínelésbe kezdtek, majd egy szalagot húztak ki a ház körül.

Beluzsárné Belicza Andrea, a megyei rendőrség sajtószóvivője fél 12 körül megerősítette, hogy a ház udvarán a hóban töltényhüvelyeket fedeztek fel, ám elmondása szerint eddig semmi sem bizonyítja, hogy lövések dördültek volna el. Az esetleges Molotov-koktélos támadásról, illetve gyilkosságról szóló, ugyancsak a helyszínről származó híresztelésekre reagálva a szóvivő kijelentette: a rendőrség csak a boncolási jegyzőkönyv birtokában nyilatkozhat az elhunytak halálának pontos okáról. Ennek, illetve a tűzvédelmi jegyzőkönyvek elkészültéig nem kívánnak találgatásokba bocsátkozni, és újra kijelentette: az elsődleges szakvélemények alapján elektromos zárlat okozta a tatárszentgyörgyi lakástüzet. Eközben az elhunyt férfi édesapja, Csorba Csaba, illetve a társaságában a háznál tartózkodó több helybéli lakos a település cigánytelepén, a falu szélén lévő, erdő melletti Fenyves sor 4. szám alatti lakás udvarán, a hóban a bejáratától 15-20 méterre vértócsát látott. Attól nem messze találták meg a rokonok azt a négy, sörétes puskából származó töltényhüvelyt, amit átadtak a rendőröknek, és ezt elmondták az egyre nagyobb számban kivonuló újságíróknak is.

A sárgára színezett, mintegy 60 négyzetméteres ház tetőszerkezete teljesen kiégett, a tető beszakadt, a mennyezetet beomlott, így a berendezési tárgyak egy része is megégett, a lakás falain pedig lövésnyomokat lehetett látni.

Délben Kolompár Orbán és Mohácsi Viktória az MTI-nek telefonon nyilatkozva kijelentette: Molotov-koktéllal gyújtották fel a családi házat, és a kisfiút és édesapját sörétes fegyverrel agyonlőtték. Mohácsi Viktória szemtanúk beszámolójára hivatkozva azt mondta: az ötéves kisfiút és 27 éves édesapját akkor érte a halálos lövés, amikor menekültek az égő házból. A rendőrség másfél órával később sem kívánták megerősíteni a roma vezetők kijelentését. A titkolózás fala csak délután 14 óra 39 perckor tört meg az MTI gyorshírének kiadásával: Bencze József országos rendőrfőkapitány egy budapesti sajtótájékoztatón az MTI kérdésére válaszolva közölte: „nem tudom cáfolni, hogy lövésnyomok találhatók a Tatárszentgyörgyön elhunytakon”. Az MTI 14 óra 39 perckor kiadott rövidhírében az altábornagy közlése alapján azt tudatta: a rendőrök soron kívüli boncolást rendeltek el, ennek során idegenkezűségre utaló nyomokat találtak.

Az MTI 15 óra 08 perckor kiadott hírében már arról számolt be, hogy szemtanúk elmondása szerint a támadás éjjel egy óra körül történt. Lövéseket hallottak és lángokat láttak, erre rohantak ki otthonukból és próbáltak a család segítségére sietni. Szemtanúk arról számoltak be, hogy az apa ölében fogta kisfiát, amikor menekült az égő házból, a lövések ekkor érték mindkettejüket. Az apa a bejárati ajtótól mintegy 15 méterre eshetett össze, őt és gyermekét a szomszédok próbálták elsősegélyben részesíteni.

A helyszínen tartózkodó roma vezetők párhuzamot vontak a novemberi nagycsécsi és pécsi gyilkosság, valamint a mostani eset között.

A tatárszentgyörgyi tűzesetben újabb fordulat 15 óra 36 perckor, az MTI gyorshírének kiadásával történt: Papp Péter, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi vezetője a boncolási jegyzőkönyv eddigi eredményét ismertetve közölte: az apán és a kisfiún fegyverből származó lövésnyomokat találtak az orvos szakértők, így megállapították, hogy halálukat erőszak okozta. Mivel az elsődleges tűzvizsgálat elektromos tüzet állapított meg a hajnali tragédia után, ezért közigazgatási eljárásban indítottak vizsgálatot, majd miután a halottszemle során lövésnyomokat fedeztek fel az áldozatokon, azonnal átminősítették a nyomozást emberölési ügyre. Azt, hogy a tűz valójában mitől keletkezett, még vizsgálják – mondta az ezredes. Közölte azt is: az ügyben 10 millió forintos nyomravezetői díjat tűzött ki az országos rendőrfőkapitány.

