A piricsei gyújtogatás és lövöldözés helyszínén talált tizenegy lövedék, négy sörétkosár, négy lőszerhüvely, a Molotov-koktélokból maradt üvegszilánkok és rongydarabok szakértői vizsgálatának körülményeit próbálta rekonstruálni pénteken a Budapest Környéki Törvényszék.
Pénteken folytatódott a szerdán elkezdett hemogenetikai profilkészítésről szóló fejtágítás, és a szakvélemények relativizálása. - Stépán Balázs írása
A vád szerint 2008. augusztus nyolcadikán, nem sokkal éjfél után támadtak Piricsén két faluszéli házra a Kiss testvérek és Pető Zsolt. Ebesen, egy maszek benzinkútnál vettek öt liter benzint, azt három borosüvegbe töltötték, ledugaszolták. Kiss István piros pólóját felhasogatták, és az üveg nyakára kötötték. A gyújtópalackokkal támadtak a két viskóra. Kiss István kétszer lőtt a Franchi típusú sörétes puskával Getyinás Magdolnára, kétszer vaktában az épületre és egyszer a szomszéd házra. Pető Zsolt öt-hat méterről célozta meg az épületet, egyszer lőtt a lefűrészelt csövű sörétes IZS-zsel.
Már három nappal a támadás után, 2008. augusztus tizenegyedikén kézhez kapták a hemogenetikusok a tetthelyen talált bűnjelek megvizsgálására szóló megbízást, hogy kiderítsék, vajon maradtak-e azonosításra alkalmas biológiai nyomok a lőszereken, a szétvetett Molotov-koktélok üvegszilánkjain, vagy a palackokra tekert rongydarabokon. Innentől kezdve nehezen követhető a történet, hiszen akkor még nem voltak gyanúsítottak, a szakértők 2009. májusában véglegesített vizsgálata csak arra adhatott választ, hogy maradtak-e használható nyomok a bűnjeleken. A nagycsécsi kettős gyilkosság után kezdte a rendőrség összekapcsolni a cigányok elleni támadások nyomozását, és 2009. augusztus 21-én kapták el a gyanúsítottakat. Csak ezután kezdődhetett az azonosítás, hiszen ameddig nincsenek gyanúsítottak, és ameddig el nem készítik a genetikai profiljukat, addig nincs mivel összevetni a bűnjeleken talált biológiai nyomokat. A részfeladatokra bontott, meglehetősen bonyolult eljárás a vizsgálatok hiteles dokumentálását, a bűnjelek precíz, utólag pontosan ellenőrizhető kezelését követeli meg. A bíróság, némi hemogenetikai alapkurzus keretében, lépésről lépésre vizsgálja a bűnjelek, és az azokból levonható szakértői megállapítások hitelességét.
Kiss Árpád pénteken, a besenyszögi rablás helyszínén talált, az áldozatok szájára tapasztott és csuklójára tekert ragasztószalagokról származó, összekeveredett, de megkülönböztethető biológiai nyomok hitelességét kérdőjelezte meg, hiszen azt több ember is kézbe vette. Lehet véletlen egyezés, hogy az ő nyomait, vagy hozzá hasonlóakat találtak rajta. Feltételezése szerint a dokumentáció hiányos és ellentmondó, amennyiben néhol nem jelzik, hogy a vizsgálat eredménytelenül zárult. Pető Zsolt felvetette, hogy ismeretlenek, akár a rendőrök nyoma is rajta lehet a szalagokon, de éppen ilyen véletlenül keveredhetett rá akár az övéké is. Akár TIT előadáson érezhettük volna magunkat, a hemogenetikus kimerítő ismeretterjesztést is tartott.