E-könyv a cigánygyilkosságokról

Kácsor Zsolt: Nem leszek áldozat. www.ahonapkonyve.hu - Vágvölgyi B. András írása

Magam még nem kaptam rá az e-book ízére, ennek fő oka, hogy sem boldog Kindle, sem boldog iPad tulajdonos nem vagyok, ahhoz meg épp elég időt töltök nap, mint nap a képernyő előtt, hogy ne legyen kedvem pluszban és szórakozásból könyveket töltögetni a laptopra, vagy az asztali nagy monitorról olvasni. Nincs nekem semmi filozófiai ellenérzésem az e-könyvvel, mint műfajjal, régi, Szajna-parti bukinistaként csak kérdéseim vannak: tesz-e valamit Fabrizio del Dongóval a bináris kód, mennyire izgatják fel Adrian Leverkühnt a nullák és az egyek, feneketlenebb-e a mélység Raszkolnyikovnak attól, hogy digitális sivatagban ássa meg a bűn kútját? Ezekre a kérdésekre nem most fogom megadni a választ. Ahhoz a kérdéshez szeretnék viszont adalékokkal szolgálni, másként fog-e író a munkához, ha eleve e-booknak ír valamit.

tovább »
4 komment

Hosszú hadjárat

Most már biztos, hogy ez a tárgyalási nap volt az utolsó a nyári ítélkezési szünet előtt, szereplőinket szeptember 18-án láthatjuk viszont.

Mára már biztos, hogy nem csak Matolcsy György nemzetgazdaságért felelős miniszter – mely felelősség egyszer majd nyilván megállapíttatik – az ókori kínai hadtudós, Szun-ce tanítványa – miként erről nemrég hetiválaszos írásművészetében nyilatkozott az ökosámán -, de Kiss Árpád Sándor elsőrendű vádlott is. Jól megértette ugyanis a régi napkeleti stratéga mondandójából, hogy az ellenség támadásait csírájábban kell felmorzsolni.

Ebben a perben nincs 115 yardos touchdown, itt nem egészpályás letámadásról szól a bíróság munkája, a töredezettség és a fragmentáltság nem ennek az eseménysornak a sajátja. Pénteken azzal kezdünk, hogy Kiss Árpád Miszori László elfogultság okán való kizárására vonatkozó kérelmét Miszori László elutasítja. Ezek után szerepcsere: Kiss István jön és basztat és időt húz. Aztán megint a báty, ő most azzal ortályoskodik, hogy a hemogenetikai szakértő nem is állt már a Bűnügyi Szakértői és Kutató Intézet alkalmazásában, mikor a bíróság szakértőként beidézte. („Magánszemélyeknél mit keresnek személyes adatokat tartalmazó szakértői anyagok?!“) Miszori László szünetet és konzultációt rendel el, és még csak kilenc óra tizennyolc van. A negyedórás szünet után Miszori László megállapítja, hogy a szakértő kirendelés nem az intézménynek, hanem az intézmény által kijelölt szakértőnek szólt, akinek felelőssége az állás betöltésének megszűnése után sem enyészik el – ezen az alapon utasítja el Kiss Árpád indítványát. Viszontválaszában Kiss Árpád elmondja, hogy a szakértőt tanúként kellett volna ezesetben meghallgatni, nem szakértőként, majd egy bizonyos számú – nem értettem a számot – szakértői anyag kizárását kéri, mert a szakértői anyag elkészítése jogosultságának hiányát látja. „Árpi“ egyébként a nagymeleg ellenére feketében van, de most nem a cool nagymenőt, hanem a recegőfejű kiscserkészt alakítja. Kifogásolja, hogy elfogásakor DNS-mintát vettek tőle – szakszerűtlen körülmények között – mikor még gyanúsított sem volt, ergó szerinte a későbbi összehasonlító mintavételek sem lehettek jogszerűek – Kiss Árpád Sándor a nyomozóhatóságok koholmányáról beszél. Miszori rendreutasítja, majd elveszik az irataiban: „annyi cetlim van, bocsánat“.

· 1 trackback

Hol rontottuk el?