Kállai Ernő kisebbségi ombudsman délután bejelentette: a romák elleni gyilkosságok, támadások és megnyilvánulások miatt, tekintettel a helyzet súlyosságára, élve törvény adta lehetőségével, kedden fel kíván szólalni az Országgyűlés előtt. (A kisebbségi és az ombudsmani törvény szerint rendkívüli helyzetben lehetősége, vagy akár kötelessége felszólalnia az országgyűlési biztosnak, erre 1995 óta egyetlen alkalommal sem volt példa. Ombudsman csak éves beszámolója alkalmából szólalt fel eddig a parlamentben.) A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa azt mondta: "véget kell vetni a képmutató és kétértelmű politikai nyilatkozatoknak, az elhallgatásoknak, a gyűlöletbeszédet tulajdonképpen védelmébe vevő, a szólásszabadságra hivatkozó elméleti jogászkodásnak". Kijelentette: "a romák és a bűnözés állítólagos kapcsolatának folyamatos hangsúlyozása, és az előítéletes gondolkozásra építő felelőtlen politizálás következtében alapvető erkölcsi gátak omlanak le, és ez nyilvánvaló táptalaja az erőszakos cselekményeknek".   Kállai Ernő megjegyezte: nem állítható, hogy Magyarországon lenne olyan törvényes keretek között működő politikai párt, amely a romákkal szembeni erőszakra buzdítana, de szembetűnik, hogy e cselekményekkel párhuzamosan a mértékadó közbeszédben egyre általánosabbak, hovatovább "szalonképesek" a nyíltan vagy alig burkoltan romaellenes megnyilvánulások. Roma és nem roma származású állampolgárok egyre inkább azt érzik, hogy a magyar állam nem képes a biztonságukat garantálni, ezért nemcsak a kisebbségi jogok országgyűlési biztosaként, hanem ebben az országban élni akaró magyar állampolgárként is tiltakozom e folyamat ellen - jelentette ki.

Az OCÖ elnöke soha nem látott társadalmi összefogást sürgetett, mert véleménye szerint csak ez szolgálhatja és valósíthatja meg a társadalmi békét, a romák védelmét. Kolompár Orbán egyben nyugalomra intette a cigányságot, mert mint fogalmazott, az erőszak nem szülhet erőszakot.

Megszólalt Farkas Flórián, a Fidesszel szövetséges Lungo Drom elnöke is, aki közleményében úgy fogalmazott: a tatárszentgyörgyi eset "fényesen igazolja", hogy Magyarországon nincs közbiztonság, a rendőrség tehetetlen, ezért pedig egyértelműen a kormány tehető felelőssé. Látszik, hogy a kormány alkalmatlan ennek a problémának a kezelésére, ezért új cigánypolitikára és új kormányra lenne szükség - hangsúlyozta. Farkas Flórián szerint az államnak elsősorban azokon a településeken kellene a rendőri jelenlétet biztosítania, ahol nagy a nyomor és a cigányság létszáma meghatározó, ugyanakkor úgy vélte, hogy ez is csak tüneti kezelés, mert "ha a cigányság integrációjában valami megoldás nem következik be, akkor polgárháborús helyzet lesz Magyarországon".

A Pest megyei Tatárszentgyörgy neve 2007 decemberében került a köztudatba, amikor a Magyar Gárda a vidék közbiztonságáért jelszóval felvonulást tartott a településen. Ez a vonulás volt az egyik kiváltó oka a Magyar Gárda egyesület feloszlatását kimondó bírói ítéletnek. A vonulást a település polgármester előbb engedélyezte, majd visszavonta hozzájárulását. A gárda végül megtartotta felvonulását, amellyel egy időben a rendezvény elleni tiltakozásul roma civil szervezetek és az Országos Cigány Önkormányzat képviselői szolidaritási menetet tartottak.

A település polgármestere cáfolta azokat a sajtóinformációkat, hogy helybeliek követhették el a bűncselekményt. „Nem állítom, hogy nincsenek olykor kisebb feszültségek a roma és magyar lakosok között, de olyan indulatok nem feszülnek az emberekben, melyek egy efféle leszámolást kiválthattak volna" – mondta Berente Imréné.

