Októberi összefoglaló:
Harminc tárgyalást kell megismételni, a bíró összeférhetetlenség miatt kizárta a harmadrendű vádlott helyettes védőjét és visszatapsolta a február eleji napokat. De nehéz túlkeveredni a szakértőkön is, szak-szlenget használnak, ráadásul „elmennek a francba, és onnan kezdik a választ” – intette őket összefogottabb előadásmódra Miszori László bíró egy türelmetlenebb pillanatában.
Tumultuózus pillanat a katlan mélyén, a pulpitus előtt egyszerre három szakértő, ketten a tanúk könyöklője és a vádlottak padja között helycserés támadással próbálkoznak, a harmadik közvetlenül Kiss Árpád térde előtt fészkelődik, plusz a négy vádlott és fejenként egy őr, meg az őrparancsnok. Az ügyész és a négy ügyvéd jól viseli a tehertételt, összesen tizenhét ember szorong – ki így, ki úgy – a törvényszéki manézsban. A jelenet megélénkíti a termet, de az október is a szakértőké. Ők pedig, okkal-ok nélkül néznek enyhén szólva retardáltnak bennünket, és a T. Bíróságot. Mindenki a szakmai kiskáténál kezdi elmagyarázni feladatát, és csak nagy ívben kanyarodunk a tetthelyre, Piricsére, Nagycsécsre, Tatárszentgyörgyre. Minden észrevétel egy-egy definíció, érzelemmentes, nincsen semmi dráma, de parttalan, a legtöbb elkerüli az egyértelműséget.
„Minek elővenni a lejárt szavatosságú szakvéleményt?“
A bíróságon a támadások finomra hangolása folyik: több ember életét veszélyeztette-e a gyújtogatás, okozhatott volna-e közveszélyt tűz, ismét előkerült a tatárszentgyörgyi gyilkosság. Ki kell deríteni azt is, hogy mennyire befolyásolta a két, akkor még gyermekkorú kislány, P. Tímea és R. Júlia további életét a támadás okozta sokk.
R. Júliát rendőrök hozták a tárgyalásra, állandó szökés és bujkálás az élete, úton van, maga sem tudná felsorolni, melyik nevelőotthonból, hányszor menekült el. A piricsei támadás részleteiről nem tudott összefüggően beszélni, figyelmesen hallgatta a kérdéseket, de állandóan elbizonytalanodott. A kislétai áldozat P. Tímeáról, az orvos és a pszichológus elmondta, hogy zárkózott lett, megriad minden zajra, társas beilleszkedése nehézkessé vált, alkalmazkodási képessége legyengült, jobb karját nem tudja használni, öltöztetni kell, aligha lehet betegápoló, bár az szeretne, szeretett volna lenni.
„Ki tudja, miért háromnegyed évvel később kapott észbe a bíróság?“
A többi, műszaki szakértő valószínűsítette az eseményeket, a kategorikus megállapításokat kerülték a tárgyaláson. A nagycsécsi tűzvédelmi szakember kivétel volt, kétszer is lemérte, oda-vissza, mert így szólt a kirendelés; a két Molotov-koktéllal megtámadott nagycsécsi épület legalább huszonöt méterre van egymástól. Biztos, hogy a tűz nem terjedhetett egyikről a másikra. Világos, de ezt nélküle is tudnánk.
De vajon mit fog kezdeni a bíróság az elektromos szakértő tatárszentgyörgyi megállapításaival, aki azt állítja, hogy bármikor tűz üthetett volna ki a Csorba család házában, mert az elektromos szerelvényeket csapnivalóan, szabályellenesen szerelték a házba. Elég egy rövidzárlat, és porig ég a tetőgerendára csavart vezetékekkel behálózott épület. Ez igaz, de mi köze a terrortámadáshoz, Csorba Róbert és öt éves kisfiának meggyilkolásához? Az azóta számtalanszor megcáfolt zárlatos tűz teóriáját ha nem is terjengősen de felelevenítette a tárgyaláson az elektromos szakember, és a bíróság türelmesen végighallgatta. Rendben van, érthető a türelem, azt kell itt most bizonyítani, hogy a támadók nem csak legyilkoltak hat embert, de a gyújtogatással és lövöldözéssel több ember életét is veszélyeztették. De minek elővenni a lejárt szavatosságú szakvéleményt?
„Büntető eljárásjogi törvényt: „43. § (2) A terhelt jogosult arra, hogy c) megfelelő időt és lehetőséget kapjon a védekezésre való felkészülésre.“
A hónap elején váratlanul kizárta a tárgyalásról a harmadrendű védőjét Miszori László. „Nem lehet védő, aki az ügyben bíró, ügyész vagy nyomozó volt, vagy valamelyikük rokona“ – indokolta döntését. Az ügyvéd február óta védi Pető Zsoltot, édesapja tavalyelőtt decemberben, az akkori Legfelsőbb Bírósága tagjaként bírálta el a vádlott egyik fellebbezését. Ki tudja, miért háromnegyed évvel később kapott észbe a bíróság, de emiatt csúszhat a befejezés, harminc tárgyalást kell megismételni, ami a vádlottaknak kedvez.
Bérdi Zsolt alig néhány nappal a kizárás után tette szóvá, hogy szerinte védence, Kiss Árpád védelemhez fűződő joga sérült (Büntető eljárásjogi törvényt: „43. § (2) A terhelt jogosult arra, hogy c) megfelelő időt és lehetőséget kapjon a védekezésre való felkészülésre.). Szeptemberben ugyanis a bíróság, váratlanul ismertette Kiss Árpád és Fehérné Nyalka Éva telefonlehallgatásait; Kiss feszülten figyelmeztette a nőt közvetlenül letartóztatásuk előtt, nehogy a klubba engedje az épület bekamerázó munkásokat. A házkutatáson, a klub egyik raktárában, szinte vaktában találták meg a rendőrök a gyilkosságokhoz használt fegyvereket. A védelmet váratlanul érte a bejelentés, nem maradt idő a felkészülésre, sérelmezte az ügyvéd.
A bíróság meghallgatott két vadászt is, akik fegyvert kínáltak eladásra négy-öt évvel ezelőtt. Címüket, környezettanulmányt, a házukról készült fotókat megtalálták Kiss Árpád számítógépén. A vád szerint 2008. márciusában, Kiss Árpád, öccse és Pető Zsolt, egy ismeretlennel együtt rabolták el a besenyszögi vadász fegyvereit.
Stépán Balázs