A gyűlöletkeltéstől a gyilkosságig (2) - Stépán Balázs

gk.jpgGönczöl Katalin

1968-ban az ELTE jogi karán szerzett diplomát. A  kriminológiai tanszéken kezdett dolgozni, 1979-ben nevezték ki egyetemi docensnek, 1990-ben egyetemi tanárnak. 1984-től 1995-ig kriminálszociológiát tanított az ELTE Szociológiai Intézet szociálpolitikai tanszékén. 1985-től 1988-ig az ELTE jogi karának oktatási dékánhelyettese volt. 1995-2001-ig az állampolgári jogok országgyűlési biztosa.  Tanácskozási jogú tagja az MTA-nak. 2003-tól az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Tanácsának megválasztott elnöke. 2001-2009 -ig az Igazságügyi Minisztérium kriminálpoltikai reformokért felelős miniszteri biztosa. Kandidátusi disszertációjának megvédése óta négy monográfiája és több mint 130 tanulmánya jelent meg, ezek közül 31 idegen nyelven. (Fotó: nol.hu)

A kilencvenes évek elején a politikai kultúra befogadta a kisebbségeket sértő gyűlöletkeltés megjelenését. A különféle radikális jobboldali mozgalmak, a Magyar Gárda már nyíltan vallotta a fajgyűlölő nézeteket, számítani lehetett az erőfitogtatás megjelenésére is. Gönczöl Katalin kriminológus, egyetemi tanár szerint, a társadalom nem tiltakozott tömegesen, és nem elég határozottan a rasszizmus megjelenésekor, a pártok nem utasították el erélyesen, és a kormányok nem voltak eléggé határozottak, a rendpárti követelések pedig növelik a társadalom ellentéteit. 

 

„Csekély szolidaritást kellett megtapasztalnunk”

Stépán Balázs: A vádlottak azt tervezték, hogy akcióikkal polgárháborút robbanthatnak ki a cigány és nem-cigány lakosság között. Elképzelhetőnek tartja, hogy komolyan veendő feszültséget okozzanak, a szembenállást a végsőkig fokozzák, vagy ez csak egy ostoba forgatókönyvnek tekinthető?

Júniusi összefoglaló: a vádlottak felpörögtek és a szakértőket fikázzák

Igazságügyi szakértőké volt a terep júniusban a Budapest Környéki Törvényszéken. A fegyver-, és a nyomszakértőt, a ballisztikust, a hemogenetikust hallgatta meg a bíróság. - Stépán Balázs írása

A vádlottak igyekeztek a kategorikus kijelentések tartományából a feltételezések misztikus világába teleportálni a szakértők megállapításait.

A gyilkosságok és fegyveres támadások helyszínén talált sörétek, lövedékek, hüvelyek, lőnyomok alapján azonosíthatóak a fegyverek, a DNS-minták alapján az, hogy ki húzhatta meg a ravaszt, a cipő és keréknyomok alapján pedig, hogy ki járt, vagy járhatott a helyszínen. A kategorikus állítás, és a szinte teljesen bizonyítható feltételezés közötti különbségre koncentráltak a vádlottak júniusban, ugyanis egyedül Csontos István tett eddig vallomást, a másik három vádlott tagad, így javarészt csak a tárgyi bizonyítékokra hagyatkozhat a bíróság. A vádlottak ezért igyekeznek a kategorikus kijelentések tartományából a feltételezések világába transzponálni a szakértők megállapításait, igyekeznek relativizálni a különféle helyszíneken összegyűjtött bűnjelek bizonyító erejét. Vagy legalábbis kétségbe vonni a vád állításait. A bíróság egyebet nem tehet, türelmesen végighallgatja a vádlottak és a védők összes aggályt keltő észrevételét a bűnjelek összegyűjtéséről, kezeléséről, a lefoglalás körülményeiről, a helyszínelés lebonyolításáról, a házkutatásról.

Zsinórmérték, szóráskép, sörétraj

Az igazságügyi szakértőket egymás után hallgatta meg a Budapest Környéki Törvényszék a július eleji tárgyalásokon. Pénteken a kislétai, 2009. augusztus harmadiki gyilkosság részletei kerültek szóba. Kiss Árpád és Pető Zsolt arról faggatták az igazságügyi szakértőket, hogy milyen távolról, honnan lőhettek a ház bejárati ajtajára a támadók. - Stépán Balázs írása

„Azt is értem én, hogy miért fontos ez, illetve azt is, hogy miért nem a vádlottaknak, akik ott sem voltak” – gyűjthettünk be egy újabb bon-mot a múlt héten, a tanácsvezető bírótól.