A gyilkosságot követő napon, kedden reggel, az Országgyűlésben napirend előtti felszólalásában Kállai Ernő a képviselőkhöz fordulva úgy fogalmazott: "nyomatékosan felszólítom önöket, hogy a társadalom minden érdekelt szereplőjének bevonásával azonnal dolgozzanak ki etnikai béketervet, nem semmit mondó nyilatkozatokat, hanem azonnal megvalósítható, az egész társadalom számára érhető, konkrét intézkedési terveket".      Csak egy Magyarország van, és a politikusoknak kötelességük megteremteni az etnikai feszültségektől mentes, élhető Magyarországot – mondta a kisebbségi biztos. Az ombudsman a jelenlévő mintegy 25 parlamenti képviselő, valamint a kormányt képviselő igazságügyi miniszter előtt felsorolta, hogy hány súlyos támadás ért roma embereket.          Mint megjegyezte, a bűncselekményekben közös az, hogy a rendőrség nem tud válaszokat adni, nincsenek tettesek, és ezért azt sem lehet tudni, hogy milyen motívumok állnak a cselekmények mögött. Mint mondta, abban, hogy idáig jutottak a dolgok, nagy szerepe volt a politikai elit gyakran "képmutató és kétértelmű" politikai nyilatkozatainak. Kiemelte: hiába mondják már jó ideje, hogy a gyűlöletbeszéd szabadon engedése súlyos következményekkel jár hosszú távon. Kállai Ernő ugyanakkor hangsúlyozta azt is: a roma politikai elit sem mentes a hibáktól, ugyanis erőtlen volt például ahhoz, hogy követelje az uzsorások és szervezett bűnözői csoportok felszámolását. Hozzátette: tévedtek azok a roma emberek is, akik elhitték, hogy az állam minden problémájukat megoldja. Mindezek miatt alapvető erkölcsi gátak omlottak le, ezek táplálják a társadalomban futótűzként terjedő erőszakos jelenségeket - jegyezte meg az ombudsman, aki felhívta a figyelmet arra, hogy az elit mintaadó egy országban. Nemcsak gazdasági, de társadalmi válság is van ma Magyarországon - hangsúlyozta.

Draskovics Tibor rendészeti és igazságügyi miniszter úgy válaszolt: az első szó az együttérzésé. Együttérzés az áldozatokkal, és azokkal, akik az előítéletesség okán úgy érzik, hogy másságuk miatt fenyegetik őket - tette hozzá. Kiemelte azonban: az elmúlt hetek-hónapok bűncselekményei csupán a "felszínt jelentik", ugyanis Magyarországon az emberölések száma az elmúlt tíz esztendőben 40 százalékkal csökkent, és az emberölések 95 százalékban elfogják a tetteseket.           A tatárszentgyörgyi gyilkosság ügyében a hazai emberölések közül kirívó módon olyan esettel áll szemben a hatóság, ahol a tettesek és az áldozatok között nincs olyan felderíthető kapcsolat, ami megkönnyíthetné a nyomozást - mondta a miniszter.

Az Országgyűlésben a többi napirend előtti felszólalásban is a tatárszentgyörgyi gyilkosság volt a fő téma: a fideszes Farkas Flórián az esettel összefüggésben a rendőrséget bírálta. Álláspontja szerint ha továbbra is olyan létbizonytalanságban él a cigányság, mint amilyenben most, akkor ez társadalmi robbanáshoz vezethet.        Gulyás József (SZDSZ) szerint ami Tatárszentgyörgyön történt, nem közbiztonsági gyökerű kérdés, Herényi Károly (MDF) szerint pedig a pártok "egy-egy díszcigánnyal" semmire sem fognak menni.

Késő délelőtt a Pest megyei főkapitányság azt közölte, hogy Ármós Sándor, Pest megye rendőrfőkapitánya vizsgálatot rendelt el a tatárszentgyörgyi kettős emberölés helyszínén történt rendőri intézkedéssel kapcsolatban. A vizsgálat célja, hogy kiderítse, a dabasi rendőrkapitányság helyszínre kiérkező munkatársai követtek-e el bármilyen mulasztást. A vizsgálatnak várhatóan péntekre lesz eredménye.

