Kácsor Zsolt: Nem leszek áldozat. www.ahonapkonyve.hu - Vágvölgyi B. András írása
Magam még nem kaptam rá az e-book ízére, ennek fő oka, hogy sem boldog Kindle, sem boldog iPad tulajdonos nem vagyok, ahhoz meg épp elég időt töltök nap, mint nap a képernyő előtt, hogy ne legyen kedvem pluszban és szórakozásból könyveket töltögetni a laptopra, vagy az asztali nagy monitorról olvasni. Nincs nekem semmi filozófiai ellenérzésem az e-könyvvel, mint műfajjal, régi, Szajna-parti bukinistaként csak kérdéseim vannak: tesz-e valamit Fabrizio del Dongóval a bináris kód, mennyire izgatják fel Adrian Leverkühnt a nullák és az egyek, feneketlenebb-e a mélység Raszkolnyikovnak attól, hogy digitális sivatagban ássa meg a bűn kútját? Ezekre a kérdésekre nem most fogom megadni a választ. Ahhoz a kérdéshez szeretnék viszont adalékokkal szolgálni, másként fog-e író a munkához, ha eleve e-booknak ír valamit.
Máshonnan: Kácsor Zsoltot, a Népszabadság debreceni tudósítóját én a ma Magyarországon működő legtehetségesebb szerzők egyikének látom. Olyannyira, mikor a Krétakör a berlini biennálés megjelenésre videót gyártott – ez volt az eset, mikor jogvédőket és Goj Motorosokat vittek a porosz fővárosba – és a nemzeti identitás kérdésében megkérdeztek, akkor azt bátorkodtam felhozni, hogy webkettes korunkban Kácsor Zsolt, a Népszabadság debreceni tudósítója reggelente feltesz a facebook-ra egy-két mondat idézetet Ady publicisztikájából szamojéd erkölcsiségről, turáni vircsaftról, hecckáplánokról, korroboriról, sertésarcú urizálásról s e mondatok ugyanolyan vígan megéltek Ady korában, mint a feudális mában. Na ez nekem valami, ami korszerűen szól a nemzeti identitásról. A nemzeti identitás változtathatatlanságának sötét oldala, negatív erőtere elsőre. Másodikra meg, mint ahogy halovány reménysugár, hogy akkor is, úgy 110 éve, meg ma is van aki kinyitja e jelenségekkel kapcsolatban pörös száját, ez volna tehát a pozitív oldal. Pont Ady kapcsán persze elmondható, hogy „Bandus“ (miután elmúlt 42 éves, Eörsi hívta így Adyt – az idősebb jogán) életművének lezárulta után tragédiák sora köszöntött e pont ilyen sorsra érdemes országra, ahol a nyolcvanas évek vége-kilencvenes évek eleje hozott némi reményt, ám az már utolsó előttiként meghalt. (NB nem a remény, hanem a mindent elöntő bűnös hülyeség hal meg utoljára, de ezt csak az látja majd át itt, aki lekapcsolja a villanyt.)
Vissza: Kácsor Zsolt debreceni skriblerként többször foglalkozott a romagyilkosságokkal, már csak a debreceni vonatkozás okán is. Emlékezetes cikke volt a „négyek bandájának“ letartóztatása után Kósa Lajos városi médiájának árulkodóan súlyos hallgatásáról írott dolgozata 2009 nyarának végén. Kácsor szakértője a kérdésnek, naponta találkozhat emberekkel, akiknek közük, viszonyuk volt a vád szerinti elkövetőkkel, akik kis adalékokkal, ízekkel, színekkel szolgálhatnak a diszkópartizánok személyiségének vonatkozásában. Kácsor hozza is a penzumot. Bár magam is egy ideje foglalkozom az ügy mélységi felderítésével, az például számomra is újdonság volt, hogy a pitbull-idomárnak gondolt Pethő Zsolt harmadrendű vádlott és harcikutya-tenyésztő kedvenc fajtája a perro cimaron volt. De Kácsor nem csak penzumot hoz, hanem megszokottan remek stílusával kiváló, olykor szépirodalmi igényű összefoglalását is adja a ma ismerhető eseményeknek. E blog rendszeres olvasói – ha nem csak trollkodni járnak ide – persze sok újdonságot nem fognak megtudni Kácsor e-könyvéből, új tényt, az eddigit felülíró sztorilájn-koncepciót nem találunk benne, de nem is ez volt a cél, hisz új oknyomozás az e-köny írást nem előzte meg. Az új oknyomozás ugyanis idő- és pénzigényes dolog, az e-könyvet meg úgy képzelem, hogy felhívja a szerzőt a sorozatszerkesztő – esetünkben Kereszty András – és azt mondja: „Zsoltikám, aranyvirág, te annyira benne vagy ebben a cigánydologban, dobj már össze egy e-könyvet, 70 000 karakter elég lesz! – Persze, persze Bandi bátyám, mikorra? – Tegnapra aranyhaver. Na jó: holnap. Benne lesz az augusztusi válogatásban. – És mennyi a zsé, Bandi bátyám? – Azt értsd meg Zsolti, hogy ez vállalkozói műfaj, amit én adok, az egy platform: letöltésenként kapsz x forintot.“ Szerző szeppenten hallgat, fejében beindul a turbóabakusz, oszt-szoroz, eldönti: ökonomikusan fog bánni a munkaerejével. Gyorskezű profi, a hely- és térszínnel ismerős szerző akár néhány nap alatt megírja azt a fránya 70 ezer n-t, pláne, ha nagyokat idéz, ha teljes terjedelmében bemásolja például a pestisracok.hu blog Kiss Árpád-interjúját. (Mely egyáltalán nem érdektelen interjú, sőt! Érdemes volna azt is letapogatni, hogy a letartóztatás óta Kiss Árpád miért csak jobbos csatornákon nyilvánult meg: egy levelét hozta a kuruc.info, interjú volt vele a Magyar Hírlapban és a pestisracok.hu-t magyarnemzetes újságírók házi streetball-pályájának tartja a közvélekedés.)
Kácsor e-könyvének alapvető értéke a szélsőjobber nyelvezet, a „nemzeti radikális“ közbeszéd, gyűlöletbeszéd hatásának kidomborítása a gyűlölettettre, a rasszista sorozatgyilkosságra. Mely nem indulati cselekmény, hirtelen felindulás helyett a hideg számítás jellemzi, nyereségvágy a dolgok mai állása szerint nem játszott szerepet. Összefoglalva: Kácsor Zsolt e-könyve kezdőknek hasznos, pontos és megérzékített összefoglaló a csak nyomokban ismert eseménysorról, haladóknak pedig ugyanaz + ismétlés. Mely a tudás anyja!