Ha jól látom, hét dossziét, vagy két tucat dokumentumot hozott magával és a kilencedik vádponttal kezdi, de alig jutunk közelebb a tatárszentgyörgyi terrortámadás valóságos részleteihez a vegyész-szakértő verziójának meghallgatásával. A piricsei, tarnabodi, és tatárszentgyörgyi támadás helyszínén talált nyomokról számolt be szerdán a kémikus expert.
Tatárszentgyörgyön Molotov-koktélokat hajigáltak a Csorba család házára a merénylők, a padlás kigyulladt, a tűz percek alatt kiterjedt az egész épületre, a ház porig égett, az ölébe kapott kisfiával menekülő családfőt, és ötéves kisfiát agyonlőtték a terroristák. A vegyésznek az volt a feladata, hogy megvizsgálja, hogy a tetőszerkezetből származó fahasábon megtalálhatóak-e „égést gyorsító” anyagmaradványok, benzin, kerozin, petróleum, vagy tüzelőolaj nyomok. A helyben talált benzines kanna „jellegzetes szagot árasztott” - mesélte a szakértő hölgy, de a gerendázatból származó fahasábon „értékelhető nyom nem maradt”. A teljesen elrontott tatárszentgyörgyi helyszínelésről, nyomrögzítésről már többször beszámoltunk, most merült föl először, hogy egyáltalán a támadás körülményeivel összefüggő nyomokat gyűjtöttek-e össze a rendőrök. A vegyész hozott anyagból dolgozik, amit a kezébe nyomnak, azt vizsgálja, és hiába lehetett a tűzgóchoz közel a gerendából kihasított minta, ha nem fröccsent rá a Molotov-koktélból egy csepp sem, felesleges azon keresni a nyomokat. Ehhez képest túlzott elvárás lett volna megtudni, hogy vajon melyik benzinkútnál vásárolhatták a támadók a Molotov-koktélhoz használt anyagokat. Megtudtuk, hogy MOL kútnál ilyen összetételű anyagot nem vásárolhattak. A vádiratban az áll, hogy „az akcióra való felkészülésnél egy benzinkúton gázolajat vásároltak”, ebből készítették a támadásra szánt gyújtópalackot. Vegyész szakértők szokták ugyan vizsgálni a töltőállomásokon vásárolható üzemanyagok összetételét, ezért lehetett a MOL kutakat kizárni, ám alig elképzelhető, hogy a nyomozók figyelme erre is kiterjedjen, és akik Tatárszentgyörgyön helyszíneltek, a szakma legalapvetőbb szabályait sem tartották be.
„Elefántcsont toronyban dolgoznak?” – kérdezte a bíró a szakértőt, aki a gyújtogatás körülményeit nem ismerhette pontosan.
A piricsei gyújtogatás helyszínén „motorbenzin, kerozin és petróleum keverék” nyomaira bukkantak a szakértő szerint. Kiss István erről azt mondta nyomozóknak, hogy „a borosüvegre sötét, rossz pólót csavarva, tiszta benzint öntöttünk” az üvegbe. A szakértő nem tudta megmondani, de nem is feladata tudni, hogy a helyszínen összegyűjtött bűnjelek közül néhányat a szokványos „bűnügyi-nylon” helyett miért lisztes-zacskóba csomagolták a helyszínelők. Ha ugyanis nem steril, hanem használt papírzacskóba tették a bűnjeleket, ezek „beszennyeződhettek”.
A tarnabodi támadás helyszínén 95-ös oktánszámú benzin és gázolaj keverékének nyomait azonosította a szakértő. Kiss Árpád azt vallotta a nyomozóknak, hogy lakkbenzin és gázolaj eleggyel támadtak Tarnabodon, arra emlékezett, hogy „az előző helyszínen használt koktél szerint Pető az erkélyen (a Poroszlai utcai albérlet erkélyén – szerk.) készítette el. Ez a Pető receptje volt. Az előkészületekkel elment az egész délelőtt”.
Stépán Balázs