Erre reagálva a Roma Polgárjogi Alapítvány azt közölte, hogy csődöt mondtak a hatóságok a helyszíneléskor, és kiderült: egyesek számára a "faluvégi cigány emberek életének nincs akkora értéke", hogy szakszerűen intézkedjenek. A rendőrség, a tűzoltóság és az ügyeletes orvos még akkor is fenntartotta az elektromos tűzről, füstmérgezésről szóló verziót, amikor már fél napja mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy az apát és fiát agyonlőtték. A roma jogvédő szervezet "szimpla emberi mulasztásnak, hanyag, közönyös kontármunkának" értékeli a hatóságok tevékenységét. "Vezetőiknek nem mentegetni kellene őket, hanem alkalmas, hozzáértő szakembereket keresni a helyükre" – írták közleményükben.

Léderer András, az SZDSZ Új Generáció akkori elnöke úgy fogalmazott: ha bebizonyosodik, hogy a helyszínén történt rendőri intézkedés során mulasztott a rendőrség, akkor ebből nagyon súlyos személyi következtetéseket kell levonni. A szabad demokraták akkori elnöke, Fodor Gábor sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, minden jó érzésű demokratának, bal- és jobboldalon egyaránt egyet kell értenie azzal, hogy elfogadhatatlan és megmagyarázhatatlan az, ami Tatárszentgyörgyön történt.

A Fidesz szerint a "három csapás törvénnyel" elkerülhető lett volna a veszprémi és a tatárszentgyörgyi tragédia is - jelentette ki Lázár János, az ellenzéki párt szakpolitikusa sajtótájékoztatóján. A rendészeti bizottság fideszes elnöke szerint pártja a következő hetekben azért fog küzdeni a parlamentben is, hogy elfogadják a büntető törvénykönyvet jelentősen szigorító "három csapás törvényt". Juhász Ferenc, az MSZP elnökhelyettese az MTI-vel közölte: pártja azt kéri a kormánytól, hogy  speciális alakulat megalakításával erősítse meg a rendőrséget abban, hogy megelőzhesse az etnikai jellegű vagy ilyen gyanút felvető fenyegetéseket, az ilyen bűncselekmények elkövetők pedig mielőbb elfoghassa. Ha a Fidesz beterjeszti a részletesen kidolgozott, a büntető törvénykönyv szigorítására vonatkozó javaslatát, azt a szocialista párt kész érdemben megvitatni a további, esetleg még felmerülő egyéb javaslatokkal együtt - olvasható a kormánypárti politikus közleményében, amelyet a tatárszentgyörgyi gyilkossággal kapcsolatban adott ki.

Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke az emberöléssel kapcsolatban közös gyertyagyújtásra és megemlékezésre kérte Magyarország minden jóérzésű állampolgárával együtt a cigány kisebbségi önkormányzatok vezetőit, hogy így adózzanak a brutális gyilkosság áldozatainak emléke előtt.

A tatárszentgyörgyi orvosi ügyelet vezetője, Kátay Dénes kedden délután  azt mondta az Indexnek, hogy kollégája kiérkezésekor a mentők éppen megkísérelték újraéleszteni az egyik áldozatot. "A körorvos megállapította, hogy körkörös, bőrön áthatoló mély sebzés látható a holttesten. Ezután kiállította a halottvizsgálati bizonyítványt. A hivatalos iraton három lehetőséget lehet választani a halál oka rovatban. Amennyiben ez ismert, beírják. Ha nem ismert és nincs önkezűségre, vagy bűncselekményre utaló nyom, a halottvizsgáló boncolást kérhet. Ha bűncselekményre vagy önkezűségre utaló nyom merül fel, rendkívüli hatósági vizsgálatot kezdeményezhet. Kátay szerint kollégája ez utóbbi lehetőséget jelölte be a lapon, tehát soha nem állította, hogy az áldozatok halálát füstmérgezés okozta” – cáfolta Bencze József országos rendőrfőkapitány előző napi kijelentését.

