Blogunk kutatási területe, témája filmformát öltött, nem is akármilyet, az egyik legjelentősebb mozgóképes díjat hozta el a berlini filmfesztiválról. A magyarországi bemutató előtt Fliegauf Bence eljött velünk a tárgyalásra, utána beszélgettünk: cigányokról, gyilkosokról, egy film lehetséges hatásáról.
Blogunk hamarosan videobeszélgetést közöl Fliegauf Bencével Csak a szél c., a Berlinalén Ezüst Medvét nyert filmjéről, a film magyarországi moziforgalmazásának április 5-i megindulásának alkalmából.
(Hétköznapi fasizmus) Még tavaly nyáron történt, a Balaton közepén. Régi barátom vitorlásán voltunk az egyik gyerekkel, a déli partra igyekeztünk, hogy ott nézzük meg az éppen aktuális meccset (világbajnokság) Szemesen, ahol a sült keszeg párját ritkítja – már csak azzal is, hogy van, s nem csak az az ócska hekk. Széllel szembe mentünk, kicsit krajcolgatni kellett, valaki a vízben vontattatta magát sűrű visongás közepett. Hamisítatlan kánikulai hangulat, örökidő, lehetett volna 1975 és 2025 is. A haver haverja főorvos valahol, középkorú férfi. Mikor az egyik hirtelenebb kormánymozdulatnál az egyik doboz sör felborult, akkor megszólalt: „Inkább a cigánygyerek szeme follyon ki, mint ez!“. Körbenézett, s látszott, büszke magára, hogy milyen keményet mondott. Én ekkor morális válságot éltem át, mit tegyek. 1. küldjem el a náthás kurva anyjába, dobjam a vízbe? 2. Legyek néptanító, idézzek hosszan az ember és a polgár jogainak nyilatkozatából, homályosítsam föl, hogy mi fán terem az Aufklärung? 3. Válasszam a kádárista megoldást? 1. Nem olyan jó, zrikálja a rég nem látott barátot, a gyereke visítozni fog, a felesége karmol, és amúgyis fejhangja van. 2. Most mire megyek vele? Nagyon nem vagyok büszke, hogy a kádárista megoldás mellett döntöttem (3), és elengedtem a fülem mellett a megjegyzést, maximum fintorogtam reflexből. Mondom, lehetett volna 1975. Vagy 2025.
Szombaton a romák sérelmére elkövetett sorozatgyilkosság ügyének nyomozati hiányosságainak elemzésére megkezdtük kísérletünket. Beszélgetés Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértővel – második rész.
Gulyás József-Vágvölgyi B. András
G. J.: Visszatérve egy kicsit a fegyverekre és a helyszínekre: a besenyszögi fegyverek használatával elkövetett ötödik támadás helyszíne: Tarnabod. Ez a hely volt az, ahol besétáltak a faluba és mind a hárman perceken keresztül lövöldöztek. Valamennyi fegyvert használták, hagytak maguk utána nyomokat rendesen, itt sem szedték össze a hüvelyeket. Ám megint nem történt meg az, hogy keresték volna a különböző helyszínek között a fegyverhasználattal összefüggésben a kapcsolatot.
T. P.: A helyszín mindig mesél, támpontokat ad. Egy „első” helyszínen, kisebb az esély találni valamit, mint akkor, ha már több ilyen helyszín van. Olyankor már azonnal el lehet kezdeni egymás mellé tenni, összehasonlítani, összekapcsolni a hátra hagyott nyomokat. Azt kell tudni, hogy abban a pillanatban – és ez nálunk is így van, tehát egészséges a rendszer –, ha bizonyíthatók, vagy valószínűsíthetők az összefüggések, azonnal sokkal nagyobb erőforrások lesznek elérhetők a nyomozáshoz. Ez is döntési automatizmus, hiszen ilyen helyzetben minden vezető azt fogja szorgalmazni, hogy az ügyet minél előbb felgöngyölítsék. Abban a pillanatban nem 3-4 ember, hanem 20-30 ember dolgozik szervezetten. Nagy hiba volt, hogy ezeket az ügyeket sokáig külön kezelték, esély sem volt a gyors felderítésre. További kritikus hiba a tatárszentgyörgyi esetnél, hogy a helyszínre kivonuló rendőrök, tűzoltók és orvosok egyaránt balesetként értékelték a látottakat. Ez már olyan súlyos hiba volt, hogy amikor kiderült, társadalmi szempontból is elérte azt a kommunikációs kritikus tömeget, amely a közvélemény erkölcsi normáit is átütötte. Már az egyszerű újságolvasó vagy tévénéző is azt gondolta, ilyet szakmailag nem lehet hibázni.