Kiss Árpád és Pető Zsolt reggel kilenctől kezdve, egy húszperces szünetet tartva, háromnegyed tizenegyig faggatta a szakértőket arról, hogyan szóródhatott szét a kislétai ház bejárati ajtaját átszakító sörétraj az előtérben, hogyan csapódtak a bútorokba, milyen nyomokat hagytak, és a félig nyitott ajtón keresztül milyen távolságról adták le a következő, Balogh Mária kislányát életveszélyesen megsebesítő lövést, hol állt a támadó, honnan tüzelt, hogyan tarthatta fegyverét.

Hol rontottuk el?

A gyűlöletkeltéstől a gyilkosságig (1)

Gönczöl Katalin

1968-ban az ELTE jogi karán szerzett diplomát. A  kriminológiai tanszéken kezdett dolgozni, 1979-ben nevezték ki egyetemi docensnek, 1990-ben egyetemi tanárnak. 1984-től 1995-ig kriminálszociológiát tanított az ELTE Szociológiai Intézet szociálpolitikai tanszékén. 1985-től 1988-ig az ELTE jogi karának oktatási dékánhelyettese volt. 1995-2001-ig az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. Tanácskozási jogú tagja az MTA-nak. 2003-tól az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Tanácsának megválasztott elnöke. 2001-2009 -ig az Igazságügyi Minisztérium kriminálpoltikai reformokért felelős miniszteri biztosa.  

Kandidátusi disszertációjának megvédése óta négy monográfiája és több mint 130 tanulmánya jelent meg, ezek közül 31 idegen nyelven.

 

Az erőszak kultusza adva volt, különféle folyamatok gerjesztették

A kilencvenes évek elején a politikai kultúra befogadta a kisebbségeket sértő gyűlöletkeltés megjelenését. A különféle radikális jobboldali mozgalmak, a Magyar Gárda már nyíltan vallotta a fajgyűlölő nézeteket, számítani lehetett az erőfitogtatás megjelenésére is. Gönczöl Katalin kriminológus, egyetemi tanár szerint, a társadalom nem tiltakozott tömegesen, és határozottan a rasszizmus megjelenésekor, a pártok nem utasították el erélyesen, és a kormányok nem voltak eléggé határozottak, a rendpárti követelések pedig növelik a társadalom ellentéteit.   

Stépán Balázs: Kezdjük azzal, hogy hol szúrtuk el. Jogilag és a kriminológia szemszögéből hogyan néz ki a rendszerváltás óta a gyűlölet-bűncselekmények igazságügyi kezelése?

Gönczöl Katalin: Hol szúrtuk el?  Mikor kapott gellert ennek a problémának a kezelése? Úgy érzem, hogy a kezdet kezdetén, az új demokrácia eszmélésének pillanataiban, akkor, amikor az első problémák felmerültek. 1993-ban megalakult a MIÉP, de már ezt megelőzően is terjedt a gyűlöletbeszéd. A gyűlöletkeltés visszaszorítása azonban nem volt számottevő. Sem a hatalom, sem a társadalom reakciója nem volt határozott. Elsősorban a megtámadott kisebbségek követelték azt, hogy a hatalom jelölje ki a határokat. 1992-ben az Alkotmánybíróság hozott egy igencsak idealista, szerintem ortodox-liberális határozatot, amelyben az emberi méltóság védelmével szemben a szólásszabadság védelmének adott elsőbbséget. 

Mit tudhat a kapcsolattartó tiszt?

H. vagy megerősíthette, vagy cáfolhatta Csontos István vallomását, vagy összezavarhatott mindent.

Zárt tárgyaláson hallgatta meg H–t, Csontos István kapcsolattartó tisztjét a Budapest Környéki Törvényszék. Nem lehettünk ott, de az előzményekből, a korábbi vallomásokból, a tárgyaláson eddig elhangzottakból, az ismertetett nyomozati jegyzőkönyvekből feltételezhető, miről faggathatták. A bíróság talán ezután valamivel tisztábban láthatja Csontos szerepét. Mire lehet a bíróság kíváncsi? - Stépán Balázs írása

 

Csontos István 2007. végén, 2008. elején volt szerződéses katona Koszovóban. Betegállományba került miután hazatért, 2009. elején leszerelték. Koszovóban informátornak szervezték be, bár a tárgyalás elején azt vallotta, hogy őt is csak meghallgatta az egység elhárító tisztje, mint az összes többi szerződéses katonát.