Sólyom László köztársasági elnök hivatalában fogadta a tatárszentgyörgyi gyilkosság és gyújtogatás miatt az igazságügyi minisztert, az országos rendőrfőkapitányt és a legfőbb ügyész helyettesét. Draskovics Tibor igazságügyi miniszter, Bencze József országos rendőrfőkapitány, valamint külön találkozón Belovics Ervin, a legfőbb ügyész büntetőjogi helyettese tájékoztatta az államfőt a romák ellen elkövetett hasonló erőszakos bűncselekményekkel kapcsolatos eljárások állásáról. Sólyom László a találkozón megdöbbenését és felháborodását fejezte ki a kettős gyilkosság miatt. Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, a Roma Polgárjogi Alapítvány és a Társaság a Szabadságjogokért szervezetek közös közleményben tudatták: "mélységesen csalódást keltő" az államfő megszólalása, mert szerintük a köztársasági elnöknek egy ilyen helyzetben nem az a kötelessége, hogy semmitmondó módon felhívja a bűnüldöző szerveket az elkövetők azonosítására és a közvélemény tájékoztatására, amiről mindenki tudja, hogy egyébként is alapvető feladatuk. Azt kellene világossá tennie, hogy a romák ellen irányuló szóbeli és fizikai támadások elfogadhatatlanok, minden honfitársunk, függetlenül etnikai hovatartozásától, és azzal együtt, ugyanolyan fontos a köztársaság számára. A Pest Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat, a Pest Megyei Roma Szervezet és a Pest Megyei Lungo Drom elnöke viszont azt követelte a köztársasági elnöktől, emelje fel szavát az országgyűlésben az országban eluralkodó "pánik hangulat" megfékezésére.

Rendőrségi forrásokra hivatkozva szerdán a sajtó arról írt, két-három embert keresnek a rendőrök tatárszentgyörgyi gyilkosság ügyében. A Népszabadság azt írta: vagy fanatikus szélsőségesekről van szó, akik személyes bosszúból vagy politikai szándékkal követik el bűntetteiket, vagy uzsorások bérgyilkosai a tettesek, akiknek egyetlen célja a cigányság megfélemlítése. Értesülésük szerint ugyanakkora kaliberű vadászfegyverrel lőttek Tatárszentgyörgyön, mint november 3-án, a Borsod megyei Nagycsécsen. A Magyar Nemzet szerdai számában pedig arról ír, hogy egy neve elhallgatását kérő tűzoltó szerint sem a holttesteken, sem a ruhájukon nem voltak égési nyomok atatárszentgyörgyi tűz után. A Blikk arról számolt be, hogy a helyszíni szemle adatai szerint a támadók legalább ketten voltak: egyikük a tetőre dobta a benzines palackot, majd amikor a tetőszerkezet lángra kapott, másikuk egy duplacsövű vadászpuskát célra tartva mintegy öt méterre a bejárattól várta, hogy a bent lakók kimeneküljenek a házból. Az első lövés Csorba Róbertet érte, a szíve alatt öt sörét hatolt a mellkasába. Kisfia, Robi hátában 18 sörétet találtak az orvos szakértők. Kislányát, Biankát négy sörét érte az oldalán, így ő súlyos sérülésekkel, de túlélte a támadást - közölte a lappal a nyomozás egy névtelenséget kérő illetékese.