Több, mint két és fél éve fogták el a Magyarországon példátlan rasszista sorozatgyilkosság gyanusítottjait. Március 25-én volt egy éve, hogy perük megkezdődött. Ebből az alkalomból beszélgettünk Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértővel.
T. P.: Ha jól működő rendőrségünk és nemzetbiztonsági szervezeteink vannak az országban, akkor a nyomozók nem engedik el azt a szálat, ahol egy rendőri fedéssel álcázott betörés történik. Gondolok itt arra, amikor a gyanúsítottak a besenyszögi vadásztól megszerezték a fegyvereket. A vadász tanúvallomásában elmondta, hogy a gyanúsítottak hogyan jöttek be és hogyan próbálták magukat hivatalos szervként álcázni. Ez a vallomás nyilván adhatott volna egy olyan gondolati löketet a nyomozóknak, hogy erre a bűntényre hivatalos eljárás keretében elkezdjenek nagyon komoly nemzetbiztonsági és rendőrségi nyomozati tevékenységet folytatni. Itt már látszott, hogy több ember szervezetten, tudatosan akart fegyvereket szerezni, ami célját tekintve kétféle irányt feltételezhet. Lehet terrorcselekmény előkészülete – általában ez Magyarországra nem jellemző, ezért a rendőrség nem ezt veszi prioritásnak első körben –, vagy egy nagyon komoly fegyveres rablási szándék első lépése.
"Ölik megfele a cigányokat" - rémült meg B. Klára, de élettársa megnyugtatta - Stépán Balázs írása
A kislétai gyilkosság tanúit, Balogh Mária húgát, és a szomszédnőt hallgatták meg szerdán, a Budapest Környéki Törvényszéken. Cs. István elismeri, ő szállította a helyszínre a másik három vádlottat, de tagadta, hogy tudta volna, mire készül a csapat.
„Mindent tetszik kérdezni tőlem, csak azt nem, hogy vagyok” – intette le a bírót L. Györgyné, a kislétán meggyilkolt Balogh Mária testvére a szerdai tárgyaláson, amikor már azt sem tudhatta, hol áll a feje, miért faggatja az ügyész, az ügyvéd, és a bíró a bevetett ágyról, az udvar és a kert fogalmi különbözőségéről, a nehezen áttekinthető rokonsági viszonyairól, meg a „nyílászárók” sérüléseiről, amikor ő nővére elvesztéséről akarna beszélni.
A per 2011. március 25-én kezdődött meg a Pest megyei bíróságon. Nagy érdeklődés volt – akkor még -, bizony! Aztán pár tárgyalási nap után lekonyult a figyelem, egyszer hittük, hogy újra feléledt, ám akkor is Stohl András ugyanott tartott büntetőperének ítélethírdetésére jött éhes hiénafalkaként a média. Márpedig ebben a perben senki sem celeb. Sem az áldozatok, sem a vádlottak. Mármint az ismert vádlottak – mert ebben az ügyben nem biztos, hogy teljes felderítettségről beszélhetünk. Anélkül márpedig nem zárhatjuk ki még a celebrészvételt sem! Hogy miért ilyen a felderítettség szintje, arról nemsokára beszélgetésben kérdezzük Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértőt, aki szakmabeliként erősen kritikus a rendőrség, a szolgálatok, és az ügyészség munkájával kapcsolatban. Továbbra is problémás ugyanis a vádirat, amely leírja, hogy a besenyszögi (fegyverbeszerző) támadásban négyen vettek részt, viszont közülük csak hárman ülnek a vádlottak padján. Ugyancsak nem tudunk meg a vádiratból semmit a cselekmények finanszírozásáról. A célpontok kiválasztásának módszeréről is alig. Az – esetleges – szélesebb támogatói (bűnsegédi, felbujtói) körről semmit.
