Majdnem azt írtam, hogy az „újrakezdés öröme“, dehát mi öröm volna egy olyan büntetőügy maratoni tárgyalása, ha jól számolom ötödik újraindulásában, mely ügyben hatan kizárólag a bőrszínük miatt meghaltak, mely egy ideológiailag determinált gyilkosságsorozat volt, bizonyos vélemények szerint az (akkor még létező) Magyar Köztársaság (akkor még létező) alkotmányos rendjét felborítani kívánó terrorista akciók sora, melyet a közvélemény nem követ, talán azért, mert a média nem közvetíti, a média meg azért nem közvetíti, mert a közvéleményt úgysem érdekelné – vagy csak szélsőséges reakciókat adna rá, mint házitrolljaink itt a blogon. Ha kifordítjuk a régi viccet: igény nincsen rá.
A hemogenetikánál ejtettük el a fonalat július közepén. Dr. Pádár Zsolt hemogenetikai szakértő – ha jól értem a hemogenetika a DNS-azonosítás tudománya, de az nem jelent semmit én hogyan értem, mert már akkor leakadtam a biológiáról, amikor még élővilágnak hívták – lassan olyan szintű szereplője lesz ennek a tárgyalótermi drámának, mint Miszori bíró, vagy Kiss Árpád Sándor vádlott. A menetrend szerint vele például okóber 5-én találkozunk ismét. Dr. Pádárt Kiss Árpád eddig megátalkodottan támadta, joggal, ha belegondolunk az ő szempontjaiba: a legkeményebb bizonyítékokat Dr. Pádár prezentálja, hogy melyik helyszín kinek a DNS-jelenlétéről „mesél“, keményebb tény ez, mint a döntően sörétes fegyverekből leadott lövések definíciószerűen pontatlan ballisztikai elemzése, a trehány – egyes vélemények szerint: szándékosan trehány, vö. rendőrileg széthugyozott lábnyomok a hóban Tatárszentgyörgyön – nyombiztosítás után megmaradt tárgyi bizonyítékok, a szórványos, kusza és össze-vissza vallomások, valamint az első-, másod-, és haramadrendű vádlott mély csendje.
Persze a vallomások további begyűjtésének is van itt ideje, szétszálazni és ismételten összefésülni, redundanciákat küszöbölni, ellentmondásokat feltárni és elsimítani fontos feladat az elsőfokú tárgyalás még hátralévő fejezeteiben. Itt van rögtön a „koronatanú“, a szeptember 21-re beidézett „átlagmagyar asszony“, Fehérné Nyalka Éva Edit – a barátainak csak Nyafi -, egykori párttag és KISZ-titkár, APEH-ellenőr és feketefoglalkoztató, vendéglátó-ipari vállalkozó, a debreceni éjszaka urainak (értsd: alvilág) jó ismerője. Fehérné Nyalka Éva Edit a per tárgyává tett cselekmények idején Kiss Árpád Sándor elsőrendű vádlott szeretője, a húslevesfőzés Paganinije, a formállogika és az emlékezettudomány többrendbeli kritikusa, sőt meghazudtolója, a sárbaragadt get away car-kiszabadítás őrangyala. Fehérné Nyalka Éva Edit klasszikus magyar jelenség: ezen a ponton még nem eldönthető, hogy síkhülye vagy nagyon okos, esetleg mindkettő, ha igen, hogyan áll fel arányaiban a kevercs, a meséje olyan szürreális, mintha egy Kádár János hátán lovagló Kósa Lajost próbálna tűzkarikán átugratni egy a leendő debreceni stadion helyén ideiglenesen állomásozó csimbum cirkusz manézsában: csak úgy repked a fűrészpor. Fehérné Nyalka Éva Edit jött már eddig piros hajjal a tárgyalásra, jött peroxid-fehérrel, ideje lenne a neonzöldnek. Fehérné Nyalka Éva Edit lett már rosszul tanuvallomás közben, mint a Traviata Violettája kapott köhögésrohamot s hanyatlott a pamlagra és állt ott buddhista meditációs pózban, mint aki épp a feng shui-szakértőjét hallgatja: Fehérné Nyalka Éva Edit szubrettként érkezett a tárgyalóterembe, de primadonna lett belőle. Fehérné Nyalka Éva Edittől megvilágosodást biztos nem, főszereplőhöz méltó „showellopást“ viszont bizonyosan várunk pénteken.