Péntekre elkészült a rendőrségi belső vizsgálat, amelynek eredménye szerint szakmai hibát vétettek a rendőrök, amikor nem terjesztették ki a helyszíni szemlét már az első pillanatban atatárszentgyörgyi ház környékére, így nem vették észre az épülettől néhány méterre levő töltényhüvelyeket, ezért fegyelmi eljárás indul "a forró nyomos" parancsnok és a helyszíni szemlebizottság vezetője ellen. Ármós Sándor felidézte: a dabasi tűzoltóság diszpécsere hétfőn 0 óra 51 perckor jelezte a rendőrségnek, hogy Tatárszentgyörgyön lángokban áll egy családi ház, amelyben vélhetően több ember tartózkodik. Az ügyelet az örkényi őrs két járőrét küldte a helyszínre, ahova 1 óra 5 perckor érkeztek meg, egy időben a dabasi tűzoltókkal, a mentőszolgálat munkatársaival és a helyi körzeti megbízottal. A sérülteket a rendőrök kiérkezése előtt már bevitték a szomszédos ingatlanokba, a rendőrök és a tűzoltók az égő házban és annak közvetlen környezetében nem találtak senkit. A tűzoltók megkezdték a ház oltását, a mentőszolgálat munkatársai pedig - eredménytelenül- a sérültek újraélesztését. Az időközben a helyszínre érkező ügyeletes háziorvos megállapította a halál tényét, de sem ő, sem a mentőorvos nem tudta megmondani a halál okát, "de már ekkor - tehát néhány perccel a kiérkezésük után - az idegenkezűséget határozottan kizárták". A helyszínen tapasztaltakat a rendőrök jelentették a dabasi ügyeletre, amely 1 óra 44 perckor értesítette a "forró nyomos" parancsnokot, akitatárszentgyörgyi lakos lévén 5 percen belül a helyszínre érkezett. Utasítására a forró nyomos csoportot is berendelte az ügyelet. A helyszíni szemlebizottság 3 órakor érkezett a helyszínre, eközben a helyszínen levő rendőrök adatgyűjtésbe fogtak, de érdemleges információt nem kaptak a tűz keletkezésének okáról.      "Határozottan cáfolnom kell azokat a nyilatkozatokat, amelyek arról szólnak, hogy a szomszédok, a családtagok átható petróleumszagot, lövések hangját, egyértelműen Molotov-koktélos támadásra utaló jeleket tapasztaltak, ilyet sem akkor, sem a reggel hatig tartó helyszíni szemle során a hatóságok tudomására nem hoztak" - fogalmazott. A forró nyomos parancsnoknak az ügyeletes orvos szóban füstmérgezést jelölt meg a halál okaként. A parancsnok és az orvos megnézték a holttesteket, amelyeken külsérelmi nyomokat láttak. Az orvos azt mondta a parancsnok kérdésére, hogy a lakásban kialakult tűz miatti robbanás okozta a sérüléseket, illetve a mennyezet és a tetőszerkezet a lakótérbe szakadt. Eközben megérkezett a tűzvizsgáló, aki a forró nyomos parancsnokkal együtt átvizsgálta az épületet. A tűzvizsgáló a tűz okaként elektromos zárlatot jelölt meg, mert az ingatlanban szabálytalanul voltak bekötve az elektromos vezetékek, továbbá a leégett épülettől szabálytalanul volt átkötve a vezeték a szomszédos ingatlanra. Így felmerült, hogy túlterheltség lépett fel a vezetékekben. Igazolta a tűzvizsgáló azt is, hogy robbanás történt: a televízió robbant fel. A többi rendőr tanúkat, családtagokat hallgatott meg, akik nem számoltak be bűncselekmény gyanújára okot információról. Hozzátette: mindezek alapján - helyesen, a szabályoknak megfelelően - a közigazgatási eljárásnak megfelelően indították el a halottszemlét. Megkérdezték az orvostól, hogy származhattak-e esetleg a holttesteken levő sérülések lövéstől. Arra azonban nem tért ki, hogy ha bűncselekményre utaló információ nem merült fel, ezt miért kérdezték meg az orvostól. Papp Péter, a PMRFK bűnügyi vezetője azt mondta: a helyszínen levő rendőrök ilyen jellegű lőtt sérüléseket még nem láttak, azért kérdezte meg az orvost arról, hogy esetlegesen lőtt sérülések láthatók-e a sérülteken. A doktornő azonban szaktanácsadóként a kérdésre határozott nemmel válaszolt, ezt pedig a rendőrök elfogadták, mert a szaktanácsadótól el kellett fogadniuk. Az orvos kizárta az idegenkezűséget, amit a helyszíni szemle jegyzőkönyvében és a halottvizsgálati bizonyítványban is rögzített, aláírásával és pecsétjével hitelesítette. "Lakásban kialakult tűz és robbanás kialakulása miatt bekövetkezett halál" - idézte a főkapitány az orvos által a helyszíni szemle jegyzőkönyvbe írtakat. Az orvos hatósági boncolást rendelt el, ami Ármós Sándor szerint ugyancsak azt bizonyítja, hogy a holttesteken bűncselekményre utaló sérüléseket nem talált. Erről a mentőorvos sem számolt be - tette hozzá. A halottszemlét a helyszíni szemle követte, akkor egy törött üvegnyakat találtak. Erről a tűzvizsgáló úgy nyilatkozott, hogy az a tűzzel nem hozható összefüggésbe, gyúlékony anyag nem volt benne. Idegenkezűséget ő sem állapított meg.