"Mintha” Lada Nivát látott volna, és K. Árpád hátul ült - Stépán Balázs írása
Besenyszögön, Tatársszentgyörgyön, Alsózsolcán, Tiszalökön, és Kislétán is láttak állítólag a bűncselekmény környékén cirkáló nagy sötét terepjárót. Március 23-án Miszori bíró az egyik kislétai tanút faggatta a terepjáróról, és annak utasairól. Honnan származik a terepjáró legendája?
A Kislétán meggyilkolt özvegy Balogh Mária unokaöccse, M. Attila elismerte: „Igen, haragszom rájuk (a vádlottakra – a szerk.). Hallottam róla, hogy mit tettek, úgy haragszom rájuk”, de ígérte, valósághűen feleleveníteni a történteket. Nem sikerült.
A SWAT and police force of more than 100 arrested the four suspects, Arpad K., Istvan K., Zsolt P., Istvan Cs., in a club in Debrecen on August 21 2009. Prosecution put forward full charges of first-rate ethnic homicide on September 8 2010 and the president of the Pest County High Court assigned his honor Judge Laszlo Miszori to chair the trial. Prosecution called for the hearing of 160 witnesses and 30 experts. First-degree sentence is to be declared this year.
On August 25, four days after the arrest of the suspects, brigadier-general Istvan Hazi and colonel Attila Petofi declared full success at a press conference, yet, none had any account for the reasons of the killings. Almost one year later the suspects were charged with a series of first-rate ethnic homicide and racist rioting by the confessions of Istvan Cs., one of the four suspects. The indictment charged them with “forming a private army to ignite civil war.”
2009. augusztus 21-én több, mint 100 rendőr és kommandós közreműködésével tartóztatták le a négy vádlottat, K. Árpádot, öccsét K. Istvánt, P. Zsoltot, és Cs. Istvánt Debrecenben, a Perényi 1 nevű klubban. Egy évvel később állt össze a vád, azt 2010. szeptember 8-án nyújtotta be az ügyészség. A Pest Megyei Bíróság elnöke szeptember 15-én Miszori László tanácselnök bírót bízta meg a per levezetésével. Több, mint százhatvan tanú, harminc szakértő meghallgatását indítványozta az ügyészség. A bíróság még az idén ki akarja hirdetni az ítéletet.
Négy nappal a gyanúsítottak letartóztatása után, augusztus 25-én egy sajtótájékoztatón sikertörténetéről beszélt Házi István dandártábornok, és Petőfi Attila ezredes, de nem tudták megmondani, hogy miért öltek meg hat ártatlan cigányembert a gyanúsítottak. Csaknem egy évvel később Cs. István társait terhelő vallomása alapján egészült ki a bűnlajstrom: aljas indokból (fajgyűlölet) elkövetett gyilkosságsorozattal vádolták meg a gyanúsítottakat, akik a cigány – nem-cigány konfliktust akarták a robbanásig feszíteni. A vádirat szerint: „magánhadsereg létrehozása és polgárháború kirobbantása volt céljuk“. 2009. december 28-án Bencze József altábornagy, országos főkapitány elmondta, hogy „nyugodtan alhatunk, a tetteseket elkapták”, lakat alatt van mind a négy. Igaz, de van egy ötödik is; a besenyszögi, rendőrségi akciónak álcázott fegyverrablást a nyomozás szerint négyen követték el, de a vádlottak közül csak hárman vettek részt a támadásban. Névtelenül nyilatkozott 2009. november 16-án a Népszabadságnak egy rendőrtiszt: "Ha meg se szólalnak (a gyanúsítottak – a szerk.), akkor is elég bizonyítékunk van ellenük". A vádlottak hallgatnak, de a nyolcszáz lefoglalt bűnjel közül jó néhány billeg; Tatárszentgyörgyön olyan hanyagul kezelték egyik-másik bizonyítékot, hogy a bíróság kénytelen egyenként mérlegelni, mit lehet elfogadni közülük. A rasszista gyilkosságsorozat felderítése közben elkövetett hibákat vizsgálta egy parlamenti bizottság is. A 2009. novemberre elkészített jelentés szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal szakmai hibákat követett el, képtelen volt együttműködni a „nyomozó hatóságokkal”.