„Miszori bíró technicista alapon, a peranyagba a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattól került mobiltelefonos cellainformációk és a hemogenetikiai szakértő DNS-felmutatásai alapján fogja ítéletét meghozni“
Sok rendőrt fogunk hallani szeptember-októberben, valószínüleg sok helyszínről érkeztek ők, valószínüleg van közöttük helyi rendőr és van olyan, aki a nemrég megszüntetett Nemzeti Nyomozóiroda munkatársa volt. Fontos és jó volna megtudni tőlük azt, amit blogunk által többször megszólaltatott rendőrségi szakértő, Tarjányi Péter régóta követel: miért csak olyan későn, a nagycsécsi kettős gyilkosság után kapcsolták össze a különböző megyékben elkövetett cselekményeket a nyomozó hatóságok. Azt, amit a Gulyás József volt parlamenti képviselő által augusztusban itt a blogon publikált és nagy visszhangot kiváltott „Jelentés jelentése“ felvet – miért nem, vagy alig reagáltak a titkosszolgálatok, különösen a Nemzetbiztonsági Hivatal és a Katonai Biztonsági Hivatal, a Nemzeti Nyomozóiroda „hírigényére“, hogy ezt a „hírigényt“ miért nem követte „feladatszabás“ -, ezt a választ nem a Hungária körút zajában a lerottyant tárgyalóteremben fogjuk megtudni. Ha egyáltalán.
Fontos, nagyon fontos volna megtudni, hogy a léha, megkésett, olykor inkompetens hatósági reakciók még a cselekménysor elkövetésének idején mennyiben voltak a hétköznapi trehányság, a klasszikus és halhatatlan magyar schlamperei, és mennyiben esetleges tudatos manipuláció eredményei. Óvatosan, finom mozdulatokkal kell kezeljük a szikét e témában: többször szó esett már itt is, másutt is a perrel kapcsolatban, hogy a vádhatóság képviselete inaktív, „nem harap“, mintha a fiatal ügyész direkt lapulna. Összeesküvés-elméletekre, konteókra éhes világunkban rögtön megjelent a sejtés: Polt Péter legfőbb ügyész direkte nevezett ki viszonylag fiatal, viszonylag tapasztalatlannak tűnő ügyészt erre az ügyre s nem valami harcedzett idős pitbullt, aki már kért halált is pályája hamvas hajnalán. Még júliusban, az utolsó tárgyalási napok egyikén beszélgettem Szabó Zsolt ügyésszel. Többek között azt is kérdeztem től, hogyan került az ügyre. Válasza egyszerű, mindazonáltal sajátos magyar viszonyainkat jól leíró volt: azon az augusztus 21-én, 2009-ben, mikor a vádlottakat lefogták, ő volt az egyetlen szóbajöhető ügyész, aki nem volt szabadságon („szabin“), ő kezdett nyomozó ügyészként foglalkozni az üggyel. Aztán maradt.
Nehéz az ütemezést pontosan látni, egy biztos: 2013. augusztus 20-ig meg kell születnie az elsőfokú ítéletnek, különben fennáll a lehetősége, hogy a módosított büntetőeljárásjogi szabályozás értelmében a letartóztatástól számított négy év elteltével, ítélet hiányában feltételesen szabadlábra kell engedni a vádlottakat. (Ez történt a Fekete Sereg-vezető Magyar Róbert esetében, persze, hogy megszökött, egy spanyolországi bolti lopás eredményeként került ismételten magyar büntető őrizetbe.) A vádlottak nyilván fellebeznek, a másodfok azonban csak az elsőfok ítéletének törvényességét vizsgálja, eljárása jóval rövidebb, csak néhány tárgyalási nap lesz. Ilyeténképpen elképzelhető, hogy a jövő nyári ítélkezési szünet előtt jogerős ítélet szülessen. Aztán még sok minden történhet a Legfelső Bíróságon és Strassbourgban, nem lennénk meglepődve, ha a 2014-es választási kampánynak is lenne befolyása az események menetére. Ameddig most ellátni, az az, hogy az elsőfokú bíróság Dr. Miszori László vezette tanácsától eddigi pervezetése alapján már nem várjuk el, hogy indítékok alapján, a rasszista motivációt vizsgálva hozzon ítéletet. Úgy látjuk Miszori bíró technicista alapon, a peranyagba a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattól került mobiltelefonos cellainformációk és a hemogenetikiai szakértő DNS-felmutatásai alapján fogja ítéletét meghozni.
- vágvölgyi -