Tudomásom szerint, nem tudom

„Vegyék jegyzőkönyvbe, hogy mentálszadista módon hallgatja ki a tanút” – indítványozta Kiss István, mielőtt a bíró kivezettette a tárgyalóból.

 

V. Tamás, a vádlottak barátja azt vallotta pénteken a Budapest Környéki Táblabíróság előtt, hogy nem volt „közeli viszonyba” a vádlottakkal, személyes dolgaikról, a fegyverek iránti vonzalmukról, szélsőséges nézeteikről szinte semmit sem tud. - Stépán Balázs írása

 

„Az én tudomásom szerint nem tudom” – vallotta V. Tamás, arról, hogy Kiss István tagja lett volna a Véres Kardnak, illetve, hogy ismerné az Egészséges Fejbőr zenekart, bár meghallgatta őket, de „konkrétan nem tudom, hogy lenne ilyen szélsőséges nézetű zenekar” – állította.

Nyolcszáznegyven milliárd az egyhez

Az igazságügyi fegyver-, hemogenetikai-, és nyomszakértők elbeszéléséből lassanként kibontakoznak a gyilkosságsorozat felderítésének részletei. - Stépán Balázs írása

A szakértők szerint az Alsózsolcán rögzített nyomok Pető Zsolt fekete bakancsától származhatnak. Három, teljes biztonsággal azonosítható nyomot hagytak, ez azt jelenti, hogy a találati biztonság ez esetben „nyolcszáznegyven milliárd” az egyhez – fejtegette a Budapest Környéki Táblabíróság szerdai tárgyalásán a nyomszakértő.

Közvetlenül a nagycsécsi kettős gyilkosság után, 2008. november elején az igazságügyi szakértők azt a megrendelést kapták a Nemzeti Nyomozóirodától (NNI), hogy hasonlítsák össze a Nagycsécsen talált keréknyomokat a tarnabodi és piricsei támadások környékén rögzített autó nyomaival. December 3-án készült el a szakvélemény: „a három mintagyűjtemény semmilyen azonosságot nem mutat” – erősítette meg a bíróságon is a nyomszakértő a négy évvel ezelőtti vizsgálat eredményét. A rendőrség a hetedik, a nagycsécsi támadás után tehát már képben volt, keresték az előzményeket, próbálták összefüggésbe hozni a különböző helyszíneket, de például a galgagyörki akciót és a debreceni menekülttáborra leadott lövéseket ekkor még nem illesztették a sorba. A korábbi tetthelyeken, Galgagyörkön, Nyíradony-Tamásipusztán, Tarnabodon, egyébként talán kevésbé célratörően folyhatott helyszínelés, s mindenhol nagy felfordulás fogadta a rendőröket.

Hemogenetikai profil

A piricsei gyújtogatás és lövöldözés helyszínén talált tizenegy lövedék, négy sörétkosár, négy lőszerhüvely, a Molotov-koktélokból maradt üvegszilánkok és rongydarabok szakértői vizsgálatának körülményeit próbálta rekonstruálni pénteken a Budapest Környéki Törvényszék.

Pénteken folytatódott a szerdán elkezdett hemogenetikai profilkészítésről szóló fejtágítás, és a szakvélemények relativizálása. - Stépán Balázs írása

 

A vád szerint 2008. augusztus nyolcadikán, nem sokkal éjfél után támadtak Piricsén két faluszéli házra a Kiss testvérek és Pető Zsolt. Ebesen, egy maszek benzinkútnál vettek öt liter benzint, azt három borosüvegbe töltötték, ledugaszolták. Kiss István piros pólóját felhasogatták, és az üveg nyakára kötötték. A gyújtópalackokkal támadtak a két viskóra. Kiss István kétszer lőtt a Franchi típusú sörétes puskával Getyinás Magdolnára, kétszer vaktában az épületre és egyszer a szomszéd házra. Pető Zsolt öt-hat méterről célozta meg az épületet, egyszer lőtt a lefűrészelt csövű sörétes IZS-zsel.

süti beállítások módosítása