A szemle reggel 6 órakor fejeződött be, a rendőrök bementek a dabasi kapitányságra a dokumentációt elintézni és igazságügyi villamossági szakértőt kirendelni. Nyolc óra 10 perckor kaptak bejelentést arról, hogy a ház környékén töltényhüvelyeket találtak és ebből arra következtetnek, hogy az áldozatokra rálőttek. A járőrök 8 óra 30 perckor értek ki, ahol négy sörétes puskából származó töltényhüvelyt találtak a kiégett háztól 6-8 méterre a hóban. Soron kívül jelentették ezt a bűnügyi osztályvezetőnek, aki 8 óra 50 perckor a helyszínre érkezett hat nyomozóval és lezárták a helyszínt és igyekeztek megnyugtatni a helyszínen összegyűlőket - köztük kisebbségi vezetőket. Délelőtt 11 órakor kezdődött meg a hatósági boncolás, ennek során találták meg a holttesteken a lövésnyomokat. A hatósági boncolást felfüggesztették és igazságügyi boncolást rendeltek el. Ezzel egy időben a megyei bűnügyi osztályt is értesítették, akik a helyszínre mentek, ahova délben az NNI két munkatársa, fél négykor pedig egy nagyobb létszámú nyomozócsoportja is megérkezett.

Az igazságügyi boncolás 15 órakor kezdődött meg, ekkor vált nyilvánvalóvá, hogy emberölés történt.

Kátay Dénes, az örkényi orvosi ügyelet vezetője, a holttesteket megvizsgáló orvos főnöke az MTI-nek nyilatkozva vérlázítónak nevezte, hogy a tatárszentgyörgyi kettős gyilkossággal kapcsolatos belső rendőri vizsgálat során közvetve a helyszínre érkező orvost is hibásnak tartják. Kijelentette: orvosa a brutális gyilkosság helyszínén az egészségügyi törvény vonatkozó paragrafusa alapján végezte munkáját: feladata a halottvizsgálat, nem pedig a halál okának megállapítása volt. A vizsgálat során rögzítette a halál beálltának a tényét. A tüzet ugyanúgy beírta a halottvizsgálati bizonyítványba, mint azt, hogy az elhunytakon sebzéseket észlelt. Leírta azt is: mivel a sebek akár szúrásra, akár robbanásra,akár lövésre is engednek következtetni, hatósági eljárást tart indokoltnak a pontos halálok megállapítására. A híresztelésekkel ellentétben füstmérgezésről mint halálokról nincs egyetlen dokumentált sor sem. Kátay kiemelte: egy orvos nem mondhatja ki egyértelműen, hogy meglőtték az elhunytat, csak akkor, ha ezt a sebfeltárás, illetve a lövedék megtalálása alátámasztja. A fentiek fényében nem igaz, hogy beosztottja kizárta volna az idegenkezűséget: éppen hogy nem zárta ki - hangsúlyozta. Kátay Dénes  hozzátette: az ÁNTSZ is ellenőrzést tartott náluk Tatárszentgyörgy miatt, s a halottszemlével összefüggő minden dokumentációt megfelelőnek találtak.

Mivel a Pest megyei rendőrfőkapitány által vezetett belső vizsgálat tulajdonképpen a tűzoltókat is elmarasztalta, Velikóvszki Zoltán, az égő házhoz kivonuló dabasi tűzoltók parancsnoka - aki egy személyben a tűzvizsgálatot is végezte - megdöbbenésének adott hangot amiatt, hogy a megyei rendőri vezetés szerint ők arról tájékoztatták a helyszínelő rendőröket: kizárható az idegenkezűség. Ez a megállapítás már csak azért sem helytálló, mert a tűzvizsgálati jegyzőkönyvben szerepel, hogy az elektromos tűz mellett szándékos tűzokozás is feltételezhető. A tűzoltó parancsnok erre külön felhívta a helyszínelők figyelmét, amikor átadta a ház falánál talált benzines kannát. A parancsnok - elmondása szerint -  igyekszik olyan csapatot a hátuk mögé szervezni, amely segít, hogy tisztázhassák magukat az igaztalan vádak alól. Ez esetlegesen szakszervezeti, illetve jogi segítséget is jelenthet.

Budai Bernadett kormányszóvivő közölte: Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök arra utasította az érintett tárcavezetőket, hogy folytassanak le az általuk irányított szervek munkatársainak személyi felelősségére is kiterjedő vizsgálatot, mivel szakmai és eljárási hibákat követtek el egyes, atatárszentgyörgyi bűncselekmény kivizsgálásában közreműködő rendőrök, egészségügyi dolgozók és tűzoltók.


Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://ciganyvadaszat-per.blog.hu/api/trackback/id/tr192781158

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása