Szájjal lefelé hevert, a kapu felé zuhant - Stépán Balázs
A tiszalöki orvgyilkosság tanúi rejtélyes fekete autókról, csuklyás, kommandós öltözéket viselő útonállókról vallottak kedden, a Pest Megyei Bíróságon. Múlt hét szerdán a K. testvéreket Tiszalökre fuvarozó Cs. István igazoltatását elbaltázó rendőrt, és a sötét autókról mesélő tanúk egyikét hallgatták meg.
Kóka Jenőt egyetlen lövéssel lőtte agyon az orvgyilkos. Felesége és veje, Kiss Zsolt kedden megerősítette a vádirat tényleírását, de senki sem látta a tetteseket. A vád szerint Cs. István fuvarozta a helyszínre K. Árpádot és öccsét, azután továbbhajtott, és a tíz kilométerre lévő Polgáron, egy kocsma előtt leparkolva várakozott. E közben lőtte agyon Tiszalökön Kóka Jenőt K. Árpád. Bár a gyilkosság hírére azonnal fokozott közúti ellenőrzést rendeltek el, Cs.-t lazán igazoltatta a rendőr. Felforgatta az autót, de sem a CB-rádió, sem az üres gitártok nem helyezte szolgálatba éberségét, semmi gyanúsat nem észlelt.
Kóka egyhuzamban harmadszor indult volna éjszakai műszakba 2009. április 22-én. Este tíz előtt néhány perccel lőtték le, néhány lépésre házának bejáratától, a garázshoz indult autójáért. Felesége, korábbi elbeszéléseihez hasonlóan kedden is azt vallotta, hogy egy „durranást, utána csapódást” hallott, mintha valaki elvágódott volna az udvaron. Kirohant a ház elé, férje a földön hevert, „szájjal lefelé”, lábai a virágágyásban akadtak el, a kapu felé zuhant. A szembeszomszéd, Tóth Gábor vette észre a vértócsát, szemtől-szembe, húsz-huszonöt méterről tüzelt a gyilkos, egyetlen lövéssel szíven találta Kókát. A több darabra szakadt lövedék maradványait a garázsajtó szögletében találták meg a helyszínelők.
Répási Ferencné munkatársa, Cserenyák Zoltán pedig Kóka művezetője volt a Tiszavasvári Alkaloida gyárban. Mindkettőjük keddi vallomása alátámasztja, hogy az elkövetők körültekintően próbálták kiválasztani áldozataikat, hogy minél nagyobb felháborodást keltsen a gyilkosság, rendezett körülmények között élő cigánycsaládokat kerestek. A vádirat szerint, ezért esett a K. testvérek választása a Tiszalök-Újtelepen élő Kóka családra. Áprilisban, a térképek és a műholdas felvételek tanulmányozása után, kétszer is bejárták a helyszínt.
Répásiné szerint „semmi baj nem volt vele” – Kókával –, „kocsival járt dolgozni, nem is ivott”. Cserenyák megerősítette, hogy Kóka félt, ő is hallotta, amikor elmesélte, hogy egy-másfél hónappal a gyilkosság előtt, rejtélyes körülmények között, csuklyás, fekete kommandós ruhát viselő emberek igazoltatták a tiszalöki országúton. Rendőrnek mondták magukat, de feltűnt Kókának, hogy gyalogosan voltak, és azt kérdezgették, hogy merrefelé, hol lakik, mi a lakcíme, mondja meg, de elengedték, amikor megtudták, hogy a munkából tart hazafelé. A csuklyás útonállókról beszélt feleségének, családjának ismerőseinek is.
Miszori László nem állította le a „nagy sötét autókról” szóló beszámolókat, bár meglehet azok csak a támadás sorozat hírétől megrettent romák gyanakvásáról, félelméről árulkodnak, és a szóbeszéddel utólag „hitelesültek”. A bíróság hiszi is, nem is, mindenesetre a feketeautós történetek mikro-realista részleteit alaposan megvizsgálják. A tiszalöki kisebbségi önkormányzat elnöke múlt hét szerdán azt állította a bíróságon, hogy közvetlenül a támadás előtt többen láttak egy nagy sötét autót a telepen körözni. A szomszéd, Baloghné, egy nagy fekete autót látott Kókáék háza mellett, a sarkon parkolni. A virrasztás éjjelén Tiszaeszláron, Kiss Zsolték portája mögött a gáton feltűnt egy sötét, lassan haladó Nissan Navarro, amit hiába próbáltak megállítani. Kóka Jenőné elmondta, hogy a gyilkosságot megelőzően egy világos autó követte őket az országúton Tiszaeszlártól egészen a házukig, és akkor sem előzött, amikor lassítottak.
A tárgyalás október 25-én folytatódik a kislétai támadás eseményeivel.
